Tomi 3 csillagozás

Knizner B. Sylvia: Tomi

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​szavak erősek voltak és martak, de a lány nem foglalkozott vele, mert elveszett nagybátyja tekintetének kékjében. Nem emlékezett rá, hogy valaha ilyen tisztán látta volna. Milyen csodásan fénylett, milyen… Nyelt egyet, és megköszörülte a torkát.
Miről is beszéltek az imént? Ja, igen. – Mégis az anyám.
– Nekem meg a nővérem, de elég csapásnak érzem ezt. A legszívesebben… megfojtanám.
– Miért… miért nem teszed? – A kérdés zavart volt és alig halható, Tomi mégis megfelelt rá, egy halovány mosollyal ajkain.
– Még üljek is miatta? Nem elég, amit el kell viselnem?
Dorina szája is mosolyra húzódott, bár inkább tűnt egy bizonytalan, félszeg grimasznak.
– Tudod – folytatta Tomi –, nem értem, hogy bírod. Nekem az idegeimre megy.
Nem várt választ, csak fogta magát, és a konyhába ment, ahol csörgött-zörgött. Dorina pedig – maga sem tudta, honnan volt hozzá mersze – kíváncsian utána somfordált. Nem ment be, ahhoz végképp gyáva volt, csak az ajtóból… (tovább)

>!
E-book Könyvház, Kaposvár, 2017
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155731006
>!
E-book Könyvház, Kaposvár
ISBN: 9786155550997

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
christine
Knizner B. Sylvia: Tomi

Először is, nagyon szépen köszönöm ismét a lehetőséget a kiadónak. Szilvi írásmódja már az előző történeténél belopta magát a szívembe, és nem volt kérdés, hogy Tomival fogom folytatni a sort. Bár mindegyik eddig megjelent története komoly témád dolgoz fel, engem mégis ez a pasas vonzott, és kivételesen most nem a borító, és nem is a fülszöveg helyére kerülő részlet bolondított magába, hanem valami egészen más, amit most így nem tudok megmagyarázni.
Ez pont olyan érzés amúgy, mint amikor találkozol egy emberrel, és tudod biztosan róla, hogy bár nem kötsz vele sem életre szóló barátságot, és nem is leszel bele halálosan szerelmes, mégis valamilyen szinten vagy meghatározza az életedet, vagy befolyással lesz bizonyos döntésedre.
Ez volt az első olyan történetem, amiben a szereplők spoiler. És nem mondom, eleinte fura volt, elképesztően fura. Szeretem a tabu témákat, de ilyet még pont nem olvastam, és nagyon rá kellett vegyem magam, hogy én se érezzem picit undorítónak. Hogy miért annak? Mert baromira vizuális vagyok, és belegondoltam ebbe az egészbe, és egyszerűen fuuujjj, ilyen velem soha. Viszont imádtam Dorina helyébe képzelni magam, és beleszeretni Tomiba.
Amit nagyon imádtam ebben a történetben, hogy végig reális talajon mozgott. Igen, még annak ellenére is, hogy spoiler. A cselekmény gördülékeny volt, nem éreztem soha, hogy egyes történések fennakadnának a levegőben, vagy feleslegesek lennének. A szereplők reakciói abszolút helytállóak voltak, legyen szó a főbb szereplőkről vagy a mellékszereplőkről. Egy kicsit hiányoltam azt, hogy az anya nem tombolt annyira, mint amennyire én tettem volna a helyében, de az az igazság, hogy ezt is emberfüggő, és Dorina anyja minden volt, csak jó, becsületes és törődő anya nem. Szóval így belegondolva nem várhattam azt, hogy vázát tör és összeveri a testvérét, mert valamilyen szinten biztosan lesz.rta, hogy mi van közöttük.
Minek a fél pont levonás? Írói szemmel nézve tökéletesen értem, miért olyan Dorina személyisége, amilyen, és magamban levezettem az okokat, és teljesen rendben van. DE. Engem kikészített a naivsága bizonyos helyzetekben, és csak azért nem tépem a hajamat, mert nekem is vannak ilyen… tudatlan? óvatos? nem is tudom, milyen ismerőseim, akik ugyanúgy vissza voltak fogva és alul voltak értékelve otthonról. Szóval tudom, hogy ilyen embertípus igenis létezik, még 2019-ben is.
Összességében? Nem értem, miért nem kap Szilvi nagyobb hangot. Nem azt mondom, hogy hú, de tökéletesen ír, mert tény, hogy vannak hibái, és ezzel szerintem ő is tisztában van. Viszont abszolút meghaladja, legalábbis nálam, azt a határt, ami elválasztja a nagyon gáz történeteket a jóktól, és ő legalább két lépéssel messzebb van ettől a vonaltól. Szóval ajánlom, főleg a dark romance kedvelőinek. Sokan nem gondolnák, de a magyar írások között is akadnak ilyen jó, ilyen kellemesen sötét romantikus történetek. Csak rájuk kell lelni.


Népszerű idézetek

>!
christine

– Lehetsz bárki, ha biztos vagy benne, ki akarsz lemni.

>!
christine

– Itthon vagy – mondta végül –, csak nekem kell idő, hogy hazataláljak.

>!
Laura_Bakos

– Anya, biztos vagy benne, hogy Tomi szívesen fogad minket? – tudakolta Dorina, miközben a taxi hátsó ülésén gubbasztott, és aggodalmasan szemlélte az anyósülésen helyet foglaló, még most is fiatal édesanyját.
– Nem lesz gond, ne félj, hisz az öcsém – jelentette ki az asszony, és számára ez az egy érv meg is magyarázott mindent.

>!
Laura_Bakos

– Tudod, hogy amikor féltékeny vagy, gyönyörűen csillog a szemed?

>!
Laura_Bakos

Dorina mégsem volt ennyire bizakodó, mert jól ismerte anyja rigolyáit és rossz, nagyon rossz természetét. Na meg tisztában volt azzal is, hogy nagybátyja nem szívesen látja nővérét, mert egyszerűen képtelen elviselni. Találkozásaik rendszerint veszekedésbe fulladtak, aminek mindannyiszor az lett a vége, hogy hetekig-hónapokig nem beszéltek egymással, vagyis addig, míg Dorina anyjának, Sárának akkori kapcsolata véget nem ért. Olyankor folyton visszatért öccséhez, és bekuncsorgott hozzá az alig nagykorba lépő lányával együtt, úgy ahogy most is. Mindez leginkább Dorinának volt kellemetlen, mert ahogy nőtt, úgy eszmélt rá anyja sajátos viselkedésére, melyet egyre kevésbé tudott tolerálni. Férfitől-férfihez járt, szinte az egész életük nem állt másból, mint költözködésből, az új környezet, az új emberek megismeréséből. Amíg ez Sárának könnyedén ment, Dorina minden alkalommal veszített az emberek iránti szeretetéből, a boldog család alkotta képéből, és önmagából is.

>!
Laura_Bakos

A víz úgy csillogott, akár a gyémánt, és hívogatón tükrözte vissza a nap sugarait.

>!
Laura_Bakos

– Tudod – kezdte Tomi –, anyád nem mindennapi ember. És ezt nem azért mondom, hogy bántsalak, de ha egyszer olyat fog tenni, te is elfelejted majd, hogy az anyád, ahogy olykor én is megfeledkezem róla, hogy a nővérem.

>!
Laura_Bakos

– Hogy lehetsz ilyen tutyimutyi? Még a csomagjaimat sem vagy képes felhozni?
– Nem vagyok a rabszolgád! – felelte Tomi, hangjában érezhető feszültséggel.
– De férfi vagy. Az égre, mozdulj már meg!
– Ne szórakozz velem! Ha annyira kellenek a cuccaid, vidd fel magad!

>!
Laura_Bakos

Dorina elérkezettnek látta az időt, hogy azt a csendesre sikeredett „sajnálom”-ot újra elrebegje.
– Sajnálom!
Tomi a lányra emelte mérgesen merengő tekintetét, majd megrázta a fejét. – Nem a te hibád, hogy anyád egy kiállhatatlan némber.

>!
Laura_Bakos

Tomi lenyelte a feltörő káromkodását, majd hirtelen célirányt változtatott, és az udvarra sietett. Néhány mozdulattal megszabadult a ruháitól, és egy szál gatyában beugrott a hűsítő, mély vízbe. Erőteljes karcsapásokkal úszott, de így is jó pár hossz kellett, hogy lehiggassza felborzolt idegeit.


Hasonló könyvek címkék alapján

L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Kerstin Gier: Zafírkék
L. M. Montgomery: A kék kastély
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 10. – Mindörökké hercegnő
Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának
Pálfalvi Dorottya: A titokzatos ház
Bródy Lili: A Manci
Astrid Lindgren: Britta kiönti szívét