Burundi ​hercegnője 49 csillagozás

Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A svéd kisvárosban egy héttel karácsony előtt találnak rá egy férfi megcsonkított holttestére. Senki nem érti, hogy az áldozat mivel válthatott ki ilyen szélsőséges indulatot, hiszen John Jonsson, a munkanélküli hegesztő, a trópusi halak elismert szakértője, szerény, visszahúzódó ember volt, ha korábban bele is keveredett bátyja kisstílű bűnügyeibe. Csakhamar a nyomozók látókörébe kerül egy zavart elméjű férfi, aki Jonssonra az életét megkeserítő iskolai üldöztetések egyik főszereplőjeként emlékezik. De az a szóbeszéd is járja, hogy Jonsson nagy összeget nyert pókeren, akár ez is lehet indíték. Aprólékos vizsgálat veszi kezdetét, amely fényt derít az áldozat és családtagjainak rejtett viszonyaira, miközben – a skandináv krimihagyománynak megfelelően – a nyomozásban részt vevő rendőrök emberi kapcsolatai is szerves részét képezik a történetnek.
A szerző ezzel a regényével nyerte el 2002-ben a Swedish Crime Academy legjobb krimiért járó díját.

Eredeti cím: Prinsessan av Burundi

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik Animus

>!
Animus, Budapest, 2014
310 oldal · ISBN: 9789633241332 · Fordította: Péteri Vanda
>!
Animus, Budapest, 2011
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240496 · Fordította: Péteri Vanda

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Kíváncsivá tett a nyilvánvaló ellentmondás ami a krimihez képest példátlanul alacsony – 64%! – tetszési index, illetve a mű hivatalos elismertsége – 2002-ben az év legjobb svéd krimije – között mutatkozik.
Nos, a maga szempontjából mindkét értékelés érthető. Az olvasók többsége a mai, akciófilmszerű bűnügyi történeteket kedveli, ahol az sem számít ha az izgalom fokozása kedvéért a szerző feláldozza a logikát, vagy a sztori hihetőségét. A Burundi hercegnőjében van ugyan gyilkosság – nem is egy – és a nyomozás is a tettes kézre kerítése céljából folyik, ám mégis helyesebb lenne bűnregényként, s nem bűnügyi regényként kezelni. A skandináv krimik eleve igyekeznek történetüket valós társadalmi háttérbe helyezni, ám ebből a szempontból Kjell Eriksson műve jócskán az átlag fölé magasodik. Egy olyan társadalmi hátteret mutat be, mely egyes elemeiben igencsak eltér attól a rózsaszín képtől, ami itt Kelet-Európában él a svéd jóléti társadalomról. Találóan festi meg a beszűkülő lehetőségű munkásosztály, a társadalom által gyorsan szelektált fiatalok, s a hivatalosan tagadott, ám bizonytalan körvonalakkal mindenhol felbukkanó rasszizmus nem hivatalos portréját. Nemcsak tettesek és áldozatok, de a rendőrök társadalmi beágyazottságát is alapos górcső alá veszi. Ezek a rendőrök nemcsak a tényeket akarják megismerni, hanem ügyfeleik motivációit, lelki alkatát is igyekeznek feltérképezni. Ugyanakkor éppen a rendőrök között bukkan fel az egész regény legellenszenvesebb figurája, egy munkamániás nyomozónő, aki magánéletében páros lábbal rúg mindenkibe, aki közel áll hozzá. Mérhetetlen viszolygást váltott ki belőlem, amikor ez a GYES-en lévő csaj karácsony előtt késő este a mély hóban babakocsiban cűgöli gyermekét az ügy valamelyik érintettjéhez, mert ő nem bírja ki az ünnepi készülődést a nyomozás izgalma nélkül. Ugyanakkor nem kárhoztatom érte a szerzőt, mert magam is ismerek munkamániás embereket, s hát velük kapcsolatban azt hiszem nem is lehet túlzásokba esni, mert utólag mindig kiderül, hogy még jócskán alá is becsültük a fanatizmusukat.
Összességében aki nemcsak izgalmas, de pörgős krimit is akar olvasni, az inkább kerülje ezt a könyvet. Aki viszont kedveli az alaposan feltérképezett bűnregényt, az ki ne hagyja.

papeerzsepi>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Egész jó volt,de még egyszer nem hiszem, hogy el fogom olvasni. A vége itt is izgi volt. Van pár rész ami szerintem felesleges volt. Itt indokolatlan volt a nyomozók magánéletéről való írás szerintem, mert nem egy folytatásos történet. Kriminek viszont jó volt.

Paulina_Sándorné P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Nem igazán tudom, hogy mit is írjak. Fura egy történet volt, nem mindig tudtam követni a szálakat. Igaz, néha a szereplőket sem tudtam azonosítani. Fura nevek voltak – Haver. :-) Néha elsőre nem jöttem rá, hogy férfiről vagy nőről van szó. Fura családi viszonyokkal. Havert nem igazán értettem spoiler Ann érdekes személyiség volt, miért kellett a pici gyerekkel járkálnia nyomozás címén?!

Szimirza P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

A hiba bennem van …túl magasra tettem a mércét és túl sokat vártam el tőle. Nem kötött le igazán, túl lassú volt és számomra túl sok volt benne a töltelék, ugyanakkor nekem ez a sok szerte ágazó szál is csak rontott az összképen.

_Katie_ P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Tipikus skandináv krimi ami a stílusát és a hangulatát illeti, viszont a történet nem volt valami nagy durranás.
Néha a hajam égnek állt a következtetésektől, mert számomra logikátlanok voltak. persze, nem vagyunk egyformák, de valakit azzal az indokkal kizárni a gyanúsítottak közül, hogy nem volt jogosítványa, ezért nem szállíthatta a tetthelyre a holttestet mekkora baromság?? 1. Nem a jogsitól tudsz vezetni és 2. hahó, kocsit lopni se nagy tudomány

A szereplők magánélete nem tudom mért kapott ennyi szerepet, főleg, hogy sokszor feleslegesnek tartottam amit épp olvastam. utólag is és akkor is
Azt mondanám a magánéleti sz@r lapátolása a nyomozás rovására ment.

A szereplőkkel sem tudtam azonosulni, és ugyan az egész történet és a szemszög változtatás egyvalamit sugallt, a végén azért sikerült egy csavart beletenni a történetbe.

Végigolvastam, és ha nem kerül többet a kezembe nem fogom sajnálni.

robinson P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Egy egészen jó kis skandináv krimi. Társadalom kritika, gyilkosságok, a megalázott és lecsúszott gyilkos és a kisemberek lelkivilága. Álmok, amik egyszer megvalósulhatnak. Akár minden áron is. Olvasás közben Jodi Picoult könyve is eszembe jutott, némileg hasonló az események háttere, mint a Tizenkilenc percnél.
Tetszett a hangulata és a stílusa.
A nyomozó nő, nagyon ott van,… sehogy sem, semmi nem jó, maga sem tudja mit akar… tipikus nő…. vendégvárás, sonkafőzés közben elmegy nyomozni.
    _

Második olvasásra is jó. Valóban, kissé szerteágazóak a szálak és a múltban rajzolódik ki a jelen történései. Az álmok bizony megvalósulhatnak, de épp ezért veszélyesek is…
Nagyon jó a keret, az emberi kapcsolatok, társadalmi helyzet ábrázolása.

nero P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Kicsit nehezen indul a történet, talán a hirtelen ránk zúdított rengeteg svéd név miatt (ezek talán könnyebben befogadhatóak lennének a korábbi kötetek ismeretében, hiszen ez a szerző Ann Lindell sorozatának harmadik kötete, ám az első kettőnek angol fordítása sincs – nyilván okkal). A skandináv krimiktől megszokott módon ez is tulajdonképpen ürügyként használja a bűncselekményeket a svéd társadalom bemutatására, emberi kapcsolatok, problémák boncolgatására. Fontos tanulsága többek között az, hogy nyomozás közben ne hagyjuk otthon a sonkát főni, mert tönkre megy.

HoneyBunny>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Kisváros, brutális gyilkosság, karácsony előtt. Hát mi sem illik jobban a hangulatomhoz! Gyerünk!
Volt egy gyilkosság, oké, az első (kb) 120 oldalon mégis úgy éreztem magam, hogy a jeges uppsalai utakon, folyamatosan kicsúszik alólam a lábam, és nem igazán értem, hogy az épp aktuális 26. szereplőnek a régi emlékei hogy jönnek már megint a képbe. Úgy éreztem magam, mint egy nyomozócsapat lelkes tagja? Nem. Inkább, mint egy karácsonyi angyalka, aki sorra kukkant a helyi emberek gondolataiba, ajándékötletért, de csak nyomasztó gondolatokat talál. Aztán már éppen utána akartam nézni ennek a Swedish Crime Academy díjnak, amikor az írónak eszébe jutott, hogy „kéne'má nyomozni”. Tehát be is lendült a nagyjából 30 fős nyomozó csapat. Na ezek már megin annyian vannak, mint a svédek, kezdtem gondolni, de szerencsére a végére teljesen kihámozódott, hogy kire érdemes figyelni az áldozatok, és nyomozók közül. Megjöttek a társadalomkritikai, és emberismereti magvas gondolatok, és a cselekmény is kezdett irányt venni.
A krimi szállal nem voltam maximálisan megelégedve, de ha úgy veszem, hogy ez egy skandikrimi sorozat pilotja volt, amiben megismerkedhettünk Ann Lindellel és társaival, üsse kavics megvesszük az első évadot!

5 hozzászólás
mate55 P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Nem tudom, ki mit vár el egy krimi esetében, mit tart benne fontosnak. Kjell Erikson történetben minden a helyén van. Úgy gondolom, egyszerűségében rejlik az ereje. Nem magán a gyilkosságon van a hangsúly, hanem inkább a szereplők, nyomozók jelleme lett mélyrehatóan bemutatva. Minden karakter igazi emberi érzéseket képvisel.

fannee12 P>!
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője

Skandináv krimiként kicsit többet vártam tőle. Erőltetettnek éreztem, túl sok volt a körítés. Számomra nem adta át sem a borzongást, sem a kedvet hogy gondolkodjak rajta ki lehetett a tettes.


Népszerű idézetek

SteelCurtain>!

– Gyújtogatás – morogta Sagander. – Na és ki csinálhatta?
– Nincsen rosszakarója?
– Dehogy nincs! Mégpedig az adóhivatal. De nem hinném, hogy ott gyújtogatással intézik el a dolgokat. És a miniszterről, arról a mazsola Ringholmról sem tudom elképzelni.

Kapcsolódó szócikkek: adóhivatal
1 hozzászólás
SteelCurtain>!

Felrémlett előtte, hogyan kapaszkodott fel John az ereszcsatornán az erkélyére annak idején. Igaz, hogy csak a második emeletre kellett felmásznia, de az sem volt semmi. Ha leesett volna, kitöri a nyakát.

Kapcsolódó szócikkek: ereszcsatorna
1 hozzászólás
robinson P>!

Pénz és szenvedély, itt volt a kutya elásva. Az emberek a pénz miatt vagy szerelmi csalódásukban esnek el a harcmezőn.
Haver hátradőlt. Létezik olyan társadalom, ahol nem a pénz irányít?

169. oldal

SteelCurtain>!

– Kellemes karácsonyi ünnepeket! – szólalt meg a Mikulás erőltetett hangon, mint egy rajzfilmfigura. „Menj a pokolba!” – gondolta Ann Lindell, de azért mosolyra húzta a száját.
– Köszönöm, nem kérek – mondta, mintha máris rá akartak volna tukmálni valamit. Nem tévedhetett nagyot, mert a Mikulás nyomban elveszítette iránta minden érdeklődését, s egy háromgyerekes család után vetette magát.
Ann belépett a csarnok kapuján. „Mennyivel többre mennénk a Mikulással, ha például havat lapátolna. Úgy talán könnyebben bejutna ide az ember.” Topogott, hogy leverje a csizmájáról a havat, aztán elővette a hosszú bevásárlólistát. Végigfutott rajta, és már a látványtól elfáradt.

SteelCurtain>!

Nem nagyon vágyott a szülei karácsonyi látogatására. Sőt, egyenesen rettegett tőle. Jelenlegi állapotában gondolni sem bírt az anyai gondoskodásra. Az apja többnyire a tévé előtt ült néma csendben, ezt még elviselte, de az anyja egyre aggodalmaskodóbb kérdései, melyekkel azt firtatta, hogyan tovább, egyszerűen az őrületbe kergették. És most még elmenekülni sem tudott, mint azelőtt, amikor ő kereste fel a szülői otthont – egyre ritkábban.
Mindennek tetejébe az anyja azt kezdte tervezgetni, hogy Uppsalába költöznek. Az ödeshögi villa fenntartása egyre nagyobb terheket rótt rájuk. Az eszményi megoldás Ann anyja szerint az lett volna, ha vásárolnak egy kisebb lakást Uppsalában, hogy közelebb lehessenek a lányukhoz és az unokájukhoz.

SteelCurtain>!

„Hát nem vagyok túl rafinált, az biztos – mondta csendben magának. – Egyáltalán nem hasonlítok azokra a filmbeli nyomozókra, akik operát hallgatnak, betéve tudják a görög mitológiát, és el tudják dönteni, hogy egy bizonyos borfajta halhoz vagy fehér húshoz illik-e a legjobban. Az vagyok, aki vagyok. Egy meglehetősen hétköznapi csaj, akiből történetesen rendőr lett, mint ahogy másokból szakács, kertész vagy buszsofőr lesz. Az igazságosságot szeretem, és azért bármeddig elmegyek, akár addig is, hogy elfelejtek élni. Ennyire egyszerű az egész. A kollégáim sem túl szofisztikáltak. Egy részüknek nyilván fogalma sincs, mint jelent ez a szó. Keményen húzzák az igát. Hogy miről szoktak beszélgetni? Hát az fix, hogy nem a különféle borokról, melyek a világ valamelyik ismeretlen szegletének csodálatos szőlészeteiből származnak.”
A csúcs az volt, amikor elolvasták az újságok bortesztjeit, majd elemezni kezdték a Systembolaget dobozos borait. Sammy Nilsson például évek óta előfizetett az Illustrerad Vetenskap című ismeretterjesztő lapra, s ennek köszönhetően rendszeresen gyermeki elragadtatottsággal mesélt a világegyetem zsugorodásáról vagy az orvostudomány újdonságairól. S mindeme tudományos érdekességeket úgy adta elő, mintha a téma Nobel-díjas kutatója lenne. Fredriksson még adta is alá a lovat. Ő olyan csodákra szerette felhívni a többiek figyelmét, mint a gatyás ölyv áttelelése Alundában, vagy a tény, hogy a farkasok elbizonytalanodnak, amikor vasúti síneken kell átkelniük. „Ebből áll a műveltségünk” – gondolta Ann elégedetten.

SteelCurtain>!

Olyan szakadék alakulhat ki az álmok és a lehetőségek között, hogy az emberek elvétik az irányt.

SteelCurtain>!

A múlt ősszel, iskolakezdéskor ütött szöget a fejemben. Láttam a kölyköket az út mellett, hátizsákokat cipeltek, rövidnadrágot hordtak, és azt gondoltam: biztos itt megy egy tolvaj, egy túszejtő, egy drogos vagy egy dealer. Érted, mit akarok ezzel mondani?
– Nem igazán – felelte Haver.
– Úton voltak az iskola felé, az élet felé. És mi mit teszünk velük?
– Azt akarod mondani, hogy máris eldőlt, melyikük lesz drogos és melyikük gyilkos?
– Épp ellenkezőleg! – vágta rá Ottosson szokatlanul élesen.
– Mindenkinek van némi felelőssége – jegyezte meg Haver.
– Hát persze, anélkül nincs.

robinson P>!

A tányér megremegett, neki koccant a pohárnak, ami felborult.

(első mondat)

arsenal0522>!

– Tehát egy szadista dohányos után nyomozunk – összegezte Riis.
– Hát nem minden dohányos szadista valamennyire? – tette fel a kérdést Lundin.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Jens Lapidus: Instant dohány
Kristina Ohlsson: Vétkesek
Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Lars Kepler: A bosszúálló
Niklas Natt och Dag: 1793
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Méltatlanok
Stefan Ahnhem: A kilencedik