A ​bejrúti járat 15 csillagozás

Kolozsi László: A bejrúti járat

Meddig mondhatjuk, hogy semmi közünk a merényletekhez, a terrortámadásokhoz, meddig mondhatjuk, hogy csak áldozatok vagyunk? Meddig vagyunk urai sorsunknak? A haldokló nagyapa egy orosz szót suttog, mintegy búcsúképpen, unokája fülébe. Az unokát, a sikeres budai ügyvédet, Kozma Pétert, nem hagyja nyugodni, mit akart mondani az öreg. Ahhoz, hogy közelebb kerüljön az igazsághoz, meg kell találnia a nagyapa Don-kanyarnál és a megszállt területeken vezetett naplóját. Ugyanakkor ezeket a háborús feljegyzéseket, a magyar hadsereg viselt dolgairól, nem csak ő akarja megszerezni, hanem mások is. És ezek a mások az ő életére törnek… Tipikusnak nem mondható, mégis hamisítatlan magyar családtörténet bontakozik ki a nyomozása során. A napló, az elhallgatott borzalmak, nemcsak az unoka, de a fiak sorsára is kihatott. Ennek (pontosabban az elfojtásnak és elhallgatásnak) a következménye, hogy a jeles biológus apa (a szegedi kutatóintézet egyik prominense) egykor felszállt 240-es, bejrúti járatára.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
424 oldal · ISBN: 9789632935621
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632934778

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

A Don-kanyartól futunk neki az 1975-ös eseményeknek… A 230. oldalig szó sincs a bejruti járatról… eltekintve némi utalásokat. Nagyon széteső és homályos mozaikok ezek. Hajánál fogva kirángatott történet, Elképzelhető, a szerző olvasta a Királyi fortélyt… csak Berrynek sokkal jobban sikerült a párhuzam a Lockerbie-i merénylet és Erzsébet királynő között, szinte azt elhittem, és még izgalmasan is tálalta. Pedig mennyire jó lehetett volna! Az ötlet remek, csak… Ez csalódás. Nagyon. Réti László még mindig -magasan- a legjobb magyar krimi író napjainkban. Már, ha ez egyáltalán krimi lenne…

tgorsy>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

Nehezen állt össze, már azon gondolkodtam: hagyom a fenébe az egészet, aztán kezdtem sejteni, majd összeállt. De nem tudom szavakba önteni.
A Gonosz itt van, mert ott volt.

zyzmut>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

Maximálisan egyetértek Falvai Mátyással: Kolozsiban kétségkívül megvan a krimiírói tehetség, biztos vagyok benne, hogy ott van egy világsiker lehetősége is a kezében.

Kezdetben csak pislogtam, hogy ennyire különböző szálakból hogy a jóistenbe fog összeállni a regény. Több ember szemszögéből láthatjuk a történéseket: a menő jogász Péter, a nyolcvanéves Szilvia, Mr. Titkosszolgálat, több arab fickó, doni naplóbejegyzések. Utóbbit nagyon élvezetes volt olvasni: a korra jellemző beszédstílus, szavak használata csak tetézte az olvasási orgazmust.
Azt gondoltam, a könyv nem árul zsákbamacskát a történetet illetően, terrortámadások lesznek a középpontban. Na de milyen támadás(ok), és ki(k) által, és milyen indok(ok)kal?! Agyafúrt történetvezetés, zseniális háttérsztori, kusza családi szálak.
A VI. kerület, mint helyszín sokszor feltűnik, s mivel elég jól ismerem a kerületet, élvezet volt a környék leírását olvasni, felismerni, hogy jé, ezt is tudom, merre van, itt is jártam. :)

vadmalac>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

szerintem alapvető tévedésben van a kiadó, hogy ez egy krimi, és ennek itt kell megjelennie. Krimiként kezdtem el olvasni, de rá kellett döbbennem, hogy ennek nem ez a műfaja: ez családregény, nagyon kemény politikai thriller, és azoknak, akik a könnyed, limonádé fosokat szeretik (mondjuk Freit), nem fog bejönni. Most olvastam a Grecsó új könyvét, azt nagyon értékelni sem tudom (nem is akarom), ha valami, akkor ez a felkavaró, fontos, aktuális szépirodalom. Szerintem ezt a Magvetőnek kellett volna kiadnia, ahogy talán a szerző előző könyvét is. De jobb annál. Nincs benne annyi elütés, zavaró hiba, nincs túlbeszélve: tömör, néhol szorongató, kegyetlen, érdekes. A címet sem tartom becsapásnak, mert a középpontban a bejrúti gép áll, és elég sok mindent meg lehet róla tudni. Tehát jó könyv, még ha nem is annak olvastam először, ami.

3 hozzászólás
Viktoria_Agnes_Takacs P>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

Kicsit felve alltam neki, nehez jo magyar krimit talalni, de nagyon kellemes csalodas volt. Jol felepitett konyv, jol kidolgozott, hiteles karakterekkel, es vegig tudta tartani a feszultseg megfelelo szintjet. Persze nyilvan a cselekmeny 2/3-anal az ember fejeben mar nagyjabol osszeall, mi is tortenhetett, de annyira jol kezeli Kolo a csalihaakat, hogy biztosat az utolso pillanatig nem tudunk.

jaspi>!
Kolozsi László: A bejrúti járat

Sokat olvastam a Malév 240-es légi katasztrófájáról, így amikor megláttam „Bejrúti járat” könyvcímet, azonnal felkeltette az érdeklődésem. A fülszövegből annyi mindjárt kiderült, hogy nem tényirodalom került a kezembe, hanem egy regény. Igaz persze az is, hogy a roncsot a mai napig nem emelték ki a Földközi-tengerből, és több mint negyven éve nem hozzáférhetőek az iratok sem. (Erről bővebben például az Origon megjelent Negyven éve rejtély a haláljárat sorsa című cikkben lehet olvasni.)
Maga a regény tulajdonképpen egy családtörténet és egy krimi ötvözete, amelyben nincs egyértelmű határ a valóság és a fikció között. A könyvben három nemzedék élményei kapcsolódnak össze. Az orosz fronton harcoló nagyapa, a bejrúti járat katasztrófájában érintett apa, és a napjainkban ügyvédként dolgozó fiú története adja a regény gerincét.
A kötet fejezetei egyes szám első személyben, de a változó szereplők szempontjából mutatják be a történetet. Ennek köszönhetően az aggódó nagymamától kezdve a főszereplőkön keresztül a mellékszereplőkig mindenki hozzáadja saját ismereteit, nézőpontját, saját igazságát a mozaikszerűen összeálló történethez. A fejezetek címe az adott szereplő, így a változó nézőpont ellenére is jól követhető volt a történet. Nekem nagyon tetszett ez a megoldás.
Kedveltem azokat a részeket is, ahol a beavatott titkosszolgálati tisztnek mesélik el, hogy a média miképpen tálalta az aktuális történeteket. Ezek persze köszönő viszonyban sem voltak James ismereteivel. Valószínűleg így működik a hírmanipuláció.
A Malév 240-es járatával kapcsolatban a regényben kirajzolódó történet „meredek”, de van benne „ráció”, éppen ezért hihető. Nem győzött meg a szerző, hogy a leírtak szerint történt 1975-ben a tragédia, de el kell ismernem: így is történhetett.
Úgy gondolom, hogy ez a könyv azok közé a kötetek közé tartozik, amelyet érdemes elolvasni, érdemes továbbgondolni.


Népszerű idézetek

zyzmut>!

– Azért szeretünk, hogy legyen kinek igazat mondanunk. Ha már nincs senki, akihez őszintén beszélhetünk, akkor nem is érdemes tovább élni.

410. oldal - Szilvia

zyzmut>!

Eljő az az idő, mikor a múlt árnyai kezdenek a jelenünk fölé nőni.

243. oldal - Péter

zyzmut>!

Jézus nem azt kérte, mondta egyszer nagyapám, hogy megértsük ezt a csodálatos, szép világot, hanem azt, hogy szeressük. Szeretetté váljunk ott, ahol a legnagyobb szükség van ránk.

246. oldal - Péter

zyzmut>!

Mi, magyarok, nem változunk, gondoltam, akármekkora jólétbe is csöppenünk bele, nem tudunk nem panaszkodni, nem sopánkodni.

326. oldal - Péter

robinson P>!

Apámról kevés emlékem van: ötéves voltam, amikor lelőtték miatta a bejrúti gépet, ötven utassal a fedélzeten.

(első mondat)

zyzmut>!

Az én hitem szerint a világ lényege a szeretet. És tudod, mi a szeretet? Nem ártani valakinek, amikor pedig tudjuk, hogy árthatnánk neki.

414. oldal - Elemér

zyzmut>!

A szeretet, tudja, sosem hűl ki. Minden nő, akit szerettünk, megmarad a szerelmünknek, még ha egyszer ki is érdemelte a haragunkat.

98. oldal - Ahmed

zyzmut>!

Vannak olyan beszélgetések, gondoltam, melyektől másnaposak leszünk…

218-219. oldal - Szilvia

zyzmut>!

…így működik minden az életben, ami jó, ki kell várni.

43. oldal - Szilvia


Hasonló könyvek címkék alapján

Kate Morton: Titkok őrzője
Frei Tamás: Bábel
Ittzés Laura: Nyolc perc
Robin O'Wrightly: Kettős kereszt
David Mitchell: Csontórák
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
Kondor Vilmos: Bűnös Budapest
Szilasi László: A harmadik híd
Patrick Larkin: Moszkvai kór
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem