Somogy ​régi ételei 4 csillagozás

Knézy Judit: Somogy régi ételei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1988

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szakácskönyv Mezőgazdasági

>!
Mezőgazdasági, Budapest, 1988
102 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632326466

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

AeS P>!
Knézy Judit: Somogy régi ételei

Gyerekkorom jelentős része Közép-Somogyban telt, és amikor felfedeztem, hogy nemcsak a vasi-zalai konyhának (gyerekkorom másik fele), hanem a somogyinak is van ebben a sorozatban kiadott receptgyűjteménye, nem volt kérdés, hogy minél hamarabb beszerzem és elolvasom.
Nos, ez igazából nem egy szigorúan vett szakácskönyv, abban az értelemben, hogy a könyv első fele (talán kétharmada is) néprajzi áttekintés, a somogyi emberek táplálkozási szokásainak ismertetése, az írott emlékekkel rendelkező időszaktól a nyolcvanas évekig. Ebben is volt azért érdekesség, például az, hogy a most ismert „somogyi konyha” receptjei nem olyan rettenetesen régiek, az 1930-as, ’40-es és ’50-es években alakultak ki. Aztán azt is megtudhattuk, hogy a somogyiak világéletükben káposztát ettek káposztával (igen, baby!), valamint kerekrépát (ha valaminek a szagától is messzire futok…), noha ez engem inkább csak megerősített. Érdekes, hogy mennyi kását főztek és ettek régebben, én ezt már nem tapasztaltam, és amúgy is ezen a téren sajnos jóval erősebben van jelen a táplálkozásomban a krumplis, szegény Zala. Nagyokat bólogattam még a sütemények felsorolásánál, van néhány alaprecept (krémek), meg a sakktábla-szelet (nálunk dominó), meg a pörkölttorta (ami nem marhapörköltből, hanem égetett cukorból és dióból készül), és hasonló nyalánkságok.
Ami fájón hiányzott, és a nagymamámmal pótoltatni fogom: mi nem így főzzük a töltött káposztát, az teljesen biztos; illetve nincs benne a legnagyobb kedvencem, a krumplis pogácsa receptje, sem a méteres kalácsé.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Chivas>!

Néhány igényesebben gazdálkodó és értelmes elöljárósággal rendelkező községben már az 1850-es években gondot fordítottak arra, hogy az iskolához tartozó kertben gyümölcsfák oltását is megtanulják a gyerekek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Végh Antal: Száz szatmári parasztétel
Nyisztor Tinka – Pákozdi Judit: Csángó galuska
Hajdu Imre – Csörnök Mariann – Viga Gyula: Sárospataki ételek, zempléni konyhák
Rauzs József: Mélykút konyhája
Erdei Ferenc: Néprajzi ínyesmesterség
Steiner Kristóf: Kristóf konyhája
Bernáth József: Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren
Borbás Marcsi: Édes békeidők
Tóthné Libor Mária: Limara Péksége
Beh Mariann: A kert konyhája