Klaniczay Tibor (szerk.) · Stoll Béla (szerk.) · Dercsényi Dezső (szerk.) · Györffy György (szerk.) · Katona Tamás (szerk.)

A ​tatárjárás emlékezete 4 csillagozás

Klaniczay Tibor – Stoll Béla – Dercsényi Dezső – Györffy György – Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete Klaniczay Tibor – Stoll Béla – Dercsényi Dezső – Györffy György – Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete Klaniczay Tibor – Stoll Béla – Dercsényi Dezső – Györffy György – Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete

Az ​eurázsiai sztyeppék országútjain az i. e. 8. századtól az i. sz. 13. századig mintegy két évezreden át lovas népek nyomultak nyugat felé, időnként be-betörve az útjuktól dél felé elterülő, művelt, gazdag országokba. E harcos nomád törzsek sora az iráni nyelvű kimmerekkel, szkítákkal és alánokkal kezdődött. Ezek a távolabbi Belső-Ázsiából érkező török és mongol népeknek és más, a sztyeppe pereméről velük sodródott törzseknek adták át helyüket. A hunokat avarok, szabirok, türkök, bolgárok, illetve onogurok, besenyők, úzok, kunok és jászok követték, hogy végül a mongolok zárják le a sort.
A világtörténelem egyik rejtélye, hogy milyen erők késztették a füves puszták népeit, hogy időnként felkerekedve, egymást kergetve, nyugat felé vonuljanak. A kérdést vizsgáló szakemberek közül többen az időjárás változásában keresték a népvándorlások okát. Eszerint Belső-Ázsia füves pusztáinak kiszáradása, illetve egy-egy szárazabb periódus és legelőhiány kényszerítette nomád lakóit a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1987
470 oldal · ISBN: 9630739992
>!
Európa, Budapest, 1987
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630739992
>!
Helikon, Budapest, 1981
356 oldal · ISBN: 963207601X

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

kitlaaf>!

1238-ban nem csak IV. Béla kapott fenyegető levelet a kántól, hanem II. Frigyes német császár is. II. Frigyeshez a kán kegyesebb volt; követelte, hogy vesse magát alá a mongol hatalomnak, ezzel szemben felajánlotta neki, hogy olyan hivatalt választhat a mongol birodalomban, amilyet akar. Albericus trois-fontaines-i szerzetes egykori feljegyzése szerint a császár viszontlevelében azt válaszolta, hogy jól érte a madarászáshoz, tehát a solymári tisztet választja.

24. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

A mongolok titkos története
Hunyady József: Aranyhorda
Takács Tibor: Tatárcsillag
Makkai Sándor: Sárga vihar / Táltos király
Szántai Lajos: Az Örök Királynak leánya
Thuróczy János – Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének
Hegedüs Géza: Korona és kard
Sayous Eduard: A mongolok betörése Magyarországba
Kásler Miklós (szerk.): Nemzeti nagyvizit 2.
Illik Péter: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban