The ​DUFF 87% 104 csillagozás

Az a vicc, hogy ez a könyv egy kliséhalom. De olyan gördülékeny és néhány apró döccenéstől eltekintve annyira szerethető karakterei vannak, hogy mégis jó.
Vagy csak egyszerűen jó az írónő, hogy a klisékből is tud valami jót építeni.

Rengeteg jó kritikát kapott már ez a könyv, ezért nagyon akartam is és féltem is tőle egyben. Hála az égnek, alaptalanul. Bár ez a bizonytalanság a történet második felétől szinte végigkísért.
A könyv első fele valami hihetetlenül jó! Vicces, szórakoztató, izgalmas (na nem azon a mozgalmas módon), letehetetlen! Biancát szinte az első mondattól kezdve imádtam, tetszett és közel is áll hozzám ez a fajta szarkasztikus, cinikus stílus. Wesley-t is a kezdetektől bírtam, annak ellenére, hogy eleinte a nagyképű bunkó szerepét töltötte be, de ezt olyan módon tette, hogy képtelenség volt nem imádni. Nagyon-nagyon szerettem a közös jeleneteiket, a szóváltásaikat! Ezekből bármikor újraolvasok egy-egy mondatot, és vigyorogni fogok, mint a vadalma. :)
Bianca barátnői és a többi mellékszereplő pedig nagyon igazi volt. Semmi tökéletesség. Őket is szerettem.
Aztán jöttek azok a részek, amik szöges ellentétben álltak a kezdeti könnyedséggel, és kicsit úgy éreztem magam, mintha az írónő néhányszor lekevert volna nekem egy-egy jól irányzott pofont. Utáltam ezeket a részeket! Mármint nem azért, mert rossz volt, csak kényelmetlen, olyan arcon köpő módon. Nem számítottam erre ebben a könyvben. És itt voltak Biancának olyan megmozdulásai, döntései, amiket nehezen tudtam megérteni, de valahogy neki még ezeket is sikerült megmagyaráznia, és idővel elfogadtatnia. A könyv legnagyobb hibája is itt következett, amit szerintem sosem fogok tudni megbocsátani az írónőnek. Vészesen lecsökkentek a Wesley, és a Wesley-Bianca jelenetek. Rémesen hiányzott (a jelenetek is :D)!
Imádtam a könyv egyik nagy konklúzióját, miszerint mindenki (volt/lesz) Duff, és az egyéb címkék másokra aggatása valódi okának magyarázatát. Csak egyetérteni tudok, és jó volt ezt végre egy YA könyvben olvasni.
Az írónő stílusa fantasztikus, annyira közvetlen, vicces, egyszerű, őszinte. Ez a könyve pedig kedvenc, letehetetlen, sokszor újraolvasós. Imádtam!

Ez egy teljesen sablonos, és átlagos tini történet volt. Egyszer elment…

Valamilyen szinten megértem azokat, akiknek elege van a YA történetekből. A YA regények hősnője ugyanis általában esetlen, hisztis, önbizalom hiányos és idegesítő, kreált problémája pedig kizárólag abból áll, hogy a pasinak, aki tetszik neki, nem elég jó és szép (pedig a pasi szerint az, csak a hősnő ilyenkor pillanatnyi vaksággal reagál). Ráadásul a többségük hajlamos roppant irritáló szerelmi háromszögekbe keveredni, ahol több köteten keresztül nem tudja eldönteni, melyik srácot szereti jobban.
A The Duff is egy YA könyv, de mégsem egy a tucat YA könyvei között.
Ugyanis Bianca, a főhős nem kimondottan csinos a barátnőihez képest, de nem is önbizalom hiányos, hanem inkább cinikus és realista, és bár néha kicsit irracionálisan viselkedett, de így is sikerült megkedvelnem, mint főszereplőt. Ilyen is rég volt. A szerelmi szál érdekes módon egy frenemies with benefits-cel indul, ami ötlet szempontjából elsőrangú, ráadásul az írónő nem volt rest megemlíteni olyan komoly témákat is, mint az alkoholista szülők, szétesett családok és gimis kirekesztettség. Ráadásul Wesley Rush megmutatta, a felszín nem minden, és hogy womanizer létére is képes fejlődni az ember jó irányba.
Összefoglalva, akár szereti az ember lánya ezt a műfajt, akár nem, szerintem ezt a könyvet olvasni kell. Nem beszélve arról, hogy hamarosan jön a film.
Mindenkinek egy Wesley Rusht! ♥

Bővebben értékelés itt: http://hiddenworldsinourworld.blogspot.hu/2014/05/kody-…

Ez a regény egy mai, realista ya romantikus történet, ami rettentő pimaszul, nagy őszinteséggel és sok humorral van megírva. Nehéz elhinni, hogy ez a könyv Kody Keplinger debütáló műve.
Bianca nincs könnyű helyzetben, a családja épp széthullófélben, a szerelmi élete romokban, ráadásul a legvonzóbb pasi a suliban – Wesley – „megbélyegzi”. Ő az ügyeletes undi, túlsúlyos barátnő, akinek a közelébe férkőzve be lehet cserkészni a menő barátnőit. Bianca továbbá meg van áldva néhány nem túl népszerű tulajdonsággal, úgy mint az őszinteség, cinizmus, szarkazmus. És egy kissé neurotikus is. Azt hiszem kevés női főhős mondhatja el magáról, hogy DUFF létére kihasznál egy jó pasit, a kémia Wesley-vel perzselő, többszörös a tüzijáték, ami miatt én egy 16-os karikát nyomnék a könyvre. A nyelvezet egyébként könnyű, elég sok csúnya szóval, de ez így volt reális. (whore minden mondatban) Miért nincs ez magyarul kiadva? (nemrég megjelent magyarul is)

Könnyed kis olvasmány az igényesebb fajtából, amelyben egy keserédes történet bontakozik ki, tele szarkazmussal, cinizmussal és egészen jól megformált karakterekkel. Nem életem könyve, de határozottan tetszett. Jah és hajrá Team Wesley! :)

Imádtam.Nincs jobb szó rá. Szórakoztató, vicces és nem bírtam letenni. Kedvenc részeim Wesley és Bianca közti párbeszédek voltak meg a vége. Egyik kedvencem. (Ilettve újabb kedvenc :) )

Nagyon tetszett. Bárkinek ajánlom akinek tetszett a tökéletes kémia és/vagy csiszolni szeretné a nyelvtudását mivel a nyelvezete szerintem nem nehéz Bianca pedig felkerült a kedvenc főhősnőim közé.Az egyik percben nevettem a másik percben könnyeztem egyszóval kedvenc lett és még sokszor elő fogom venni hogy elolvassam a kedvenc részeimet.

4,75 csillag, ám felfelé kerekítettem, mivel csak az utolsó 10% volt, amely annyira nem nyerte el a tetszésemet. Az a levél olyan volt, mintha a kedvenc karakterem hirtelen OOC-ba váltott volna.
Viszont ezen kívül egy fantasztikus, vicces, érdekes, izgalmas regénnyel volt dolgom, s nagyon gyorsan elfogyott ez a 280 oldal. Ééés, imádom Wesleyt. :)

Akármennyire is sablonos és közhelyes a történet, tele hibákkal, én egyszerűen nem tudtam letenni ezt a könyvet! Ahogyan kezdtem hallani róla egy kicsit, és megláttam a trailer-t azonnal ráálltam, hogy megszerezzem, mert egyszerűen nekem muszáj volt elolvasni! :D

Tipikus amerikai történet, de van valami benne ami vonzza egy kicsit az olvasót. Pontosabban az, hogy van benne egy olyan szereplő mint Bianca és Wesley, akik túlságosan különböznek egymástól, de mégis összekerülnek Bianca-nak köszönhetően. Komolyan mondom, ha Bianca nem lett volna ennyire bátor, akkor az egész történtnek annyi, nem lett volna semmi érdekes benne. Szóval, nagyon szerettem Bianca karakterét. Szeretem a cinikusságát, lojalitását, azt hogy mennyire szertette a barátnőit és a családját. Örülök, hogy egy olyan dologban találta meg azt az érzést, amivel meg tud szabadulni a problémáktól egy kis időre, és nem okoz maradandó károsodást. És ezt Wesley személyében kapta meg. Meg kell jegyeznem, hogy a filmbéli Wesley egyáltalán nem hasonlít a könybéli Wesley-re és szerintem nem is olyan jóképű. Pedig lett volna honnan választani. Ennyit erről. A könyvben Wesley az elején nyilvánvaló okokból nem volt szimpatikus. De egyre lassabban és fokozatosan változott meg a véleményem, mígnem úgy kezdtem el gondolkodni róla mint egy intelligens, jól kinéző és szerethető fiúra, aki a sok hibája ellenére képes változtatni magán és rájönni, hogy neki Bianca az igazi.

Ami még nagyon tetszett a könyvben az az, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki Duff, bármi is lesz vagy történik, ami nem egy rossz dolog, hanem, sőt, nagyon is jó, mert ez azt jelenti, hogy annak az embernek barátai vannak és nincs egyedül, úgy mint Wesley. Annak ellenére, hogy klisés a könyv, nem lehet tagadni, hogy egy kiemelkedő mondanivalója van.

5 csillag, kedvencelés és mindenképpen ajánlás, mert imádtam ezt a könyvet! :)