Fénylő ​ölednek édes örömében 6 csillagozás

A sumer irodalom kistükre
Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében

"Kötetünk ​az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban – s nem tartalmi kivonatokban – akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta – érzésünk szerint sikerrel –, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint ő maga írja előszavában: „A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Irodalom kistükre Európa

>!
Európa, Budapest, 1983
530 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630726351 · Fordította: Komoróczy Géza
>!
Európa, Budapest, 1982
530 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630726351 · Fordította: Komoróczy Géza
>!
Európa, Budapest, 1970
448 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében

A civilizáció hajnalán kialakult majd 5000 éves nyelv és írás, amely megőrizte az akkori különleges történéseket. https://moly.hu/idezetek/1887205
A „királyság” kétszer is leszállt az égből. A sumer emberek közé olyan lények érkeztek, akik sokkal fejlettebbek voltak náluk, és sok mindenre megtanították őket hosszú uralkodásuk alatt. Meg is nevezik őket a sumer eposzok: Anunnáknak, akik az ég gyermekei. Ennek a ténynek, azaz a királyság égből való leszállásának nyomán indul a folyamközben az un. neolitikus forradalom, s jön létre évezredek alatt a termékeny félhold: Mezopotámia. Az Anunnák megteremtik a paleolitikum emberéből saját, okosabb segítségeiket, akiket az eposzok a „feketefejűek” névvel illetnek, kiknek feladata az Anunnák segítése, helyettük a munka elvégzése. A tudomány e folyamatok beindulását mintegy 10.000 évvel ezelőttre teszi. Az uralkodók listáját az ismereteink szerint az i.e.XXII. században keletkezett sumer királylisták őrzik korábbi évezredekre visszamenően, melyek sorának végén Gilgames, a biztosan tudott valós uralkodó. A mezőgazdálkodásra való iránymutatások Enki-től fejlett gazdálkodásra utalnak.
S a királyságot, illetve Enlilt zavarta – az eposz szerint – a sokasodó feketefejűek zajongása, előre látta, ill. tán ő hozta a közösségre a vízözönt, amely katasztrófa szó szerint említésre került a korai időkről.
Akár lokális volt, akár globális, amely után a királyság újra, másodszor is leszállt az égből. Mik ezek a tények, ha nem emberszerű idegenek földi látogatásai?
Az archaikus szövegek hiteles fordítása Komoróczy Gézát dicséri, aki a szövegek bevezetését és értelmezését is messzemenően támogatja a kötetben.
S számos irodalmi alkotás merített e hihetetlenül gazdag hagyományból, számomra kézenfekvő példa A viking visszatér – Gigames és Enkidu párosa…- a Biblia, vagy A 12.bolygó, amely a történések alternatív magyarázata…
MEGKERÜLHETETLEN ALAP!

anesz P>!
Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében

borító: 5
tartalom: 4
stílus: 4
líraiság: 3
élmény: 3
mondanivaló: 3

Nagyon nem az én világom ez a sumér irodalom! Távoliak mind időben, mind térben, mind világlátásban, mind költészetben. A magyarázó jegyzetek létfontosságúak voltak a megértéshez. Az illusztrációk jól kiegészítették a szöveget. Azért volt néhány alkotás, ami tetszett. Például amikor valamik versengtek egymással. Pl: a hideg és a meleg, a nemesfém és a réz stb. Néha meglepő volt az, hogy ki nyert. A sok isten és a kultuszuk jól átjön ezeken a népköltészeti alkotásokon. Azt, hogy a föld és annak művelése volt az alap és számukra a legfontosabb, az több szinten is megjelent. Nem bánom, hogy elolvastam, de nem nyert meg magának.

Eta IP>!
Komoróczy Géza (szerk.): Fénylő ölednek édes örömében

Igazából nem lenne szabad ezt sem csillagoznom, hiszen milyen marhaság mai szemmel értékelni valami többezer évvel ezelőttit: a csillagok szóljanak Komoróczy Gézának, aki összeválogatta és lefordította ezeket a verseket, jó?

12 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kantele>!

Hogy az időt kifordítsa, hogy a mértéket megmásítsa:
a gonosz vihar, mint orkán, mindent elemészt.

264. oldal

Bla IP>!

Midőn a királyság koronája az égből alászállt,
midőn a királyság pálcája, trónszéke az égből alászállt,
(Enlil) megalkotta a szertartásokat,
a fensőbb törvényt ő szabta meg.
A szűzi földön öt város alapját vetette meg,
nevüket kimondta, nagy szentéllyé tette őket."
(Eridu, Badtibira, Larak, Zimbir, Suruppak)

126-127. oldal

Ódor_Endre>!

Az életet [ne sajnáld],
hiába, ha összeszorul a szíved;
alant, a homályt ne féld,
hiába, ha hevesen ver a szíved!

193. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kecskeméti Tibor – Voigt Vilmos – Brezsnyánszky Károly: Kőpénzek
Schütz Ödön – Pete György (szerk.): Hajk és Bél harca
Dezső András – Marinov Iván – Pál Attila: Legendavadászat
Képes Géza (szerk.): Napfél és éjfél
Manasz
Dobrovits Aladár – Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Magyar Zoltán: Erdővidéki népmondák
Rab Zsuzsa (szerk.): Sziklaszálon szép galamb
Ortutay Gyula (szerk.): A magyar folklór
Keszeg Vilmos: A folklór határán