A tananyag elkészítését alapvetően két szempont vezérelte: egyrészt egy hiteles, elsősorban a fő fejlődési pontokra hangsúlyt helyező bemutatása az újkori vagy másképpen polgári korszak állam- és jogfejlődésének. Másrészt – tekintettel a tanításból adódó didaktikai szempontokra is – a tananyagnak egyfajta jogági bemutatatását kísérli meg. Ez új módszert jelent, melyet hitelesít az a jogtudomány-történeti tény is, hogy éppen a polgári korban kezdték a kontinentális európai jogtudósok a joganyagot jogágak szerint tördelni vagy jogágakba strukturálni. Ennek megfelelően az anyag három nagy egységre bontva kerül bemutatásra: 1. közjog- közigazgatási jog; 2. magánjog; 3. büntetőjog – büntetőbíráskodás rendje. A záró fejezetben az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdéskörét dolgozzák fel a szerzők.
Egyetemes állam- és jogtörténet – Polgári kor 4 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mezei Péter: Digitális sampling és fájlcsere ·
Összehasonlítás - Nagy Károly: Nemzetközi jog ·
Összehasonlítás - Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok ·
Összehasonlítás - Kardos Gábor – Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog ·
Összehasonlítás - M. Nyitrai Péter: Nemzetközi és európai büntetőjog ·
Összehasonlítás - Burián László: Nemzetközi magánjog ·
Összehasonlítás - Sipos Attila: Nemzetközi légijog ·
Összehasonlítás - N. Rózsa Erzsébet – Péczeli Anna (szerk.): Egy békésebb világ eszközei ·
Összehasonlítás - Nguyen Quoc Dinh – Patrick Daillier – Alain Pellet – Kovács Péter: Nemzetközi közjog ·
Összehasonlítás - Földes Gábor: Pénzügyi jog II. ·
Összehasonlítás