A ​szlávok 0 csillagozás

Kniezsa István: A szlávok

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Magyar Szemle kincsestára

>!
Magyar Szemle, Budapest, 1932
80 oldal

Népszerű idézetek

Szelén>!

A szlávok nyelve az indogermán nyelvcsaládnak ahhoz az ágához tartozik, amelyhez az indus, perzsa, örmény, dák-frig, illir és a balti nyelvek, vagyis ahhoz, amelyben az elől képzett k hang sz-, illetőleg s-sé vált.

(első mondat)

Szelén>!

Ezt a hangtani sajátságot legjobban a száz szó indogermán megfelelőjének egyes nyelvi különbsége mutatja s azért ezt a csoportot satem-nyelveknek is hívják, szemben a többi kentum (= latin centum szó) nyelvvel, ahol az ősi k megmaradt, vagy ebből később másképen fejlődött, mint pl. a germánban, ahol h-vá lett. A satem csoporton belül a legközelebb állanak a balti nyelvekhez, nyelvészetileg viszonylag olyan közel, hogy az indogermán nyelvek osztályozásánál a többi ágakhoz viszonyítva balti-szláv nyelvről szoktak beszélni. A balti nyelvek a litván, a lett és a már kihalt ó-porosz nyelvek. Ezek azonban nem szlávok, mint ahogy eléggé el van terjedve ez a felfogás, különösen a poroszok esetében.
A szlávok őshazája végeredményében kapcsolatos az indogermán őshaza kérdésével, amely még máig sincs véglegesen eldöntve. Még arra vonatkozólag sincs egységes vélemény, hogy Európában, vagy Ázsiában kell keresni..


Hasonló könyvek címkék alapján

Bonkáló Sándor: A szlávok
Karel Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba
Bagi Ibolya: Rög-eszmék
Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink
Földényi F. László: Berlin sűrűjében
Szabó Tünde – Szili Sándor (szerk.): Háborúk és békék
А. Золтан – О. Федосов – С. Янурик (szerk.): «Вода» в славянской фразеологии и паремиологии / A víz a szláv frazeológiában és paremiológiában / Water in Slavonic phraseology and paremiology
Bánki Éva: Elsodort idő
Makkay János: Magyarok – avarok – szlávok
Bojtár Endre: A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban