Az ​irodalmi Nobel-díj 3 csillagozás

Száz év története
Kjell Espmark: Az irodalmi Nobel-díj

1895-ben ​kelt végrendeletében Alfred Nobel a Svéd Akadémiát bízta meg öt díj odaítélésével olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik az előző évben „a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára”. Nobel külön rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ezt olyasvalakinek kell adományozni, „aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel”. A szerző józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901 2001 közötti száz év díjtörténetét.

1895-ben kelt végrendeletében Alfred Nobel a Svéd Akadémiát bízta meg öt díj odaítélésével olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik az előző évben „a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára”. Nobel külön rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ezt olyasvalakinek kell adományozni, „aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel”.

A látszólag megtisztelő megbízatást a Svéd Akadémia részben szkeptikusan fogadta. Felmerült a gondolat, hogy nem vállalkoznak rá. 1901-ben aztán, a homályos… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2004
424 oldal · ISBN: 9630774623 · Fordította: Deres Péter

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Bubuckaja P
Kjell Espmark: Az irodalmi Nobel-díj

Nem irigylem az Akadémia és a bizottság munkáját. Egyrészt azért nem, mert rengeteg energia lehet tájékozódni az aktuális jelöltekről. Nyilván nem ismerhetnek minden eldugott írót. Másrészt azért nem, mert úgy döntést hozni, hogy az egész világ csak arra vár, hogy mikor fikázhat, elég rossz lehet.Tény, irodalmi díjat objektív szempontok szerint kiosztani nem könnyű. Nyilván a döntéshozók szubjektív ízlése is közrejátszhatott némely döntésnél. Ez adhat okot kritikára.
Nem lehet könnyű a svédeknek, hogy mindenki véleményét figyelembe vegyék.
Ugyanis minden baj. Baj az, ha népszerű író kapja, mert az populáris. Baj az, ha ismeretlen, mert a' ki. Baj az, ha angol, amerikai, svéd vagy francia, de az is baj, ha kis ország szülötte. Baj az, ha nő, baj, az ha férfi. Baj az, ha öreg, baj az, ha fiatal. A politika minden döntésben benne van, persze, persze…! Persze minden kritikus, újságíró, olvasó, akárki a saját kedvencét támogatná. Nyilván azt, akit ismer. Mert, ahogy Modiano esetében is olvashattunk olyan véleményeket, hogy nem lehet jó író, mert mucsajröcsögei Kiss Jóska a panel A lépcsőházából nem ismeri. Egyébként a könyv szerint Faulkner a díj előtt „nagyrészt ismeretlen” volt…(338. oldal)
Nagyon érdekesnek és ostoba dolognak tartom, hogy évtizedekkel előtti döntéseket mai szemmel mérnek meg. Aki ma benne van a kánonban az jó és megérdemli a díjat. Aki esetleg akkor volt kiemelkedő, amikor a díjat kapta, és ma már nem ismert, az nem érdemli meg. Aki meg akkor sem volt ismert, meg most se tudjuk, hogy ki az, az meg egyenesen ássa el magát. De honnan tudja mucsajröcsögei Kiss Jóska, hogy 70 év múlva ki lesz benne vagy éppen nem lesz a jövő irodalmi kánonjában?
Sokan hangoztatják, hogy az irodalmi Nobel-díj egy vicc, és nem komoly, csak bohóckodás. Akkor meg miért is akadunk ki azon, hogy nem Murakami Haruki az aktuális kedvencünk kapja meg? :)
Szerintem a döntést hagyjuk azokra, akikre Nobel rábízta. Én, mezei olvasó, nem fogom megítéli (nem is tudom), hogy xy író megérdemelte-e vagy sem. Maximum annyit tehetek az ügy érdekében, hogy elolvasok minden Nobel-díjas írótól minden művet és eldöntöm, hogy nekem tetszett-e vagy sem. De ha nem tetszett, akkor nem jelentem ki megkérdőjelezhetetlenül, hogy x író rossz, tehetségtelen. Ha a döntéshozásban hiba a szubjektív vélemény, akkor mi olvasók se szubjektív érzéseink alapján akarjunk kiosztani egy díjat. Szerintem.

2 hozzászólás
>!
mohapapa I
Kjell Espmark: Az irodalmi Nobel-díj

Annyira megdöbbentett Kertész Imre Nobel-díja, amikor aktuális volt (hol volt eddig, miért egy harminc évvel korábbi régénykéjére kapja [ami tizenkettő egy tucat]), hogy amikor az Alexandrába megtaláltam ezt a könyvet, egyből lecsaptam rá. Hátha megtudom a választ…
S nagyjából megtudtam: az irodalmi Nobelnek kb. annyi köze van az esztétikához, a belső értékekhez, mint az Oscar-nak a filmművészetben. Csüggesztő, de nem váratlan.
Mindez természetesen nem az lsődleges üzenete a könyvnek,mert a szerző egy időben maga is tagja volt a Nobel irodalmi bizottságának. Egyetlen vigasztaló van csak a történelemben: a nagy számok törvénye alapján néha betalál ez a bizottság is… :-(

>!
The_Patty_Winters_Show
Kjell Espmark: Az irodalmi Nobel-díj

Ennyire rossz ez a könyv? 1000ft az alexandrákba, és senki sem olvasta még…érdekes.


Hasonló könyvek címkék alapján

Karig Sára (szerk.): Barátok, rokonok
Lőkös Zoltán – Péter László – Simon István (szerk.): A Délmagyarország fél évszázada 1910–1960
Verrasztó Gábor: Az ajtó mögött
Edwin A. Abbott – Olof Johannesson: Síkföld / A nagy számítógép
Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport
Siegfried Niese: Hevesy György
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: A szeretet kiterjesztése