10 22 csillagozás

SFmag fantasztikus irodalmi antológia
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Pillangóvá változó szeretők; tulajdon lelkét kereső robot; cigarettafüstként kavargó, teremtő lehelet; kapcsolatfelvétel az ismert univerzum peremén; az Első Magyar Igazságosztó és Bűnüldöző Egylet története – az SFmag, a legolvasottabb hazai online fantasztikus magazin Hugo-, Sturgeon- és World Fantasy díjas novellák közül válogat, nagy öregektől és utóbbi években befutott szerzőktől, külföldiektől és magyaroktól egyaránt. Tíz novella a fantasztikus irodalom legjavából!

Eredeti megjelenés éve: 2012

A művek szerzői: Jeffrey Ford, Elizabeth Hand, Peter Watts, Moskát Anita, Tobias S. Buckell, Juhász Viktor, Robert Charles Wilson, Catherynne M. Valente, Rachel Swirsky, Adam-Troy Castro

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
Dominik_Blasir 
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Szeretem a jó novellákat, itt pedig nagyon sokszor eltalálták az én ízlésemet. Örülök, hogy olvashattam.

Jeffrey Ford: Teremtés – 3/5
Sajnos nem tudott elkapni a hangulat, pedig amúgy nagyon tetszett mind a koncepció, mind a tartalom.

Elizabeth Hand: Kénkő Kleopátra – 2/5
Túl hosszúnak éreztem, legalább a fele simán kihúzható lett volna szerintem, így azonban erősen untam. Utána sem tudott különösen megdöbbenteni vagy a minimálisnál jobban érdekelni, hogy kiderült, mire megy ki a játék.

Peter Watts: A sziget – 5/5
Egyértelműen a kedvenc novella: tetszettek az ötletei, a ritmus, jók voltak a karakterek és még a cselekmény is lekötött. Nagyon élveztem.

Adam-Troy Castro: Fölösek – 4/5
Inkább tűnt egy ötlet kísérletének, mint igazi novellának. Mintha önmagát kötné gúzsba ezzel a formátummal és stílussal, ami egyébként ettől függetlenül nagyon szórakoztató volt.

Rachel Swirsky: Erósz, Fília, Agapé – 4/5
Ilyen történeteket írna ma Asimov? Volt egyfajta költői/transzcendens rétege, amivel nem mindig tudtam mit kezdeni, de ettől függetlenül tetszett.

Moskát Anita: Megnemszületettek városa – 4,5/5
Fáj a szívem a befejezéséért (hiába, menthetetlenül optimista vagyok). Ettől persze még baromira erős novelláról van szó. Viszont sokkal jobban tetszett volna, ha nem derül ki, kik is ezek az emberek.

Tobias S. Buckell: Anakoinózis – 3,5/5
Erősen hajaz a legelső történetre: értékelem számos aspektusát, de nem tudott megfogni (és nálam a szőrmók egyértelműen az ewok).

Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága – 4,5/5
Hihetetlenül erős hangulat, a magyar rezignált szuperhős pedig tökéletes. Egy picit mintha didaktikus lett volna a hangvétele, de ettől függetlenül nagyon megfogott.

Robert Charles Wilson: Descartes színháza – 4,5/5
Ki hitte volna, hogy Wilson ilyet is tud?! Ütős koncepció és még a megvalósítás is lebilincselt. A kerettörténetet azért túlbeszélte.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca – 3/5
Ez nekem túl okos volt. Újfent azt éreztem, hogy inkább gondolatkísérlet, mintsem érdemi történet. A végére azért megtalált.

5 hozzászólás
>!
Bori_L
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

A mangák mellett barátkozom a novellákkal is. Igen, mert szégyen-gyalázat, én az az olvasó vagyok, aki előbb ül le elolvasna a Hyperion-tetralógiát, mint hogy belefogjon egy novellába. Mentségemre legyen mondva, ez azért alakult így, mert régebben nem olvastam különösebben jó novellákat. Szóval ez a válogatás kellemes csalódás volt.

Jeffrey Ford: Teremtés 5
Valami érthetetlen okból már kamaszkorom óta perverz vonzódást érzek az amerikai kisvárosokban játszódó történetek iránt, úgyhogy ennek a novellának nem volt nehéz már csak a hangulatával is megvenni engem. De egyébként is az egyik legjobb darab a válogatásból. Vajon jó ötlet-e otthon kipróbálni, amit hittan órán a Teremtésről hallunk?

Elizabeth Hand: Kénkő Kleopátra 5
Ha egyet kéne választani, akkor azt hiszem, ez lenne a kedvenc. A rovarláz engem is elkapott pár évvel ezelőtt, de én feladtam, amikor a hangyák feje tetején szőrszálakat kellett számolgatni, szóval a lepkék genitáliái iránti lelkesedést nem tudom teljes mértékben osztani, de azért némi lelki közösséget mégiscsak éreztem a szenvedélyes lepkegyűjtővel.

Peter Watts: A sziget 3
Az űrben játszódó történetekkel hadilábon állok. Nem volt különösebben rossz, de nem is igazán kötött le. Az sem segített sokat, hogy folyamatosan a Stargate Universe-re asszociáltam, amit nem néztem végig, mert untam. Úgyhogy az űrnovellákat meghagyom a közönség egy másik részének.

Adam-Troy Castro: Fölösek 4
Hát, ez elég… hátborzongató volt. Talán kicsit túlságosan is. De pont a napokban magyaráztam valakinek, hogy jobban szeretem a provokatív írásokat, mint azokat, amik csak egy újabb cseppet adnak a tengerhez, úgyhogy végül is semmi okom panaszra: ilyenekből nincs hiány.

Rachel Swirsky: Erósz, Fília, Agapé 4
Ez alatt A kétszáz éves ember járt az agyamban, ami végül is nem baj, mert az egyik kedvenc Asimov-novellám. De én happy endet akartam volna, kevesebb szomorúsággal. Ehh, fene vigye el az olvasói elvárásokat. Ez tipikusan az a novella, ami azért nem tetszett igazán, mert novella. Túl rövid, szívesen boncolgattam volna még a család életét. Tudom, hogy ez a novellák lényege. Ezért nem voltunk jóban eddig.

Moskát Anita: Megnemszületettek városa 3
Érdekes kontrasztot állít a Fölösekkel (direkt? valaki?). De ez már nekem túl provokatív. Vagy nem is tudom, nem találtam meg benne a tanulságot. A lényeget, vagy nevezhetjük akárhogy. Arról nem is beszélve, hogy a foghúzásnak már csak a gondolatától is rosszul vagyok. Kicsit túl érzékletesre sikeredtek a foghúzós részek.

Tobias S. Buckell: Anakoinózis 3
Ez részemről az abszolút közepes novella/történet, amit egyszer elég elolvasni, aztán elfelejtem.

Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága 2,5
Az űrtörténeteknél csak a szuperhősök érdekelnek kevésbé (--> az alacsony pontszám elsősorban a témának szól).

Robert Charles Wilson: Descartes színháza 3,5
„Igazából ez az egész metafizikai dolog meghaladta a szellemi képességeimet.” Azt hiszem ez elég jól leírja hozzáállásomat a témához. Ennek ellenére volt valami a stílusban, ami megfogott. Meg persze Philo Novembre.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca 5
Jó, elfogult vagyok, de ez részemről minimum öt csillag, de inkább hat vagy hét. Ez már csak az idézetek számából is látszik, bár tulajdonképpen legszívesebben az egész novellát kiidézném (nem csak a mitologikus részeket, de főleg). Ki mondta, hogy a mitológia nem összeegyeztethető a kvantumfizikával, a biológiával, a kémiával és a matematikával?!

2 hozzászólás
>!
zamil P
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Egy novellás válogatás nem lehet minden novellájával tökéletes, és minden olvasót más és más elbeszélés fogja megtalálni.
Ami engem ebben a válogatásban legjobban megtalált, az Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága. A helyszínről azt hiszem nem kell beszélnem, viszont a hangulata az valami egyedi, tényleg szinte képregényszerűen jelent meg a szemem előtt a történet. Maga az újságírós kis snittek is nagyon jól illettek a szerkezetbe. Tényleg nagyon jó novella, már ezért megérte elolvasni a kötetet.
Ami még tetszett Peter Watts: A sziget, és Tobias S. Buckell: Anakoinózis.
Volt 2 novella amikkel már találkoztam a Galaktika Magazin oldalain, ezeket most nem olvastam el újból, de emlékeim szerint a jobb novellák közé soroltam.
Ami viszont számomra gyengécske volt, Elizabeth Hand: Kénkő Kleopátra és a Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca .
Összességében nézve jó válogatás, mert minden novella elüt a megszokott történetektől, sablonoktól.

>!
vöri P
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Összességében kifejezetten elégedett vagyok ezzel az antológiával – nem könnyű feladat úgy novellákat összeválogatni, hogy tényleg elég ütős legyen, és nagyjából egyenletesen magas színvonalú, így le a kalappal a szerkesztők/válogatók előtt, egyáltalán nem bánnám, ha lenne ilyen még. és inkább jelenne meg ez papírkönyvben, mint annnnyi minden más a piacon… És akkor a novellákról külön:

1. Jeffrey Ford – Teremtés: rémesen cuki, meg aranyos, meg szép meg minden, nem vitatom el tőle egyiket sem, csak engem különösebben nem hatott meg. Ettől függetlenül azért egyáltalán nem rossz. Kedves gyerekmese. 6/10

2. Elizabeth Hand – Kénkő Kleopátra: ez a kakukktojás számomra a kötetben – nem túl izgalmas, nem is érdekes, és annál jóval hosszabb, mint amennyit ez a történet elbír, én bizony untam nagyon. Talán, ha kicsit szorosabbra húzza, akkor átlagosnak ítélném, így kifejezetten kellemetlen és nyögvenyelős volt olvasni. 2/10

3. Peter Watts – A sziget: egyik majdnem kedvenc, jó témafelvetés, ügyesen bontakozik ki, egyszer megérne egy újraolvasást. 9/10

4. Adam Troy Castro – Fölösek: Tény, hogy nem szokásos novella forma, de nekem kifejezetten tetszett. Ez alapján kíváncsi lennék, hogyan-miként nyúl a szerző más, hasonló témákhoz. 9/10

5. Rachel Swirsky – Erósz, Fília, Agapé: Hm, hát igen, ami túl tökéletes, az valahol talán mégsem tökéletes. Másrészt meg mindent nem lehet. 8/10

6. Moskát Anita: Megnemszületettek városa: Nem is vártam volna mást Moskát Anitától. Könyörtelen, mint mindig, miközben mégis valahol nagyon szép is, hiába ocsmány. 9/10.
Más: ezúton szeretném megkérni a szerzőnőt, hogy írjon már angyalos fantasy-t… tudom, tudom mennyire rosszul hangzik ez, de ha valaki, ő képes lenne olyan ütős regényt összehozni, ami még angyalokkal együtt is kitűnő lehetne…

7. Tobias S. Buckell – Anakoinózis: a téma nem új, de azért a végén volt, ahol beleborzongtam. 8/10.

8. Juhász Viktor – A Rádiumember magányossága: ha választani kéne, azt hiszem ezt jelölném kedvencnek a kötetből. Olyan nehéz ezt a valamit jól csinálni, fantasztikummal ötvözni a kis hazai rögvalóságot úgy, hogy ne legyen nemistudommilyen, de ennek az írásnak annyira jó hangulata volt, illetve úgy általában is nagyon a helyén volt benne minden, nem is tudom értelmesen megfogalmazni. Sok ilyet még! 10/10

9. Robert Charles Wilson – Descartes színháza: másik majdnem kedvenc, amit nagyon élveztem, és amire később is emlékezni fogok. Talán végre tényleg olvasok valami mást is a szerzőtől. 9/10.

10. Catherynne M. Valente – A téridő tizenhárom arca: nehéz ez, mert az ötlet nagyon tetszik, a sci-fi szerző élettörténetét is élveztem, de a többi már sok volt, tömény, és emiatt összességében nem volt annyira jó élmény. Vívódom, mert egyszerre nagyon és nagyon nem. De lehet, csak én voltam hozzá túl fáradt… 7/10.

>!
Jevgenyij_77
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Először is köszönet az Ad Astra kiadónak. Egy ilyen jól összerakott, élvezetes antológiát ingyen az olvasók rendelkezésére bocsátjani igazán nagyvonalú gesztus volt.

És akkor lássuk sorban a novellákat:

Jeffrey Ford: Teremtés
Jó kezdés, Stephen Kinget jutatta eszembe, a mester jobb pillanatait. 7/10

Elizabeth Hand: Kénkő Kleopátra
Érdekes novella, de túlságosan bő lére eresztette a szerző. Kicsit feszesebbre húzva nagyobbat szólt volna. 6/10

Peter Watts: A sziget
Kemény sci-fi rajongók előnyben. Tulajdonképpen tetszett, de mindent nem értettem meg belőle. Annyira pedig nem kötött le, hogy megérjen egy újraolvasást. 6/10

Adam-Troy Castro – Fölösek
Ütős ábrázolása egy olyan jövőnek, ami nagyon nem szeretném, ha eljönne. A kötet egyik legjobbja, fanyar humorral és metsző társadalomkritikával. 8/10

Rachel Swirsky – Erósz, Fília, Agapé
Az elején nem nagyon jött be, a férjkeresős alapötletből nem hittem volna, hogy lesz belőle valami érdekes, de aztán bedobott olyan fordulatokat, amik kikövetelték maguknak a figyelmemet, és a végére a kötet jobb írásai közé soroltam 7/10

Moskát Anita – Megnemszületettek városa
Súlyosan nyomasztó történet, de nagyon ütős. Tetszett, hogy sem az alapötlet, sem a megvalósítás nem hasonlít semmire, amit korábban olvastam. Ezután biztos megpróbálkozok az írónő valamelyik regényével is. 8/10
Tobias S. Buckell – Anakoinózis
Két idegen kultúra és eltérő gondolkodásmód találkozása. Ez ilyen sci-fik általában nagyon jók, és ez is az volt 8/10

Juhász Viktor – A Rádiumember magányossága
Ez remek volt, kétszer is elolvastam egymás után, a kedvenc novellám a kötetből. Jóféle szatíra, magyaros történet, könnyű benne magunkra ismerni. Nyilván így volt kerek, novella hosszúságban, de szívesen olvastam volna ugyanezekkel az alakokkal akár egy teljes regényt is.10/10

Robert Charles Wilson: Descartes színháza
Filozofikus sci-fi novella, nem tűnt annyira modernnek, mint a többi írás, és pár ötlettel mintha találkoztam volna már, de ettől függetlenül tetszett 7/10

Catherynne M. Valente – A téridő tizenhárom arca
Ezt a novellát nem nekem írták, elég rendesen lefárasztott. 5/10

Összességében a pontszámok alapján nem lenne 5 csillag, de a legjobb novellák olyan élményt jelentettek, hogy szívesen megadom a maximumot. Ami még nagyon tetszett, hogy a két magyar novella tökéletesen állja a versenyt a fordításokkal, mindkettőt élmény volt olvasni.

11 hozzászólás
>!
Shanara
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Úgy érzem pont jó időpontban talált meg ez a válogatás. Mindegyik novella egyedi és különleges, hoz valami újat, de mégis ismerős, mert mindegyik mögött ott van az ember és a világra, a történésekre adott természetes reakciója. A kedvencem? Juhász Viktor A Rádiumember magányossága című írása. Mert jó a stílusa és mert olyan ismerősen magyar. :) Persze nem marad el mögötte a többi írás sem. Van amelyik kicsit nehezebben olvasható és van, amelyik pörgősebb, elgondolkoztatóbb, de mindegyik egyedi.
Az SFmag és az Ad Astra Kiadó által nyújtott minőség egy kiadványban, amelynek különlegessége, hogy csak e-könyvben olvasható. Remélem lesznek még további ehhez hasonló kiadványok. Addig is köszönet ezért a gyűjteményért.
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2012/09/10-sf-mag-fantas…

>!
PannaNyúl
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Jó válogatás ez. Legalábbis mindegyik novella nagyon hangulatos a maga módján.
Nem sokkal bővebben:

Jeffrey Ford: Teremtés
Aranyos.

Elizabeth Hand: Kénkő Kleopátra
Hátöizéé eléggé nem az én stílusom, meg kicsit túl hosszú. Bár bevallom, nem bírtam letenni, de nem sokat adott valahogy. Nekem ez a szado-mazo-fantasy még vámpírok nélkül sem jön be.

Peter Watts: A sziget
Ó, na ez már érdekes volt.

Adam-Troy Castro: Fölösek
Húha, ez üt rendesen. A világ, a szituáció, a forma, az egész a maga tömörségében. Az elején féltem, hogy elmegy valami világmegváltós irányba, de szerencsére nem tette, hanem éppen az volt, ami.

Rachel Swirsky: Erósz, Fília, Agapé
Nem rossz.

Moskát Anita: Megnemszületettek városa
Uhh! Hetekig fogok tőle rémálmodni, ébren. Nagyon tetszett, rém hangulatos, mégmégmég!!! :)

Tobias S. Buckell: Anakoinózis
Hát ez most valahogy igazán szíven talált a maga egyszerűségében! Pont erre volt szükségem [így vizsgaidőszak végén]: a tanulás és a megértés iránti vágy mindenek felett, és ezért érdemes keményen dolgozni. [jójó tudom hogy nem csak erről szól, de minden más vetülete is tetszett.] És még jól is van megírva.

Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága
Ez egy magyar Watchmen. :) Szinte láttam magam előtt a képregénykockákat.

Robert Charles Wilson: Descartes színháza
Tökéletes. Olyan mint egy jó krimi.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca
Hát-hát. Az elsőt még hangosan végigröhögtem, és a többi is tetszett a világ teremtéséről szóló mitológiai kvantumgiccs-részek közül, bár egyre jobban fárasztott,
a végére teljesen telítődött a jólhangzótudományoskifejezés-tartályom (úgyhogy most elegem van és megyek hard sf-et olvasni :P).
Viszont a „sci-fi író”-s részeket egyszerűen nem bírtam elviselni, ehhez még nem vagyok elég nagy Valente-rajongó elárasztotta a PV-5-ös csatornámat.

3 hozzászólás
>!
Spaceman_Spiff P
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

„Mindent összevetve a 10 egy nagyon erős válogatás, még az egy-két gyengébb novella ellenére (amelyeknek azonban van értékelhető jellemzőjük) is. Igazából sokkal jobb, mint az ingyenes SFmag antológia, az itt szereplő írások remek példaként szolgálhatnak kezdő szerzők számára. Emlékezetes darabok, amelyek megmutatják, hogy a fantasztikumban még mindig rengeteg lehetőség van, és a fantáziának csupán a képzelet szab határt…”

Novellánként:
http://acelpatkany.blogspot.hu/2012/09/10-sfmag-antologia.html

2 hozzászólás
>!
Mandragoria
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Régóta várólistán volt ez a kötet, de hála a kiadó téli akciójának, végre el is olvashattam!
Nem tudom igazából, hogy tulajdonképpen miért akartam elolvasni, így utólag azt gondolom, hogy nem voltak különlegesek, és bár rossz egyik sem volt, maradandó nyomot nem hagytak bennem.
A legnagyobb hibája az, hogy nem mind sci-fi. Én azt hittem, hogy már pedig azok lesznek – ha már „fantasztikus”. Mivel így álltam neki, megalapozta a csalódásomat.
A legmegdöbbentőbb talán a Fölösek volt, ami simán megérdemelt volna több oldalt is.
Tetszett a Kénkő Kleopátra, a felvetés nagyon jó volt, de az első eset után igen kiszámítható volt, kicsit talán hosszú is volt és nem tartogatott semmi csavart.
A Teremtés is lehetett volna jó, de szintén igen rövidre sikerült. A lezárás olyan tessék-lássék lett, több mindent is gondolhattam bele, emiatt nyugtalanított, így simán elbírt volna 1-2 oldalt.
Hasonló lezárása lett az Erósz, Fília, Agapé-nak is, csak úgy hirtelen elvágatlan. Mindkét fél részéről sok gondolat és érzelem kiderül, az igaz, de a robotlét önmagában komoly kérdés, így szívesen elmerültem volna benne jobban.
A Megnemszületettek városa elég naturálisra sikerült, az értelmetlenséget és a lepusztult világ képét (majd a végső ítéletet) jól mutatja, de valami hiányzott belőle.
A Rádiumember magányossága a megtalálni való találmány köré szerveződik, ám a cím nem ezt sugallja, így nem tudok vele dűlőre jutni. Egy sima nyomozós sztorinak tűnik, ami önmagában nem túl érdekes, így emberünk rádiumos mivolta sem tudta izgalmassá tenni.
Descartes színháza igazán elgondolkodtató a lélek halhatatlanságáról, de a körítés teljesen felesleges volt hozzá ilyen formában, megtörte a figyelmet. A vége nem lett túl indokolt, de ezektől függetlenül a témája miatt egy jó írás.
A téridő tizenhárom arca rengeteg nép mítoszát (zsidók, görögök, aztékok, japánok, indiánok) keveri a tudományos megnyilatkozásokkal. Inkább mondanám egy írástechnikai kísérletnek, egyértelműen nagyon jól bánik Valente a kifejezésekkel és az utalásokkal, kapcsolatokkal, és egyfajta kifigurázás is érződik belőle. Ezek háttérében ott áll egy sci-fi író története, amit nem igazán tudtam a világ teremtésével összhangba hozni (attól függetlenül, hogy a lezárás előrevetíti az író újjászületését/megteremtését is).
A másik két írásról nem nyilatkozom. Egész egyszerűen nem tetszettek, és A sziget rettenetesen túl is lett ragozva, a másik meg, mondhatni kissé butaság volt.
Azt hiszem, elszoktam a (sci-fi) novelláktól. Szeretem, ha rendesen ki vannak fejtve a történetek, de itt a legtöbb esetben hiányt éreztem, hogy még lehet folytatni, amit olvasnék is tovább.
Ettől eltekintve érdekes témákat vonultat fel, egészen lekötöttek, egyszer mindenképpen megérte elolvasni őket.

>!
sepa IP
Kleinheincz Csilla (szerk.): 10

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Hát, végre elolvastam. És nem csalódtam.

A novellák nagy része tetszett, leginkább A Rádiumember magányossága, mert hát annak valami fantasztikusan jó volt a hangulata, de azért akadt néhány felejthetőbb történet is, meg olyan is, ami egyszerűen nem jókor talált meg ahhoz, hogy igazán értékelni tudjam (pl. Valente írása). Tetszett, ahogy a Megnemszületettek városa és a Fölösek szinte rájátszottak egymásra, érdekes volt egymás után olvasni a kettőt, ráadásul elég hátborzongatóra is sikerültek. (Ej, ha tudtam volna, nem egy este alatt falom be őket!)

Egészen biztosan újra előveszem majd a kötetet, addig pedig ajánlom mindenkinek, hogy olvasson bele, mert azért jó történetek ezek, és örülni kell, hogy elhozták nekünk őket.


Népszerű idézetek

>!
ppayter

Kezdetben vala az Ige, az Ige vala Istennél, és az Ige vala egy nagy sűrűségű, bariogenezist megelőző szingularitás.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca (első mondat) · Catherynne M. Valente

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

Kapcsolódó szócikkek: gravitációs szingularitás
>!
Bori_L P

Az interferenciaminták azonban kígyó képében Évához mentenek…
(…)
… a Kígyó imígyen szóla: Ne félj, mert véletlenszerű kvantum-gravitációs habokon lebegtek, ahol egyetlen falattól kérlelhetetlen tágulás indul meg, és olyanok lésztek, mint az Isten: mindörökké táguló.
Így hát Éva evék a Fáról, és észrevevé, hogy divergens univerzumok mezítelen gyermeke.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca I.

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
Bori_L P

… a Menny mozdíthatatlan RNS-oszlopa körül felépítették az Autokatalitikus Reakciók Nyolc Oldalú Palotáját. Ennek végeztével Ianami és Izanagi ellentétes irányban megkerülték az oszlopot, és amikor Izanami meglátta a párját, boldogan felkiáltott: Milyen szép vagy, és milyen sokoldalúak a nitrogénbázisaid! Szeretlek! Izanagi megdühödött, amiért az istennő elsőként szólalt meg, és protogenetikai kódját az övé fölébe helyezte.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca III.

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

5 hozzászólás
>!
Bori_L P

Perszephoné nem szerette a nem-barionikus univerzumot. Bármilyen axion-ajándékot is fektetett a lába elé Hádész, az elgörbített hullámok királya, nem tudott normális viselkedést rákényszeríteni.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca IX.

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
ppayter

– Ismerje el, hogy ez valóban kissé hihetetlennek tűnik – jegyezte meg a hírlapíró, és koszos zsebkendővel törölgette verejtékező homlokát. – A telefonhírmondó és a tizennégy rotoros transzatlanti gépek korában élünk. Filléres ponyvának hangzik, őszintén megmondom én magának.
– Nekem? – kérdezte a Rádiumember. – Aki álarcban repül a négymilliós Budapest felett?

Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
virrasztó

– Szeretlek – suttogja Éabha, mert így olvasta, de bevallja, hogy nem is tudja, mit jelent.

Moskát Anita - Megnemszületettek városa

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
Blissenobiarella 

Szerette, hogy Adriana annyiféleképpen tud nevetni. Néha könnyed és meglepett, mint mikor kuglófformából kínálta neki a tortellinit. Kedvelte iróniát jelző vaskos, sötét kacaját is. És amikor nevetésébe keserű felhang vegyült, tudta, hogy ezúttal inkább önmagán nevet, és nem másokon. Néha, mikor ez megesett, odament és átölelte, hogy enyhítse a fájdalmát, és előfordult, hogy a nő ilyenkor nyeldeklő, ziháló sírásba kezdett.

Rachel Swirsky: Erósz, Fília, Agapé

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
virrasztó

Vajon Ádám először a sár ízét érezte a szájában?

Jeffrey Ford - Teremtés

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

>!
Bori_L P

Isten egyedül azt tiltá meg az embernek, hogy a Meiózis Fájáról egyen. Ádám azt tette amit parancsoltak néki, és Isten jutalmul megtanítá a szűznemzés tudására. Így született az asszony, akit Évának neveznek.

Catherynne M. Valente: A téridő tizenhárom arca I.

Kleinheincz Csilla (szerk.): 10 SFmag fantasztikus irodalmi antológia

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bioetikai állásfoglalások
Dancs Rózsa: Pokoljárás
Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában
Az élet kultúrájáért
Vass Miklós: A megfogant életekért
Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései
Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga
Ramón Lucas Lucas: A bioetikáról mindenkinek
Ménesi Balázsné (szerk.): Bioetikai útmutató fiataloknak
Teljes szeretet – Nyitás az újevangelizáció felé