Blues ​szól a másodikon 1 csillagozás

Kodaj Bálint: Blues szól a másodikon

83 vers. 19 év. 3 második emelet. Akusztikus szózene 3 idősíkon, élőben Budapestről.

Sokáig azt hittem, hogy a világ állt a feje tetejére. Aztán rájöttem, hogy én vagyok fejjel lefelé. Ez a kötet átfordulásom története. Plátói maratonok. Katarzis és krízis. Keserédes tanmesék. Blues, ami veled is rímel.

>!
Magánkiadás, Budapest, 2019
164 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150058542 · Illusztrálta: Katona Barbara

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · Duna


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Riam>!
Kodaj Bálint: Blues szól a másodikon

Nehéz elfogulatlanul írnom erről a verseskötetről, hiszen középiskolai osztálytársam a szerző, és hellyel-közzel végigkísértem szárnypróbálgatásait. Számomra éppen ezért személyes töltete is van a verseknek, más szemmel olvastam, mint akinek nincs közvetlen kapcsolódási pontja.
A korai versek nem mindegyikében találtam meg a közös hangot, illetve a dalszövegbe hajló rímek mindig ambivalens érzéssel töltenek el. A „B oldalak” egyértelműen kiforrottabb, elhagyta a kamaszos bájt, sokkal inkább reflektál a „felnőttes” problémákra.
A kedvenc versem továbbra is, tán örökké, az „Amikor”.


Népszerű idézetek

Kodaj_Bálint>!

buda=======pest

húgyszagú messiás, otthona kapualj
izzadó homlokán holdfény a napolaj
olajzöld nyakában hidak a gyöngysorok
Pest ütőerében poshadó sör csorog

az aluljáró a felkelő nap háza
fekete tüdővel levegőt tarhálva
szerelmes padokon egyedül üldögél
utcákat fonva a tátongó űr köré

========================

anyám óvó keze volt a körúton
a Mansfeld-szobornál csalódásokkal várt
és a Normafa csendjében egy földúton
a gyerekzsivajjal felidézte a halált

========================

az Örsön szomorkás furulyaszó szemerkél
megállók diagnosztizálják az identitászavart
a hajnaltól részegen felnevet egy erkély
és senkit se érdekel, hogy mindenki mást akar

67. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tarhálás
Kodaj_Bálint>!

VI.

Éonokkal később csilingelésre ébredek:
gyerekkoromból a karácsonyi csengő.
Már merőlegesek a párhuzamos életek,
és az elmém csendes, mint egy római kerengő.

Felkelek.
Lépéseim a morajló hullámok ritmusát követik.
A sirályok feltekerik a hold fényerejét.
Újra ember vagyok – a hibáktól a szövetig,
de több kell. Ennyi még nem elég.

A hegyekben óvó farkasüvöltés vezet.
A tűleveleken át felragyog az esthajnalcsillag-ok:
mindig velem lesz, ami egyszer létezett,
és ami egyszer fájt, az mindig fájni fog.

A külvárosban bluest nyávognak a macskák.
Ketten kóborlunk vagy kilenc élet óta
– hajt a halálfélelem és a vadság:
a blues, a gazdatest, és én, a szimbióta.

A belvárosban felcsendül cipőink szimfóniája.
Egy kirakatban libabőrös lesz egy szövetkabát.
A szerelemről lehámlik a giccs fóliája:
hány fellángolásra jut egy örök barát?

Mire hazaérek, már lilás az ég,
de még bebújok melléd néhány percre.
Napfényben fürdik a tésztás fazék.
Talán még odaérünk a koncertre.

102-103. oldal, Talán még odaérünk a koncertre

Kapcsolódó szócikkek: Esthajnalcsillag
Kodaj_Bálint>!

Valódi

nekem engedelmeskedett élet és halál
csendben figyeltél egy meggyfaágról
megformált rajtam keresztül a sár
még évek voltak hátra a délutánból
felnéztem, de nem láttam túl a fán
szeretethiányom: éretlen gyümölcs
a pincében lyukakat fúrt apám
túl késő volt, hogy a csendet túlüvöltsd
ajtó csapódott – lefújta talpadról a port
halk sírdogálás édesgetett a házba
anyám folyton arra gyakorolt,
hogy hogyan szeresse azt, aki megalázta
és akkor megláttalak: épp a hajadba simítottad apám arcszeszét
olyan illatod lett, mint egy szép emléknek
anyám elsírdogált egy tanmesét
a lámpáink egész éjjel égtek
több mint tíz év eltelt, mire újra láttalak
te páncélteremből megszökött hiány
langyos tavaszi szél fújt a Vár alatt
szerelmet jósolt egy tenyérjós cigány
és hirtelen mindenhol téged láttalak
együtt gyűjtöttük a felnőttek elfolyó idejét
együtt filozofáltunk betequilázva
és mire a felnőttkorom ideért
többször belehaltam a kezdeti lázba
aztán mint egy lázálom, eltűntél hirtelen
mégis követtelek, átgázolva magamon és másokon
túl gyenge voltam – senki sem bírt velem
az üresség átütött a tetoválásokon
te lettél egy személyben a családom
családi birtokunkon ékszer volt a tó
felszínén a fiunk forgott kacsalábon
csak a gyávaságom volt kézzelfogható
végül elengedtelek
de tudom, hogy ott vársz a meggyfák alatt
valakire, akiben nagyobbat tudsz csalódni
sosem felejtem el, amikor először megláttalak
azt mondtad, hogy csak a hiányod maradhat valódi.

108-109. oldal

Kodaj_Bálint>!

Tiltott hívás

Ma is úgy ébredtem, mint minden reggel:
Egy éjszakával közelebb a nemléthez
Bárcsak lenne szoftver, ami hozzád rendel,
Mint egy púpot a tevéhez
De egyedül vár az aluljáróban a Balkán
sivatagmagánya
Harmincévnyi csalódását egy betört
kirakatba hányja

Azt mondják, ez a lift a mennyországba szállít,
De a kijelzőn vöröslő kudarc világít
Mert isten sosem volt ott,
és itt lent sosem lesz más
Egy újabb nap, egy újabb tiltott hívás

A munka nemesít – ezzel vakít a sok paraszt
Kimászhatsz a seggek alól,
de attól még szaros maradsz
Apaillatú hiány, suttogó éhes szemek
A múlt eltaszít, nem értem, miért nem szeret

Azt mondják, ez a lift a mennyországba szállít,
De a kijelzőn vöröslő kudarc világít
Mert isten sosem volt ott,
és itt lent sosem lesz más
Egy újabb nap, egy újabb tiltott hívás

Vajon mikor nyel el végleg a fekete lyuk?
És ezek a kérdések, amikre a fene se tud
válaszolni
Hova tűnnek az eseményhorizonton túl?
A jó ember holtig túl keveset tanul
Minek bármi elérni, ha a sötétség mindenkit elér?
Nincs a fehéremhez fekete, sem a feketémhez fehér

Azt mondják, ez a lift a mennyországba szállít,
De a kijelzőn vöröslő kudarc világít
Mert isten sosem volt ott,
és itt lent sosem lesz más
Egy újabb nap, egy újabb tiltott hívás

Teljesen széthullok, mire eljutok portól a porig
Felfalom önmagamat, mint egy bánatos polip
A szívemből több nemzedék félelme folyik
Mert a túlélés esélye nulla százalék
És ez még nem is a geciség, ez csak az előváladék

Azt mondják, ez a lift a mennyországba szállít,
De a kijelzőn vöröslő kudarc világít
Mert isten sosem volt ott,
és itt lent sosem lesz más
Egy újabb nap, egy újabb tiltott hívás

106-107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: előváladék
Kodaj_Bálint>!

Over the top

I asked the bed the other night
if it missed your sweet weight
I was told to go to sleep
it just wouldn’t take the bait
Then I stepped out for a cigarette
but ended up smoking two
‘Cause one’s a lonely number
and it kept reminding me of you
I went back up, took a shower
it started to rain
I stood outside for hours
waiting for someone to blame

It’s all your fault, it’s all my fault
that we can’t go to sleep
I’m too old to let go
of things I’d rather keep
What good is a lesson learned
if it takes a mistake?
And was it worth meeting you
if I’m awake this late
Watching old B-movies starring Sylvester Stallone
at this point, I’m not good at being alone

I took you for granted
like pain the relief
Can’t appreciate the air
until there’s nothing left to breathe
We traveled the world and now
I’m back to where I’ve always been
Wasting your true love
was worse than Cain’s sin
But I’ll carry your mark
until I’m able to breathe
Under these circumstances
it’s only you I need

It’s all your fault, it’s all my fault
that we can’t go to sleep
It’s getting old letting go
of things I’d rather keep
What good is a lesson learned
if it takes a mistake?
And was it worth meeting you
if I’m awake this late
Watching old B-movies starring Sylvester Stallone
at this point, I’m not good at being alone

I wouldn’t care for lost love
if you weren’t my friend
And how could I go anywhere
with my whole world in your hands
If you insist on leaving
I won’t stand in your way
Past the point of no return
leading each other astray
But there’s one last thing
you should know
Maybe it’s over-the-top
loving you is too hard to stop

It’s all your fault, it’s all my fault
that we can’t go to sleep
It’s getting old letting go
of things I’d rather keep
What good is a lesson learned
if it takes a mistake?
And was it worth meeting you
if I’m awake this late
Watching old B-movies starring Sylvester Stallone
at this point, I’m not good at being alone

112-113-114. oldal

Kodaj_Bálint>!

hánykolódó dinnyehéj

Budapest, te nézegetők városa
a tekinteted barátságtalan
csontjaid a Duna mocska átmosta
a tisztaság így talán tárgytalan
Nem tudom, hogy mit akarsz még tőlem
a szívem hánykolódó dinnyehéj
marasztalsz, majd menekülsz előlem
kegyelmet így ne is remélj

Budapest, te olcsó stricik hitvese
örökké szeretni foglak
Hazudós igazgyöngy vagy, nincs mese
az ajtódon rendőrök kopognak
A benzingőzben illatod kísérget
édes, mint a depresszió
Ez vagyok én, még ha nem is érted
Változnunk kell, nem lesz így jó

Budapest, te élősködő dzsentri
bort iszol és epét prédikálsz
A dőzsölésben nem érdekel senki
Ha megnyugodtál, megint szétzilálsz
Alig jut itt valakinek élet
babér csak a kertekben terem
Kihúztad alólam a széket
te lettél a lázítószerem

Budapest, te kígyó vagy és éden
hasadt tudatodat hidak foltozzák
vajon mi járhatott az Isten eszében,
hogy elüldözött, és pont hozzád
Nem tudom, hogy mit akarsz még tőlem
a szívem hánykolódó dinnyehéj
marasztalsz, majd menekülsz előlem
bármi lehet, de nincs remény

57-58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna
Kodaj_Bálint>!

Kulcs

Jó lenne szabadon szeretni
aki fogva tart
valahogy feledni
hogy kincsem, belőled
csak rossz rímre futja
és elszívok naponta fél dobozzal
te meg elvárod, hogy én bogozzam
ki a szálakat
és elsőre tudjam, hogy a száz lakat
közül melyiket nyitja

A kulcs a kezemben
de hova tűnt az ajtó
amin veled bementem
és mire jó az otthon
ha sosem szerettem
hogy minden nap mást zár
ez a kulcs a kezemben

Nekem sehol se jó
de megvárlak bárhol
tudod, felismerem
a pillangót a bábról
száz csukott ajtó
mesélt a szobádról
most te mesélsz róla
még sosem jártam ott
mielőtt bezárkóznál
azért adj egy pár napot
hátha mégsem a tiéd

A kulcs a kezemben
sosem volt ajtó
amin veled bementem
és mire jó az otthon
ha csak azt szerettem
hogy minden nap mást nyit
ez a kulcs a kezemben

Nem minden éjszakám
egy rémálom
vajon a napfelkeltét miért
várom, ha fény derül arra
hogy egyedül ébredek
és kávézás közben
kioktat a paplan
egy szerelmestől
ez a szokás szokatlan
a tett pedig néha
a gondolat tükre
megvárlak, persze, ültess
csak tűkre
de ne felejtsd el, hogy itt van

A kulcs a kezemben
hazudott az ajtó
amin veled bementem
bár mögötte a lakást
mégis szerettem
és nélküled csak lakat
ez a kulcs a kezemben

49-50-51. oldal

Kodaj_Bálint>!

Töredék 2

Hamuszürke reggeleken
a halandóságom ébreszt
tiszta szívvel lemerülök
az elkerülhetetlen véghez

A ragacsos sötétben
az élet mulandón foszforeszkál
felforrósít a fénye
de a hidegben pont, hogy ez fáj

122. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Ákos: Szív, seb, ész
Király Gábor: Csúf versek
Nick Cave: Válogatott versek
Tábory Maxim: Tűzfény / Firelight
Oravecz Imre: Távozó fa
Kányádi Sándor: 45 vers / 45 poems
Juhász Gyula: A többi néma csend / The rest is silence
Gárdonyi Géza: Válogatott versek / Selected poems
Kántás Balázs: Éntelen ének
Varga Júlia: I.