Kodály Zoltán szól hozzánk e lapokról. Önmagáról vall. Ez teszi utolsó könyvét kétszeresen értékessé. Összegyűjtött írásainak két kötete, mely Visszatekintés címmel Bónis Ferenc sajtó alá rendezésében jelent meg, rövid utolsó fejezetében adja közre valamennyi önéletrajzi vonatkozású megnyilatkozását. E fejezet folytatásaként jött létre ez a kötet, mintegy az életmű lezárásaként. Igazi „visszatekintés”; végső összegzése alkotói, tudományos és pedagógiai elveinek. Egyben pedig útmutató is azok számára, akik művészete, munkássága iránt érdeklődnek. Keresztury Mária hű és pontos tolmácsa a Lutz Besch-sel folytatott élénk, fordulatos beszélgetéseknek. A német könyvben Ernest Ansermet, Benjamin Britten és Yehudi Menuhin köszöntötte az élő Kodályt. A magyar kiadásban Szabolcsi Bence búcsúztatja a közben elhunyt mestert.
Utam a zenéhez 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1966
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
borító + ill.: 5
tartalom: 5
stílus: 5
ismeret: 5
élmény: 5
Bővebben a karcban:
https://moly.hu/karcok/1991303
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Nagyon lényegretörő interjúkat tartalmaz, egyszerűen jó volt “hallani” Kodály gondolatait a zenéről, a népdalró, a kortárs zenéről, és a zenei nevelésről.
Népszerű idézetek
Egyike legősibb dallamainknak a „Felszállott a páva vármegye házára…” Ezt a dalt variációs művé dolgoztam fel, és amikor egyszer Moszkvában vezényeltem, elém lépett egy öreg mari férfi (más néven cseremisz) és azt mondta: „Hiszen ez a dal a miénk.” Számomra ez azt bizonyítja, hogy ez a dal legalább 1500 éves.
Második beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Tulajdonképpen két egymástól különböző országunk volt, Budapest magában külön ország volt. Csak ki kell mennie az egyik temetőbe, ahol régi feliratokat talál: több, mint 50%-a idegen név, többnyire német vagy szláv, csak kevesebb, mint a fele a magyar név.
Harmadik beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Hogyan viselkedtek akkoriban a falusi emberek, ha Tanár Úr odaérkezett és azt mondta nekik, hogy dalokat szeretne gyűjteni?
Hát, először is le kellett győzni azt a bizalmatlanságot, amelyet egy városiasan öltözött emberrel szemben éreztek. A városi-ruhás emberektől a nép sohasem kapott valami sok jót, úgy hogy mindig volt bennük egy kis jogos gyanakvás. De a tanítók segítségével azért ez is sikerült. Egyáltalán, nagyon sok függött a tanító személyétől, hogy a nép között népszerű volt-e, vagy sem…
Második beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Minden költőnek, minden írónak – így mondanám – meg kellett előbb tanulnia a nyelvet, egyik sem hozta magával a bölcsőjéből. Mindegyik nagy költőnk egyúttal filológus is volt. Csak hármat említek Önnek: Csokonainak nagyon sokat kellett bajlódnia a nyelvvel; abban az időben tudniillik még nem voltak tisztában vele, hogy tulajdonképpen milyen a helyes magyar nyelv, sőt, ellenkezőleg, sok egymással ellentétes nézetet vallottak és állandóan vitatkoztak emiatt. A második Vörösmarty volt, aki még külön írást is gondolt ki. A mi írásmódunk ugyanis eléggé nehézkes, mert egy egyszerű hangot két betűvel jelöl. Vörösmarty megpróbálta ezt leegyszerűsíteni. És a harmadik Arany volt, költőnek is a legnagyobb, akit tudományos munkásságáért is a legtöbbre kell értékelni, és aki a vers problematikájáról, a verstanról sokat töprengett és sokat is írt. Mert teljességgel tisztázatlan volt, hogy mi a magyar vers.
Második beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
És Bach még az őseitől vett át egy nagy népdalkincset, arról meg már nem is kell beszélni, hogy a korált milyen szoros szálak fűzik a népdalhoz. A korálok, amelyek életműve nagyrészének alapjául szolgálnak, úgyszólván népdalok.
Második beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
[…] a népdalgyűjtési munka itt Magyarországon nem valami különlegesség, legfeljebb az, hogy a kutatást és gyűjtést igen rövid idő alatt kellett elvégeznünk.
Második beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Mindig is a komponálás volt a célom, és a hangszerek csak annyira érdekeltek, amennyire a komponálás eszközeként meg kellett ismernem őket. Számomra egész természetes volt, hogy kiváltképpen énekhangokra írtam. És amit hangszerekre komponáltam, annak is van énekbeli alapja..
Harmadik beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Sokkal könnyebb, ha a gyermek első zenetanára az édesanyja.
Negyedik beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
A szakmabeli zenészek a foglyai leginkább a megtanult és hagyományossá vált dolgoknak; annyira, hogy képtelenek megszabadulni tőlük.
Ötödik beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Emlékszem, egy német író anekdotájára, aki 1895-ben a tanítói vizsgáján – amikor a zenetanárnak egy Bach-orgonaművet játszott – a legrosszabb osztályzatot kapta zenei ízlésből. Amint már mondtam, ez röviddel a századforduló előtt történt.
27. oldal - Első beszélgetés
Kodály Zoltán – Lutz Besch: Utam a zenéhez Öt beszélgetés Lutz Besch-sel
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szántó Péter – Presser Gábor – Karácsony János – Solti János – Somló Tamás: És ilyen a Boksz? 96% ·
Összehasonlítás - Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve 96% ·
Összehasonlítás - Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek 92% ·
Összehasonlítás - Czeizel Endre: Zeneszerzők – gének – csodák ·
Összehasonlítás - Dobszay László: A hangok világa IV. ·
Összehasonlítás - Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul 90% ·
Összehasonlítás - Dobszay László: Magyar zenetörténet ·
Összehasonlítás - Lévai Balázs: Azok a régi csibészek ·
Összehasonlítás - Szabolcsi Bence: Beethoven ·
Összehasonlítás - Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1. 89% ·
Összehasonlítás