Dzsentlmenek 23 csillagozás

Klas Östergren: Dzsentlmenek Klas Östergren: Dzsentlmenek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Henry Morgan bokszoló és zongorista közös lakásban él öccsével, Leóval, az egykori gyereksztárral, a hatvanas évek költőnemzedékének mára leépült jelentős alakjával. A rejtélyes Morgan fivérek otthonában furcsa események zajlanak. A regénybeli „Klas Östergren” 1978 nyarán csöppen az események középpontjába, amikor is a Morgan fivérekhez költözik – itt hamarosan megdöbbentő dráma részesévé válik…

Klas Östergren svéd írónak a nemzetközi hírnevet a Dzsentlmenek (Gentlemen) című regény hozta meg. A történet folytatása: a Gengszterek (Gangsters) is rövidesen megjelenik a Scolar Kiadónál

Eredeti cím: Gentlemen

>!
Scolar, Budapest, 2008
510 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632440644 · Fordította: Péteri Vanda
>!
Scolar, Budapest, 2008
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632440644 · Fordította: Péteri Vanda

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

temető


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Ritkán, de előfordul, hogy túlbiztosítom magam könyvtári könyvekkel. Östergren két regényét is attól félve hoztam ki két hónapja (több más „monumentális” méretű könyvvel együtt), hogy biztos ismét hamarosan bezárják a könyvtárakat, és nehogy véletlenül olvasnivaló nélkül maradjak… :)
Ahogy közeledett a lejárati idő, arra gondoltam, ezt a kettőt inkább kihagyom most, és visszaviszem őket olvasatlanul. Aztán csak furdalt a kíváncsiság, mégis beleolvastam, és bizony ott ragadtam. Néhány kisebb zökkenőn kívül az egészet nagyon élveztem. És amikor a végére értem, a Nagy Csavarhoz spoiler, azonnal megragadtam a regény folytatását, a Gengsztereket, miközben áldottam az eszemet, hogy itt van rögtön a kezem ügyében a második is!
Bosszantó volt viszont a sok buta elválasztás, elütés, hiba. Azért egy korrektort megspendírozhattak volna.

Bélabá>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Klas Östergren regényéről azt írják: kultuszkönyv. Bizonyos értelemben igaz, mert olyan hangulat árad a könyvből, ami visszarepíti az olvasót a történet hatvanas-hetvenes éveibe. A szerző nagyon jól adja át azt az érzést, amit kigondolt. A szereplők egyes részeknél élnek, mint Marci Hevesen. Könnyen, lazán, gondok nélkül. Csak sport, művészet és léhaság, ezzel tengetik napjaikat. Az egyik főhős, Henry Morgan életében különös az ökölvívás és a zongorázás párosítása. Ez a két dolog látszólag elüt egymástól, ezért is nagyszerű társítás Östergrentől. Leo Morgan költő, verseket ír. Ebben semmi extrém nincs. Klas Östergren saját magát is beleírta a sztoriba – természetesen íróként. A történéseket nem kívánom bővebben részletezni, van egy elég izgalmas pontja. Összességében azonban hullámzik az egész. Ott éreztem kis akadozást, spoiler. A könyv elején, végén visszatér a hetvenes évek hangulatosan megírt világába. Azt gondolom, hogy egyes részleteket túl is írt Östergren. A helyszínek, főként Stockholm már régi ismerőként „köszöntek” vissza a korábbi svéd olvasmányaiból. A regényben a hangulat van mesterien tálalva, a viszonylagos lassú olvasásom pont emiatt történt. Olyan könyv, amit élvezeti cikkek (kávé, pipadohány, whisky) társaságában hangulatosabb lehet olvasni. 4 csillagot (4,2 pont) adok a kétharmadánál levő kis zökkenő miatt, amúgy nem hagyományos bűnügyi regény. Skandináv-könyv szerelmeseknek jó szívvel merem ajánlani.

szigiri>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Ha kedvet akarok csinálni hozzá, akkor azt mondom, hogy egy kevésbé bulváros, kicsit más nézőpontból megírt Tetovált lány, kütyük nélkül. Érdekes látni, ahogy eposz szerűen leírja a hetvenes évek végi svéd mindennapokat, úgy hogy közben teker köré egy egész érdekes sorsregényt és egy izgalmasnak mondható rejtélyes történetet.
Az első 100 oldal után nekem kicsit jobban tetszett, az eleje nekem egy kicsit olyan Holden Caulfieldbe oltott Kerouac regénynek indult, ami a szokásos skandináv problémát jelenítette meg: a „jódolgunkban annyi időnk van gondolkodni, hogy kiégünk vagy belezavarodunk” . Tetszett, nem rossz regény, de vélhetően Svédországban, 1980-ban jobban ütött.

Kuszma P>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Így hirtelen nem jut eszembe nekem kedvesebb elbeszélői típus, mint ez a fitzgerald-i, styron-i egyes szám első személy, amikor egy fiatal, naiv író huppan bele a közepébe, csupa izgalmas, erős karakter közé, hogy aztán a kedves tejfölösszájúból mindenféle kataklizmákon át tapasztalt, szikár fazonná érjen. Östergren nem újítja meg a formát, de tökéletesen használja a hozzá oly jól passzoló ironikus humort, és kemény kézzel viszi át elbeszélőjét (önmagát) a beavatás rítusán át. Közben rendkívül pontos és személyes képet kapunk a 60-as, 70-es évek svéd és európai történelméből is.

Van egy törés a könyvben, ahol az addig kedélyes, halványan rejtői hangulat átmegy vigasztalan skandináv krimibe (Stieg Larsson modorában, de Stig Larsson előtt!). Ez összezavarhatja az óvatlan olvasót, de én élveztem a váltást. Meg aztán Östergren nem optimista, tudja, napfényes nyarat kemény tél követ, a mániás depresszió feldobott időszakainak pedig meglesz a böjtje.

murmur>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Hol marad a könyv vége? Ja, hogy egy másikban. Szerencsére beszereztem jó előre azt is. :D

aenchen>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Hihetetlenül jó könyv. Csak ne olvassa el senki a búklájn interjúját a szerzővel. Az kissé illúzióromboló…

Nikl>!
Klas Östergren: Dzsentlmenek

Pár hét alatt kiolvastam, imádtam. Nagyon átérezhetőek a szereplőknek a lelke, helyzete. Henry és Klasa alakja nagyon érdekes, mindig megtudnak lepni, egyszerűen nem tudtam beleunni a könyvbe :) Néhány idegenszó kifogott rajtam, de legalább tanultam is egy kicsit. Belekezdtem a második részébe is, ami rövidebb ugyan de nem csalódtam ebben sem! Ajánlani tudom csak!


Népszerű idézetek

Bélabá>!

A művészek érzékeny lelkületű emberek, örök cigányok.

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek: művész
ppeva P>!

Kint a Skogs temetőben világítottak a sírok. Az ünnepélyes áhítat magával ragadott minket már akkor, amikor megvettük mécseseinket a kapuban. Halkan, nyugodtan beszéltek egymással az emberek, még a virágárusok sem tűntek különösebben felajzottnak, pedig szép összegeket kereshettek a gyertyákkal és a fenyőgallyakkal.
– Milyen méltóságteljes – mondta Henry a kerítésnél. – Teljesen elérzékenyül az ember.
A mécsesek és a gyertyák lángja megvilágította a sírokat, és ebben a lobogásban a sötétségből, a csöndből és a feledés mélyéről újra meg újra előtűntek a kőbe vésett nevek. Gyertyák égtek a földeken, a dombokon és a völgyekben, az erdőben és a tisztásokon. A gyertyafény hullámzása egy lett az örökkévalósággal – egy rövid időre valódi örökkévalóság lengte körül az emberek nevét és e világi adatait; ezen a novemberi estén a kőfaragók munkája úgy fénylett fel, mint imáinkban az örök fényesség.
A sírok közötti ösvényeken vándoroltak az emberek, mint megannyi átszellemült gyapjúkabát. Mindenki halkan, fojtott hangon beszélt. Ki-ki meggyújtotta gyertyáját, és összekulcsolt kézzel meditált. A fényben felcsillantak az arcok, felragyogtak a sírkövek, s a lehelet tovalebegett az imádsággal telt fagyos levegőben.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halottak napja · temető
1 hozzászólás
doktordrin>!

Leo „hokinihilista” volt és „sakkfasiszta”.

469. oldal

szangi P>!

Az espirit d'escalier arra az állapotra utal, mikor az ember túl későn, a lépcsőházban lefelé jön rá, hogy mit kellett volna mondania az előszobában.

ppeva P>!

– Szerelmes vagyok – jelentette be Henry félénken. – I’m in love again – énekelte halkan.
Nem mertem megmondani neki, hogy én is. Ha nem is fülig, de olyan félig langyosan, úgy vállmagasságig.

98. oldal

szigiri>!

A vöröskeresztes „antiviviszekcionista hölgyek”-ről kiderül, hogy tábornokfeleségek, a katonák feminin fölöttes énjei, bűnbánó madonnák, s jótetteik egyetlen célja, hogy visszhangot keltsenek velük, hatékonyságuk, mint az istentiszteleteké – arra szolgálnak, hogy elcsitítsák a nyugati világ lelkiismeretét.

Álszent tehenek

lone_digger P>!

A fiúszobák sorsa az, hogy eléggé elhasználódnak az évek során. Éppen úgy, ahogy a fiúk.

399. oldal

szigiri>!

Leo olyankor egy másik világban járt, már nyolcévesen tudta, mit jelen a halál. Tíz évvel később egy híres versében úgy definiálja majd az ember minden egyes kísérletét és lélegzetvételét, mint „olyan harcot a halál ellen”, melyben a halál egyszerre cél és eszköz.

Herbárium

Bélabá>!

Wilhelm Steirnert most a bizalmába avatva elmondta, hogy meg szeretne pályázni egy állást Magyarországon. Kellene már egy kis váltás, Magyarországon épp szükség volna rá.

180. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Wilhelm Steirnert
3 hozzászólás
ppeva P>!

A folyosón hosszú ruhásszekrénysor állt. Kizárólag régi kacatok raktárául szolgált, olyan maradványoknak, amelyeknek a kielemzése akár több évet is elvett volna egy archeológus életéből.

401. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Per Olov Enquist: Egy másik élet
Fredrik Backman: A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb
Karin Alvtegen: Árulás
Stina Jackson: Ezüstút
David Lagercrantz: A lány, aki kétszer élt
Erik Axl Sund: Bomlás
Anders de la Motte: Halálos ősz
Linn Ullmann: Áldott gyermek
Emelie Schepp: Post mortem
Agneta Pleijel: Egy tél Stockholmban