Aranyember 25 csillagozás

Klapka György: Aranyember Klapka György: Aranyember

Nincs ​ott a nevem a magyar milliárdosok listáján, sosem voltam az uralkodó elit bizalmasa, de takargatnivalóm sincs. Nyíltan beszélek a vagyonomról, a végrendeletem tartalmáról, büszkén elevenítem fel a sikeres üzleteket, és a százmilliós bukásokat sem szégyellem. A könyvem nem pusztán tanmese, beismerő vallomás is, amely választ ad arra a kérdésre: ki az a Klapka György? Aki végigolvassa a történetemet, belátja, én ugyanannyira vagyok playboy, kuplerájokban fellépő revütáncos, álomfőnök, mint könyörtelen üzletember, szigorú férj, gátlástalan keresztapa. Ismerhetnek reklámguruként, de az a fickó is én vagyok, aki hajdanán embereket csempészett, nagykövetet, miniszteri titkárt vesztegetett meg, és akit Németországban rács mögé csuktak. Nem titkolom, volt olyan szakasza az életemnek, amikor négy nővel aludtam egy ágyban, ám nekem is szorította a szívemet a félelem, zokogva aggódtam, rettegtem, nehogy halálba taszítsák a kisfiamat a drogok. Valamiben azonban utánozhatatlan vagyok: a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
346 oldal · ISBN: 9789632547893

Enciklopédia 2


Most olvassa 6

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Almost_Zed
Klapka György: Aranyember

Volt a csúcson és voltak mélypontjai, két különböző országban és politikai rendszerben – előbb táncosként, majd üzletemberként kellett boldogulnia. Meghatározó gyermekkor, néhány börtönév, „háremhölgyek”, meglepő bizniszek színesítik különleges sorsát.
Lehet kritizálni magánéletét vagy szimpatizálni vele üzleti felfogása miatt, de mindenképpen egy olyan élettörténet Klapkáé, amely egyszer akár egy életrajzi film alapjául is szolgálhat.

3 hozzászólás
>!
Kecsüszo_geiko
Klapka György: Aranyember

Néhol jót nevettem..néhol megbotránkoztam, néhol irigyeltem,- mindenképpen érdemes elolvasni..sok disznóságot bevallott az „öreg”, de gyanítom, a legnagyobbakat talán nem.. ;-)

>!
Nagy_Barna
Klapka György: Aranyember

Egyáltalán nem mondanám példaképnek, de kétségtelenül sokat lehet tanulni Klapka Györgytől. Nem a zsiványságára gondolok, amivel kiskapukat keres a törvényekben. Még csak nem is arra, hogy miképpen gazdagodott meg ezeknek is köszönhetően. Sokkal inkább arra a mentalitásra, ahogy az üzleti lehetőségeket keresi, arra a bátorságra hogy teljesen új iparágba bele mer vágni, akkor is ha korábban nem foglalkozott vele, és arra az alaposságra, hogy ilyenkor nem rest mindent elolvasni abban a témában magyar és német nyelven is. Gyerekkora óta üzletel, egy olyan ember akinek lételeme a kapitalizmus. Különösen motiváló, hogy számtalan nagy üzletét 40 éves kora után csinálta, és még 60 felett is vágott bele markánsan új területbe, a dióültetvénybe. Akár egyetért életfilozófiájával valaki, akár nem, érdemes megismerni az életét.

>!
nmoni
Klapka György: Aranyember

Érdekes olvasmány volt. A magánéleti szál már elég részletesen ki lett teregetve a bulvársajtóban az elmúlt években, viszont a meggazdagodáshoz vezető útról és a mögötte lévő gondolatmenetről és érvekről sok újat megtudhatunk. A régi rendszer történeteit is jó volt olvasni, fiatal vagyok, hogy emlékezhessek rá, és mindig hitetlenkedve olvasom, hogy ekkora különbségek voltak nyugat és kelet között.

>!
pipacs181
Klapka György: Aranyember

Érdekes élettörténet, néhol furcsa gondolatokkal.
Ami nem tetszett benne, hogy a történetek nem mindig időrendben mentek.
Valamint hiányolom az első gyereket. A többit (négyet) annyira szerette, de az elsőről annyit írt odaadta a nővérének. És utána?

Igy maradtak bennem kételyek mi mindenről nem szólt még.

>!
Holm18
Klapka György: Aranyember

Mindig is szerettem az öreget! Érdeklődéssel néztem a vele készült interjúkat, kisfilmeket. Érdekes volt elolvasni ezeket a történeteket mintegy keretbe foglalva. Talán néhol kicsit túlzónak és nagyot mondónak éreztem azokat a részeket, ahol fitogtatni próbálja a iránta érzett női vonzalmakat, de ugyanakkor minidig rá kellett jöjjek, hogy ez mégiscsak az ő élettörténete és így kell szeretni Klapka Gyuri bácsit. A végén kicsit furcsálltam, hogy az öröklési részben legelső fiáról Ifj. Klapka Györgyről egy szó sem esett. A megszületése utáni időszakban még pár szó esik róla, utána azonban egy szót sem írt róla a könyv. Vagy legalábbis elkerülte a figyelmem. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is kíváncsi a kiskapukat mindig megtaláló külföldön is remekül boldoguló magyar üzletemberünkre!

>!
vaslady
Klapka György: Aranyember

Milliomosok életéről írni hálás feladat, ugyanis tetszik, nem teszik, az embereket mindenképpen érdekli, hogy mi a sikerük titka. Vannak olyan emberek, akik finoman szólva nem szeretik a milliomosokat, mert szerintük mocsok, tolvaj, szarházi az összes. Az ilyen emberek többnyire a bulvárból tájékozódnak, mert nem valószínű, hogy a közvetlen közelükben milliomosok tanyáznának. A bulvárba, meg úgy egyáltalán a sajtóba elsősorban a szenzációs sztorik, nagy balhék kerülnek be, úgyhogy az emberek a híreseket és gazdagokat a legrosszabb oldalukról ismerik meg, szóval nem kell csodálkozni ezen. Az így gondolkozók Klapkát is utálni fogják ennek a könyvnek az olvasása után (mert persze el fogják olvasni), amivel csak az a baj, hogy a jómódot, a sikert is taszítani fogják. A Klapka-féle ravasz és könyörtelen üzletemberek pedig továbbra is jól megszedik majd magukat és nem foglalkoznak az őket utálókkal. Végül is simán utánuk lehet csinálni, a zászló mindenkinek egyformán áll.
Az emberek jó része szerencsére azért nem ilyen radikális, és nem utálják a pénzes embereket, sőt vannak, akik szintén erre törekszenek, csak nem tudják, hogyan kell csinálni. Klapka ebben a könyvben most elmeséli az egész életét a kezdettől egészen mostanáig, és bátran állítom, hogy ebből a könyvből jóval többet lehet tanulni, mint az amcsi sikerkönyvekből, meg a Vonzás Törvényével kapcsolatos olvasmányokból. Nekem az a benyomásom róla, hogy Klapka egyszerre kőkemény és fegyelmezett üzletember, ugyanakkor egy garabonciás diák is, akinek zseniális ötletei támadnak, ugyanakkor valahogy mindent könnyedén vesz és túlél. Márpedig amikor Klapka fiatal volt, még nem létezett az országban az a szabad kapitalizmus, ami manapság van, hanem épp ellenkezőleg: egyik diktatúra követte a másikat beleértve a második világháborút is. Ezek a korszakok csak kevés ember számára voltak élhetőek, a legtöbben borzasztó nyomorban éltek, modern technika nélkül, ráadásul a torkukon volt a kés, hiszen bármilyen koholt vád alapján a börtönben, vagy a kivégzőosztag előtt köthettek ki. (Ez főleg a háborús időkben, illetve a komcsi diktatúra alatt volt jellemző).
Érdekes módon mind Klapka, mind a családja épségben megúszta ezeket az időket, pedig zsidók voltak. A komcsi diktatúra jó részét pedig azért élte túl az üzletember, mert akkor már Nyugaton élt.
Nekem a könyv alapján rokonszenves az ő figurája, még a magánéletbeli felfogása ellenére is, ami azért lehet, mert eléggé hasonló mentalitású emberek vagyunk, csak én nem vagyok milliomos. (Na, de ami késik…) Pedig anno én is a bulvárból ismertem meg az urat, az egykori felesége, Mary Zsuzsi énekesnő halála apropóján. Miután ő egy híres (vagy inkább hírhedt) ember volt, ezért kurva sok pletyka keletkezett körülötte még életében, amelyekbe belekeveredett az egykori férj, Klapka is, méghozzá negatív módon, csak azért, hogy Zsuzsit sajnáltassák. Valójában azonban nem biztos, hogy Klapka volt a rosszfiú, bár nem volt angyal se, sőt: csajozott orrba-szájba, akár volt felesége/tartós kapcsolata, akár nem. Tök mindegy, nem sokat számított neki. Viszont legalább nem volt egy kétszínű, boldog családi életet megjátszó valaki, mint az ő köreiben kurva sokan. Gondoljunk csak azokra a politikusokra/vállalatvezetőkre/hatalommal rendelkező emberekre, akik a feleségük mellett szeretőt tartanak, vagy kurváznak, mert megtehetik, miközben a sajtóban ők a boldog család mintaképei. Klapka ezzel szemben legalább ennyiben tisztességes, ha másban nem is. Az meg, hogy mi történt közte és Mary Zsuzsi, na meg a többi asszony között, az ő dolguk, ebbe más ember nem láthat bele. Azért hívják magánéletnek. Ámde miután ők közismert emberek, ezért a magánéletük is kibeszélhetővé vált.
Ez a könyv azonban nem bulvárkiadvány és nem botránykönyv, inkább egy karriertörténet és kordokumentum egyben, de mondom, Klapka nem akar hazudni. Minek? Ráadásul az élete nagy részét már leélte, úgyhogy egyfajta számvetésről is beszélhetünk az ő esetében, bár ő még nem készül a halálra, mert vannak tervei, és még aktív, de akkor is számításba vette a halál lehetőségét is. A könyvet a bulvár kedvelői mellett a leendő milliomosoknak is ajánlom http://riaolvas.blogspot.hu/2013/12/klapka-gyorgy-arany…

>!
Vidd_A_Csapba
Klapka György: Aranyember

Nagyon érdekes könyv egy művészlelkű nőcsábász üzleti zsenitől, aki koroktól és politikai rendszerektől függetlenül, azok között szörfözve mindig egy lépéssel előrébb állt, mint a többiek, és egy elképesztően kalandos életet él(t). Érdemes már csak amiatt a beállítottság miatt is elolvasni, ami Klapka sajátja, és ami elejétől a végéig áthatja a könyvet. Mindegy hogy, de nyerni. Minden ér, a kiskapuk, a ravaszság, mindent egy kellemes, gazdag, szórakoztató életért. Tudtam azonosulni vele.

>!
Maszatostappancs
Klapka György: Aranyember

Szeretem az életrajzokat, de nem gondoltam volna, hogy ezzel ilyen hamar végezni fogok. Elhanyagolható számú ismétlés és egész lendületes történetmesélés jellemzi. Bár a Klapka által átívelő kor hemzseg a politikától, nagy örömmel vettem, hogy szinte semmi kitérő nincs ez irányban.
A recepttel talán egy bajom van, hogy ha mindenki így gondolkozna, megfolytanának minket a szabályok, amin egyébként már most is dolgoznak. Mindig lesznek kiskapuk de amíg nem azt díjjaza a közösség, aki becsületesen és tisztességesen jár el, hanem azt, aki milyen ügyes rafkós volt, hogy ki tudott játszani ezt vagy azt addig nehéz lesz tisztességes versenyben fenn maradni.
Ez persze csak a saját véleményem és ettől függetlenül a könyv érdekes és olvastatja magát.


Népszerű idézetek

>!
konyvolvaso

Nem akarok hazug módon álszenteskedni: nem volt honvágyam, hiszen ott van az otthon, ahol dolgozhat, boldogulhat az ember, ahol sikeres és örömteli életet él, nem bántják fölöslegesen, és jól érzi magát.

247. oldal

>!
konyvolvaso

Nagyon jól éltünk, nem is volt honvágyam, talán csak a magyar irodalom hiányzott. Kitűnően beszéltem már németül, az irodalom azonban egészen más, az csak az anyanyelven gyönyörű.

248. oldal

>!
konyvolvaso

Itthon még mindig évekig kellett várni a Trabantra, jómódú volt, aki Ladával utazott a balatoni vikendházába, vagy elmehetett a tréningnadrágos SZOT-üdülők valamelyikébe saját autójával.

249. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Trabant
>!
konyvolvaso

Hölgyeim és uraim! A negyedik kikiáltási tárgy ma a híres repülő szőnyeg, amin maga a bagdadi tolvaj lépett le Sehezerádé hercegnővel a kalifa palotájából. Jól tette, jó nő volt az a Sehi. Kérem szépen, nézzék csak meg, igazi kézi csomózású perzsa. A nyertes licitálónak megmondom a varázsigét a szőnyeghez, aminek a kikiáltási ára negyvenezer forint.

287. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Seherezádé
>!
konyvolvaso

Direkt erre az alkalomra vettem egy aranyszínű Mercedest, amit dugig tömtünk ajándékokkal – a gyerekek alig fértek be a sok, otthon különlegességnek számító csokoládétól, kávétól, műszaki cikkektől és ruhaneműktől. Több tíz kiló narancsot és banánt is vittünk, hiszen azt otthon csak pult alól lehetett szerezni – úgyis csak legfeljebb egy zacskónyit – ha az embernek volt csókosa.

249. oldal

>!
konyvolvaso

Több mint fél órát várakoztunk, pedig nem volt könnyű a két türelmetlen lurkóval, akik már nyolc órája ültek a kocsiban, és egyre nehezebben viselték a bezártságot. Néha visítva nyúzták egymást, hol éhesek, hol szomjasak voltak, máskor – még véletlenül sem egyszerre – pisilni kellett nekik.

250. oldal

>!
konyvolvaso

Éppen akkoriban nyílt meg a határ, és míg a Gorenjék alá kötözött Trabantokon pöfögtek Ausztriából vissza az árura éhes turisták, addig én, a megbélyegzett áruló, a gyilkos, a nép ellensége a szabad sávban suhanhattam el mellettük, a diplomatáknak járó tisztelgés mellett.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Trabant
>!
konyvolvaso

Klapka úr! Tájékoztatom, hogy Ön nem léphet be a Magyar Népköztársaság területére. Ha a családja szeretné átlépni a határt, ők megtehetik, de ön nem! – közölte határozottan a tiszt.
Köpni-nyelni nem tudtam, előszedtem az elnöki kegyelemről szóló dokumentumomat és a vízumengedélyt.
Ez valami tévedés lehet. Nézze, érvényes beutazási engedélyem van! – mutattam a papírt.
Csak volt – dugta az orrom alá az útlevelembe pecsételt írást: ÉRVÉNYTELEN.

251. oldal

>!
konyvolvaso

Amikor alkalmazottat veszek fel a cégemhez, akkor sem azt választok, aki azzal kezdi: mennyi a fizetés, hanem azzal, hogy mi lesz a dolga.

267. oldal

>!
konyvolvaso

Csak az értékeli a jót és a szépet, aki megélte a borzalmat is.

24. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mácsai Pál – Bereményi Géza (szerk.) – Örkény István: Azt meséld el, Pista!
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Hozleiter Fanny Mosolyka: Te döntesz
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Nyáry Krisztián: Igazi hősök
József Jolán: József Attila élete
Szabó Magda: Für Elise
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Szabó Magda: Az ajtó