A ​tanulás szabadsága Magyarországon 1 csillagozás

Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak
Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon

Ez a könyv – mintegy Carl Rogers: A tanulás szabadsága című könyvének folytatásaként – széles körképet fest a hazai alternatív pedagógiai mozgalomról. A jól ismert irányzatok – Waldorf, Freinet stb. – mellett az olvasó bepillantást nyerhet nagy feladatokra vállalkozó kis iskolák életébe, találkozhat lelkes, nagy tudású tanárok újításaival, régi tantárgyak újszerű megközelítésével és a fejlesztést szolgáló új tantárgyakkal (például a drámapedagógiával). Az alternatív pedagógiákra jellemző a projekt-jellegű szervezés, a kooperatív tanulás, a demokratikus légkör, és mindenekelőtt a gyerekközpontúság. A kötetet minden pedagógus és szülő figyelmébe ajánljuk: jó tudni, hogy van választásunk, hogy ilyen sok alternatívája van a rideg, poroszos iskolának.

Tartalomjegyzék

>!
Edge 2000, Budapest, 2011
722 oldal · ISBN: 9789639760158

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon

Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak

MILYENEK AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK?
Nem tudom. Sokfélék.
Falusi kisiskoláktól fővárosi elitgimnáziumokig terjed a választék.

Ami biztos:
1. Olyanok, ahová a gyerekek sokszor mennek örömmel és kíváncsian.
2. Olyanok, ahol tisztelik és szeretik a gyerekeket.
3. Olyanok, ahol nem csak a tananyag átadása, hanem a személyiség kiteljesítése is fontos.
4. Olyanok, ahol nem csak a „jótanulók” a fontosak.
5. Olyanok, ahol minden diáknak lehetősége van a lehető legtöbbet kihozni magából.
6. Olyanok, ahonnan jó eséllyel kerülnek ki okos, magabiztos, nyitott és szabad emberek.

MILYENEK AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK?
Nem tudom.
Ebben a könyvben az alternatív iskolák pedagógusai szólalnak meg, hiányzik a külső nézőpont.

Ami biztos:
Ezek a pedagógusok iszonyúan sokat dolgoznak. Nagyon intenzíven, nem rutinból, hanem folyamatosan innovatívan, és egész személyiségüket beleadva a tanításba. Úgy látszik, örömmel teszik, mert sok pozitív visszajelzést kapnak a gyerekektől és a közvetlen kollégáiktól.
Viszont a magyar társadalom többsége – beleértve ebbe az oktatási kormányzatot és a pedagógus szakmát is – jó esetben csak érdektelenül, de nagyon sokszor ellenségesen viszonyul a munkájukhoz. Integráció, személyiség központú oktatás, kompetencia fejlesztés – ezek a szakkifejezések lassan szitokszavakká változnak ebben az országban.

Ki adja alternatív iskolába a gyerekét? Akinek nagyon fontos a gyereke sorsa. Aki nagyon sokat vár az iskolától. Aki hajlandó ezért felvállalni plusz energiát, időt, konfliktusokat, és sokszor többlet kiadást is. (Sok alternatív iskolában, és a legtöbb alternatív gimnáziumban van tandíj is.) Nyilván az a döntő, hogy a lakóhely elérhető körzetében milyen a választék.

Milyen ez a könyv? Szakkönyv, arra alkalmatlan, hogy egy átlagos szülő ebből tájékozódjon, leginkább pedagógusok és az oktatásügy iránt érdeklődő értelmiségiek számára ajánlott. A nagyon tudatos szülő persze sok érdekes információhoz juthat ebből a könyvből is a különböző pedagógiai módszerekről, az ország különböző pontjain működő alternatív iskolákról, de ez nem pótolhatja a saját környezet alapos feltérképezését.

A könyv részletes tartalomjegyzékét lásd itt: http://moly.hu/karcok/368817

A könyvhöz fűzött karcaim után néhol jókat beszélgettünk. Ezeket ide is idézem:
http://moly.hu/karcok/368146
http://moly.hu/karcok/369678
http://moly.hu/karcok/370153
http://moly.hu/karcok/370631
http://moly.hu/karcok/370969

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

Vekerdy Tamás:

Winkler Mártánál például (aki nem „Waldorf”, csak ösztönösen nagyszerű) nem akarták elhinni a szakemberek, hogy a gyerekek meg fogják tanulni az anyagot, ha egyszer nem felelnek jegyre, ha aki fáradt, hátra mehet a párnákra. „és mit csinálsz, ha mindenki hátra megy, és mit csinálsz, ha soha többet nem jönnek vissza?” Végül, amikor négy év után mindig kiderült, hogy a gyerekek többet tudnak a tananyagból kortársaiknál, miközben iszonyúan ráértek, és babot futtattak, ékszerteknőcöket tápláltak, agyagoztak és a János vitézt átírták színdarabnak, akkor azt mondták: „Márta, most már látjuk, hogy maga tud valamit…, de két dolgot jegyezzen meg! Az egyik: nehogy terjeszteni próbálja a módszerét, mert az a maga személyéhez van kötve… A másik: vegye tudomásul, hogy maga így is súlyosan árt a gyerekeknek, mert az élet nem ilyen, a magyar iskolarendszer nem ilyen! Ezek azt hiszik, hogy tanulni jó, hogy iskolába járni csupa öröm! Ezek a gyerekek el fognak pusztulni!”
Ma már tudjuk, hogy ennek a fordítottja az igaz. Ezek a gyerekek igenis helytálltak, holott Márta osztályában sok nehéz sorsú gyerek is volt. („Márta, vidd el tőlem ezt a gyereket, ti úgy is csak játszotok, én nem tudok vele mit kezdeni! – mondták nem egyszer a kollégák.) Ötödikesként először szenvedtek, mint a kutyák, az emeletről lejártak Márta nénihez sírni, de már az első félévben jobban teljesítettek, mint a többiek! Kiderült, hogy igaz az, hogy minél hosszabban sikerül egy gyereket olyan körülmények között tartani, ami az életkorának megfelel, annál erősebb emberként lép ki a későbbi sanyarú körülmények közé. Ezek a gyerekek kevésbé lettek boldogtalanok, és talán kevésbé neurotikusak is.

93. oldal

Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak

1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Barátnőm, akinek két gyermeke is Waldorf-iskolába jár, nevetve fogalmazta meg egyszer, hogy az iskolában iszonyúan jól érzi magát a gyerek, így hát nem baj, hogy nem fog tudni írni és pláne helyesen írni. Majd itthon megtanítja ő. A kisfiú most harmadikos.
Vekerdy Tamás: Megint a ló túlsó oldal. Mert igenis a Waldorfban kell tudni írni-olvasni harmadikra.
Helyesen?
Vekerdy Tamás: Nem helyesen. (De mi a helyesírás? Zsíroskenyér egybe, vajas kenyér külön vagy fordítva, ahogy öt évenként változik?) A helyesírás majd a tizenkettedik év után kellene, hogy jöjjön. De kell tudni írni-olvasni. A jól működő Waldorfban a harmadikosok elkezdenek önállóan és izgatottan regényt olvasni.

95. oldal

Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak

>!
vargarockzsolt P

Vekerdy Tamás:

Van egy zürichi számítástechnikai főiskola, amelynek a professzora nagy híve volt a minél korábban – lehetőleg már óvodában, bölcsödében – elkezdett számítógépes gyakorlatozásnak. Várakozásnak megfelelően azt tapasztalta, hogy már a már óvodában számítógépes rutinfeladatokra szakosodott fiatalok valóban könnyedén indulnak neki a tanulmányaiknak az egyetemen, míg azok, akik a Waldorfból jöttek és csak 14-15 éves kortól számítógépeztek az iskolában, sokkal nehezebb. De csodálkozva látta, hogy másfél év múlva, amikor merőben új anyagok jöttek, a waldorfosok az élre vágtak. Elég becsületes volt ahhoz, hogy mindezt leírja, mint „döbbenetes élményt”. Aztán elgondolkodott azon, hogy miért lehet ez? Arra a következtetésre jutott, hogy a waldorfos gyerekek megőrizték az érdeklődésüket, a kíváncsiságukat, a kreativitásukat, a vállalkozó kedvüket. Ezért van az, hogy új helyzetekben ezek a gyerekek jobban helytálltak, mint azok, akik egy alacsonyabb szinten rutinosak lettek, de az új helyzetekhez nem szoktak hozzá.

94. oldal

Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Roy Wilkinson: Iskolázás a józan ész szabályai szerint
Jakob Streit: Puck, a törpe
Michael Spence: Az emberi szellem felszabadítása
G. Ekler Ágnes: A Waldorf-pedagógia és a korproblémák
Charles Kovacs: A felfedezések kora
Frans Carlgren: Szabadságra nevelés
Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyerekeknek?
Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton?
Rudolf Steiner: Általános embertan, mint a pedagógia alapja
Johannes Kiersch: Bevezetés és magyarázat Rudolf Steiner „Általános embertan”-ához