Vadászkalandok ​Afrikában 85% 13 csillagozás

Ez a kötet 1955-ben került kiadásra, s egy új, a Bosnyákon megjelent könyvértékesítő kínálatában találtam rá. Magyar-román közös kiadás szép állapotban.
Kittenberger nagy vágya: a vadászat 1903 évben vált valóra először ugyanis: preparátorként részt vehetett Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos afrikai vadászkirándulásán, sőt a Nemzeti Múzeumtól egy esztendei fizetést kapott. Kittenberger cserébe vállalta, hogy – megfelelő térítés ellenében – állatokat gyűjt az intézmény állattára számára. Naplója egy részének átírata került elsőként a válogatott kötetbe. Az expedíció az év elején érkezett Afrikába, de Damaszkin hamarosan hazautazott, magára hagyva a maláriás, magas láztól szenvedő Kittenbergert. A vadász felgyógyulása után vadállatok befogásából tartotta fenn magát, és a megállapodásnak megfelelően sokáig a múzeum részére is feladta az értékes anyagokkal teli ládákat. Egy idő után ráunt, hogy fizetségül itthonról egy fillért sem kap, s mérgében jobb keze középső ujjpercét is haza küldte, amelyet egy vadászat közbeni támadás alatt egy oroszlán szakított le. (Állítólag a formalinban őrzött darab ma is megvan.) Afrikai éveiről fordulatokban bővelkedő, izgalmas, majdhogynem „skandináv stílusban” írt, ugyanakkor rendkívül olvasmányos, eredeti afrikai kifejezésekkel gazdagított könyvéből szerezhetünk ismereteket. Engem – bár irtózom a vadászat gondolatától is – magával ragadott.
E kötet vadászati szakkönyvként is forgatható, hisz egyes fejezetei kifejezetten egy-egy nagyvad vadászatának speciális ismereteit taglalja. Kittenberger – igazi úriemberként, vérbeli vadászként – már nagyon korán jelezte a későbbi jövőt, amelyben az autóval éjszaka vadászó ember már olyan sportszerűtlen előnyre tesz szert a vadakkal szemben, ami a sportvadászat szempontjából elítélhető. Főként ha a modern körülményeket a maszájok puszta lándzsás-pajzsos eseményeihez hasonlítjuk, amelyekkel nyájaikat védték. Szóval egy régi világ – és irigylésre méltó gondolkodás, magatartás – elevenedik meg a kötet lapjain, amelyet ma is érdemes forgatni.