Európa ​ezer éve: a középkor I-II. 9 csillagozás

Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II. Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.

A ​tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek,… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris tankönyvek Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2005
952 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633898196
>!
Osiris, Budapest, 2005
952 oldal · ISBN: 9633898218
>!
Osiris, Budapest, 2004
952 oldal · keménytáblás · ISBN: 963389493xö

Enciklopédia 796

Szereplők népszerűség szerint

Kelta, kelták · Jeanne d’Arc / Szent Johanna · Assisi Szent Ferenc · avar, avarok · Boethius · Georges Duby · II. Gergely pápa · II. Leó pápa · III. Gergely pápa · III. Ince pápa · III. Leó pápa · IV. Leó pápa · IX. Leó pápa · John Wyclif · Nagy Konstantin · püspök · Robert Guiscard · szerb, szerbek · Thomas Malory · V. (Bölcs) Károly francia király · VI. Ince pápa · VI. Orbán pápa · VII. Kelemen pápa · VIII. János pápa · X. Gergely pápa · XI. Gergely pápa · XXII. János pápa

Helyszínek népszerűség szerint

London · Franciaország · Anglia · Írország · Németország · Svédország · Egyiptom · Verona · Firenze · Norvégia · Róma · Afrika · Jeruzsálem · Bosznia · Granada · Navarra · Palesztina · Portugália · Skandinávia · Szerbia · Szicília · Aachen · Aquitánia · Avignon · Bréma · Burgundia · Dánia · Európa · Exeter · Földközi-tenger · Irán · Kasztília · La Manche csatorna · Lisszabon · Lyon · milánói dóm · Németalföld · Riga · Róma, Szent Péter-bazilika · Salisbury · Siena · Szentföld · Szíria


Most olvassa 4

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Negative_Singularity>!
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.

Szerintem nincs ember, aki ezt csak úgy elolvasná, kiváltképp ha nem az egyetemes középkor vizsgára készül. Aki ELTÉ-s, az tudja, hogy daráló; keresztet vető siratós fal, dékáni kérvényes hosszú sor a tanulmányi osztálynál.
Nekem meglett. És soha többet nem veszem kezembe ezt a könyvet.

idaeae>!
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.

Molnár Péter fejezetein egy kicsit lassabban ástam át magam. A többi tényleg szuper!


Népszerű idézetek

Milán>!

768-ban a Bagdadban székelő Abbászida kalifa ajándékot küldött a frank királynak, jelezve szövetségesi szándékát a hispániai Omajjád uralkodó ellenében. 770 és 778 között az Omajjád Abd al-Rahman fellépett a bagdadi kalifák hívei ellen, akik Károly segítségét kérték. A Hispániába bevonult frank sereg, miután bevette Hues- cát, Barcelonát és Geronát, visszafordult észak felé és lerombolta Pamplonát.

188

Kapcsolódó szócikkek: 768 · Bagdad · Barcelona · Huesca · Pamplona
Milán >!

Politikai aspektusát tekintve a feudalizmus fő jellemzője, hogy a közhatalom a király kezéből a territoriális hercegek kezébe kerül át; a királyság keretei egyre szűkülnek; a territoriális hercegségek, majd a senior, illetve a dominium keretei közé; azaz azon a territóriumon, amely fölött a közhatalom jogait valaha a király gyakorolta, immár a birtok ura gyakorolja.

204

Milán >!

Az első remeték (heremitae) és szerzetesek (mo- nachi) talán az üldözések elől kerestek menedéket a sivatagban, később pedig a csupán névleges keresztények világából kiábrándulva fordítottak hátat a klasszikus városi civilizációnak, hogy életük mindennapos mártíriumával tegyenek bizonyságot Jézus Krisztusról, ahogyan egykor halálukkal a vértanúk. A szerzetesek „Krisztus katonái” (milites Christi) voltak, akik testük sanyargatásával lelkűket megtisztították mindentől, ami az anyagi világhoz kötötte őket és egyetlen célra, az imádkozásra és az Istenközelségre összpontosították, hogy végül elnyerhessék Isten országát.

125

Milán >!

a Volga vidékén maradt bolgárok uralkodója a X. század első harmadában áttért a muzulmán vallásra. A volgai bolgárok X. századi nagy ezüstpénzein négy fejedelem neve jellegzetesen muzulmán.

280

Kapcsolódó szócikkek: X. század
Milán >!

Döntő változást Európa keleti kereskedelmében csak a hollandok, majd az angolok indiai és indonéziai térnyerése hozott a XVII. században.

330

Kapcsolódó szócikkek: XVII. Század
Milán >!

A Kanári-szigetek valódi megszállása és gyarmatosítása azonban csak azután kezdődött el, hogy az alcaqovasi szerződés (1479) végleg Kasztíliának ítélte őket. A szigetek többségén a nagybirtokon folytatott ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá. Kezdetben itt is a cukor volt a helyi gazdaság elsődleges exportcikke, de az amerikai cukortermelés felfutása utána a gabona és a szőlő termesztése került előtérbe. A szigetek erdői a hajóépítéshez és -javításhoz szolgáltattak nyersanyagot.

331

Kapcsolódó szócikkek: Kanári-sziget
Milán >!

Továbbra is abban a hitben élt, hogy a felfedezett szigetek és Délkelet-Kína között kicsi a távolság. A Karib-tengeren átkelve eljutott Honduras partjaihoz, majd Közép-Amerika partvidéke mentén hajózott.
Mivel nem talált rá a keresett átjáróra, aranylelőhelyek kutatására összpontosította figyelmét. Megpróbált települést létrehozni a mai Panama területén, de a terv a bennszülöttek ellenállása miatt meghiúsult.
Végül újabb fontos ismeretek birtokában, de kincsek nélkül tért vissza Spanyolországba (1504. szeptember 7.), ahol tekintélyes felfedezőként, de csalódott emberként fejezte be életét.

333

Kapcsolódó szócikkek: 1504 · Honduras · Karib-tenger · Közép-Amerika · Panama · Spanyolország
Milán >!

Miksa komoly kezdeményezéseket tett a Habsburg örökös tartományok centralizálására is. Tirol és Elő-Ausztria, illetve az alsó- és belső-ausztriai területek számára külön központi kormányzatot állított fel és hozzálátott a tartományi pénzügyek kamarai igazgatásának megszervezéséhez. A központi igazgatás legfelsőbb szervei
az 1498-ban felállton Birodalmi Udvari Tanács, az Udvari Kincstár, illetve az újjászervezett Udvari Kancellária voltak. Az új intézmények munkarendjének tökéletesítése egész uralkodása alatt foglalkoztatta, de igazi, hatékony működésük csak a keleti Habsburg-területeken örökébe lépő I. Ferdinánd uralma alatt bontakozott ki.

345

Kapcsolódó szócikkek: 1498 · Tirol
Milán >!

Nem elégedett meg azonban ennyivel. Fel akarta számolni a külső beavatkozás veszélyét is, ezért a perzsa sah ellen fordult. A csaldiráni ütközetben (1514. augusztus 23.), főként tüzérségének köszönhetően nagy győzelmet aratott. A katonai sikert viszont logisztikai és politikai okokból nem követte nagyobb területi hódítás. A szultáni sereg ehelyett délkeletnek, Szíria felé fordult. A következő ellenfél a Mameluk Birodalom volt. A két birodalom között már
II. Mehmed idején sor került összetűzésekre a befolyási övezetek tisztázatlansága miatt.

347. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1514
Milán >!

Utóda, I. Szulejmán (1520-1566) folytatta és betetőzte apja művét. Megtörte a rodoszi johannita lovagok ellenállását (1522), akik 1480-ban már sikeresen vertek vissza egy szultáni ostromot, s nem voltak hajlandók adót fizetni a Portának, szigetüket pedig az oszmán hajózást veszélyeztető kalózközponttá alakították. Mohácsnál (1526) döntő csapást mért a Magyar Királyság katonai erejére, miután 1521-ben elfoglalta az ország déli védővonalának kulcsát, Belgrádot. Az oszmán haderő 1529 őszén már Bécset ostromolta, igaz sikertelenül. Szulejmán hódításai nyomán az oszmán nagyhatalom másfél évszázadra megtelepedett Kelet-Közép-Eu- rópában is.

348

Kapcsolódó szócikkek: 1480 · 1521 · 1522 · 1526 · 1529 · Bécs · Belgrád · I. Szulejmán szultán

Hasonló könyvek címkék alapján

Angi János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban
Angi János – Bárány Attila – Barta János – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban
Dan Jones: A templomosok
Ormos Mária: Gondolatok az ember történetéről
Száray Miklós: Történelem 9.
Donald Matthew: A középkori Európa atlasza
Grüll Tibor: Szépség és szörnyeteg – Az európai művelődés története I.
Kerényi Dénes: Sötét középkor?
Száray Miklós: Történelem IV.
Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete