Komjáthy István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, „naiv eposzukat”, amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai – akár egy regény fejezetei – egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.
Mondák könyve 75 csillagozás

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Regék és mondák Móra
Enciklopédia 1
Kedvencelte 16
Most olvassa 13
Várólistára tette 44
Kívánságlistára tette 30

Kiemelt értékelések


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Mi méltatást lehetne írni egy ilyen csodálatos munkához? Az elveszett magyar mitológiát pótolja ez a mű, a fennmaradt magyar népmesékből, mondákból táplálkozva, a néphagyomány tárházából merítve. Tolkien ugyanilyen módon kísérelte meg az angolszász mitológiát megalkotni, és Komjáthy kísérlete nem marad alul vele szemben sem. Mindössze az érdeklődők száma kisebb.


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Már nagyon rég szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, végig kísérte az életem, mindig ott volt a könyvespolcon, beleéget a borító az emlékezetembe. Sajnos a költözés alatt elkeveredett, de sikerült beszereznem így nem is halogattam sokáig és elkezdtem olvasni a gyerekeknek.
Meglepően jól fogadták a mondákat, pedig aggódtam tőle, hogy nehéz lesz nekik, de nagyon jól lett megírva, átgondolva.
Talán nem meglepő, hogy az első rész, ami kicsit nehezebb és távol állt tőlünk, ezt volt nehezebb befogadni. Ahogy haladtunk előre és elértük a hős mondákat, már teljesen lekötötte a figyelmünket a gyerekeknek. (Azóta is hallom a kicsitől, hogy Attiláról szeretne megint hallani.)
A könyvben végigélhetjük őseink vándorlását az óhazától, a Kárpát medence meghódításig, mindezt úgy, mintha egy mesét olvasnánk.
Nehéz bármit is mondani a könyvről, szerintem egyszer mindenkinek el kell olvasni. Aki egy kicsit is érdeklődik a magyar mondavilághoz, és egy jó átiratra vágyik annak ezt a könyvet ajánlom, nem fog csalódni.


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
A magyar sárkányos kihívásra jutott eszembe, mennyire szerettem én ezt a könyvet tizenévesen http://moly.hu/kihivasok/magyarok-sarkanyai. Bizony, Kalamóna ősi magyar sárkány, aki emberalakban (bár embernek némileg nagy méretben) küzd meg a könyv első negyedének mitikus ősmagyar főhősével, Szépmező Szárnyával. A több kiadást is megért mű azon kevés kiadvány sorába tartozik, amelynek valóban érdemes elolvasni a fülszövegét – és azt alapul véve olvasni magát a művet. Tiszteletet érdemlő és hiánypótló irodalmi vállalkozás, amit bátran adhatunk ifjak kezébe, miközben ügyelünk arra, hogy az iskolai történelemkönyvről se feledkezzenek meg :)


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Egyik barátnőm nagymamája után maradt, nekem adtak, mert én úgy is sokat olvasok meg szeretem a mitológiákat. Szüleim mindketten felismerték címről, otthon ül is egy másik kötet a polcon, csak én nem tudtam róla egyáltalán.
Méltánytalanul ismeretlen könyv, csakúgy mint a magyar hitvilág és mondakör. Felkapottak mostanában a mitológiai történetek, csak épp a sajátunk iránt nem érdeklődünk, pedig van olyan értékes és érdekes ez is, mint a görög vagy a skandináv.
Olvassunk Komjáthyt, olvassunk Böszörményit, mert mégiscsak jobban hozzánk tartozik a szabin nők elrablása, mint Zeusz kicsapongásai.


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Gyerekkoromban beleszédültem, egy egész nyarat ezzel a könyvvel töltöttem el. Aztán jöttek más könyvek, de jött a történelem, és én újra rájöttem, milyen szépek is meséink, mondáink. És most, felnőtt fejjel is előszedem olykor-olykor. Mert jó olvasni.


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Valami gyönyörű, varázslatos világot fest le Komjáthy István ebben a könyvben. S annyira jó, hogy ez a világ a magyar-hun mondavilág gyökere, tehát a miénk, a mi gazdagságunk!


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Gyermekkorom egyik kedvenc könyve! Nagyon jók a képek és jól meg vannak fogalmazva a mondák. Nem száraz, hanem igazán olvasmányos, izgalmas történetek gyűjteménye ez az alkotás. Természetesen nem csak gyermekek olvashatják, hiszen nem is kimondottan nekik készült…Kicsiktől nagyokig, egészen a legidősebbekig bárki szeretettel forgathatja ezt a könyvet. Szerintem minden magyar embernek életében legalább egyszer el kellene olvasnia…


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Sokszor elolvastam gyerekként, nem ártana újra… Nagyon ajánlott népmese- és mondaügyben.


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
„A világ rámájának aranyos szeglete”, gyermekkorom nagy kedvence, most a fiamnak mesélek belőle és imádja. Szépmező Szárnya :-)


Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Gyerekkori kedvenc. Először bátyám olvasta fel nekem. Lehettem úgy 4-5 éves. Aztán később magam is elolvastam. Kalamóna, Szépmező szárnya, Jószél fúvása. Olyan kedves, nosztalgikus nevek nekem. :)
Népszerű idézetek




Hullatja levelét az idő vén fája. Pirossal versengő, rozsdaszínű és halk szavú sárga meg zöld levéllel terítve a pázsit. Lányaim, fiaim, nyújtsátok kezetek, üljünk a vén fa alá. Régi-régi időről, hajnalok hajnaláról mesélek most nektek.
(első mondat)
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák




… soha ne feledjétek, hogy Atyácska népe vagytok, a puszta fiai!
82. oldal
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák




Szépmező Szárnya helye apja jobbján volt. Az apa bal oldalán a legöregebb fiú, Széptüzek Lángja foglalt helyet, s a két szárnyon sorban a többiek. Helyüket még véletlenül sem változtatták meg. Mindenikük tudta, hogy a nyáj őrizőjét s a vasformáló tűz urát illetik a főhelyek, a többiek – ki balról, ki jobbról – csak utánuk következhetnek.
I. A tejillatú puszta
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák




A nevedet sose áruld el! Az hétpecsétes titok! Ha nem tudják a neved, nem nyerhetnek hatalmat feletted.
V. Nevet a leányka
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák




HADAK URA ÉNEKE
Én mondom énekem – aki bátor, erős vagyok,
Kardom kétélű gorbe kard,
A halál s az élet tüze ragyog az én kardomon.
Megölöm, aki népemre tör gonoszul,
Kettévágom kardommal, s rátapodok.
A legvígabb táncot rajta táncolom, aki gonoszul megtámad,
A legjobb ízű italt koponyájából vájt kupából iszom.
XIII. A világ rámájának aranyos szeglete
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák




– Itt vagyok, Kalamóna! – ugrott elő ekkor Szépmező Szárnya.
– Hogy mertél idejönni, te senkiházi, mindjárt beléd fojtom a szuszt!
– Ha hagyom magam!
– Hogy akarsz verekedni, lóháton, vagy földön?
– Lóháton!
– Várj, előbb lássuk, kiállod-e a próbát? Erre felelj: a világ elejitől innen, a világ végétől túl, az Üveghegyek alatt, a nagyerdő mellett, az Óperenciás-tenger partján volt egy akkora temérdek ház, hogy egy gomba alatt elfért. Abban a házban százhúsz évig egyfolytában lakott egy fiatal legény. Ez a legény olyan példásan kitanulta az ácsmesterséget, hogy kovács lett belőle, de olyan kiváló varga, hogy nem volt szabó, amelyik olyan jó cipőt tudott volna csinálni, mint amilyen csinos görbe fésűt ez a kádár esztergába metszett, ha leült a szövőszékhez. Olyan okos volt ez a legény, hogyha húsz esztendőben egyszer kiment a ménesbe, csak ránézett a nyájban a sok disznóra, s mindjárt tudta, kinek az ökrét melyik tyúk ellette. Úgy hívták ezt a legényt: Szépmező Szárnya. Nem ismered?
Szépmező Szárnya elnevette magát, s így válaszolt:
– Kihozom a derest, nyergelem a verest, ráülök a fakóra. Elindulok, megyek; megyek, mendegélek. Kert alatt lesz hálásom. Odaérve kipányváztam a nyerget, fejem alá gyűrtem a lovat, lefeküdtem. Reggel, mikor felébredtem, már délfelé járt a nap. Néztem a lovat, megrágta az egér. Néztem a nyerget, megette a farkas. Nagy búsan, bánatosan beugrok a kertbe. Eszem a diót, töröm a mogyorót, jóllaktam császárkörtével. Egyszerre rám kiált egy ember: – Minek eszed a retket, hiszen nem neked ültették a répát. – Azzal felkapott egy tököt, úgy hozzám vágta a kalarábét, hogy majd agyonvert a jég. Megrémülve hazafutok. Berúgtam az ajtót, lerogyott a kémény. Beülök a satuba. Eszem a kását, töröm a pogácsát, s jóllaktam Kalamóna sárkányból pácolt tokánnyal!
Erre aztán Kalamóna szörnyen megharagudott.
76-77. oldal, XII. Szárnyas paripa
Komjáthy István: Mondák könyve 89% Hun és magyar mondák
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bán Mór: A keleti szél harcosai ·
Összehasonlítás - Wass Albert: A hunok útra kelnek ·
Összehasonlítás - Áldor Imre: Hősregék a hunok és Árpádok korából ·
Összehasonlítás - Dibás Gabriella – Gaál Mózes: Hunok 87% ·
Összehasonlítás - Lipták Gábor: Sárkányfészek 94% ·
Összehasonlítás - Lengyel Dénes: Kossuth Lajos öröksége 86% ·
Összehasonlítás - Szántó Konrád: Boldog Gizella élete ·
Összehasonlítás - Tolnai György: Lehel kürtje
·
Összehasonlítás - Benedek Elek: A honfoglalás kora ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Honszerző Árpád 78% ·
Összehasonlítás