Emigráns ​ölelések 0 csillagozás

Kőhalmi Ildikó: Emigráns ölelések

Emigráns ölelések

ezen a legyalult földrészen szomorú sorokban
megbocsátók a szenvedélyesekkel
mennek a tétovák a meztelenek és a visszatartók
létezésük relikviái apró dobozokban
ráizzad tenyerük
zöldek jönnek a tóról vizesen
délutáni napsütés perzselte vad narancsok
hajnali redőnyrés-lilák öt óra húszból
simák fényesek vonulnak mint a holtak
meddővé kövülnek egy ottfelejtett szempilla ívén

őszibarack íz párolog a térben

>!
Magánkiadás, Miskolc, 2012
72 oldal · ISBN: 9789630833684

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Sárhelyi_Erika I>!
Kőhalmi Ildikó: Emigráns ölelések

Rövidke kötet benyomásmorzsákkal, emocionális villanásokkal. Sok-sok remek kép, visszahívó sorok, plasztikus szimbólumok. Úgy felerészben.
Számomra körülbelül a versek másik fele túl elvont, túl személyes, nem jutott el hozzám, mint olvasóhoz. Persze, ahány olvasó, annyiféle, van, akit éppen ezek a gondolattársítások fognak meg. Nekem nehéz volt, zavart, hogy újra és újra vissza kellett térnem a verssorokhoz, hogy értelmezzem azokat. Ezzel pedig elszálltak nekem mint „vers”, nem tudtam átélni azt az érzelmi töltetet, amivel ezek íródhattak. Pedig elfogulatlanul olvastam, rímkényszeremmel ellentétben pillanatokon belül el tudtam fogadni Ildikó (bocs, személyes ismeretség is :)) verseiben a nyilvánvalóan tudatos „rímtelenséget”. Mégis, sajnálom, hogy nem minden gondolata férkőzött közel hozzám. Nem nekem ír, viszont hiszem, hogy sokaknak. Remek írói vénával bír – nálam felkészültebb olvasóknak.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

Engedd megtalálnom
békémet benned!
Míg űzöl és vonzol,
nem nyughatom.
Kezedben fekszem
összekuporodva,
nincs menedékem
kívüled.

23. oldal (Részlet a "Miniatűrök" c. versből.)

Sárhelyi_Erika I>!

Szeretlek.
Ez a félreismerhetetlen bizonyosság
szalagkorlát a kétségbeesés
szakadéka mentén.

12. oldal (Részlet a "Higgadtan" c. versből.)

Sárhelyi_Erika I>!

Szavaim holdak.
Gonosz, félarcú bolondok.
Tükrödet vágyják s a szimmetriát.
Így lesz egész
a lényeink közt folyó párbeszéd.

17. oldal (Részlet az "Egek, poklok és világok" c. versből.)

Sárhelyi_Erika I>!

Andante

Követem a szemed sarkából
szerteívelő nevető ráncokat
s ezeket a mosolyod szegélyén
tovagördülőket
mik összefűzik ruganyos tested
az örökkévalóság zavarba ejtő
mozdulatlanságával

barangollak
mint nyári rekkenő mezőn
kényre-kedvre
csupán a füvek illatáért
földön fészkelő madár
a teremtés fényes
napszerette zöldjét

vértelen szelídség lakozik
a magban mely kilombosodik
arcod vonalán
s gyökeret gyümölcsöt
örökké éhen sóvárgó
kíváncsi szememnek
szertelen szárnyamnak terem

41. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Fodor Ákos: Pontok
Varró Dániel: Szívdesszert
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Varga Imre: Halj meg, hogy élhess!
Fehér Csaba: Verseskötetlen
Baranyai Máté: Szívtárogató
Hidvári Imre (szerk.): Ajándék Kazincbarcikának – 60
Landor Alexandra: Érzelemsziget