A magyarok nemzetközi válságreagáló műveletekben való aktív szerepvállalásának története a XIX. század végéig nyúlik vissza. A Magyar Honvédség erőinek jelentős hányada, mintegy 1000 fő jelenleg is szolgálatot teljesít az ENSZ, az EBESZ, a NATO és az EU különféle válságreagáló műveleteiben. Ezzel nemzetközi elismerést szereznek hazánknak, egyebek között a Balkánon, Afganisztánban és Irakban. Ebben a könyvben egy olyan empirikus katonaszociológiai vizsgálat eredményeit adjuk közre, amelyet a közelmúltban hajtottunk végre változatos kutatás-módszertani technikákkal. A vizsgálat keretében összességében több mint 1700 fő hivatásos és szerződéses katonát, valamint rendőröket, közalkalmazottakat, köztisztviselőket és az érintettek családjait kérdeztük meg. Válaszadóink megosztották velünk a külföldi missziókra történő kiválasztással, felkészítéssel, a külföldi missziós szolgálattal, valamint a hazaérkezés utáni visszailleszkedéssel kapcsolatos tapasztalataikat, s megfogalmazták… (tovább)
Magyarok a békefenntartásban 1 csillagozás
Enciklopédia 5
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
Nem volt sajnos egy túl izgalmas olvasmány, körülbelül mint ha egy doktori értekezést olvastam volna. Az első fele még viszonylag érdekes volt (történeti áttekintés a 19. századtól napjainkig), de a második fele… szerencsére jó sok diagram és ábra volt benne, így gyorsan lehetett haladni. De sajnos többnyire a folyó szövegben leírta azt, amit az ábrákon amúgy is lát az ember, szóval aki mégis bele akar kukkantani, egyszerűbb csak a táblázatokat, diagramokat végignyálaznia. :-) Amit nagyon hiányoltam – pedig a bevezetőben ezzel kecsegtetett –, hogy interjú(részletek) szinte egyáltalán nem voltak a könyvben (ha jól emlékszem, talán csak egy, rövid idézet volt az egyik katona-feleségtől).
Ami még további negatívum, hogy sok központozási hiba volt, valamint duplikálás, főleg táblázatoknál – néha csak fogták és az utolsó három-négy sort újra beszúrták. De ugyanígy említhetném, hogy sokszor egy-egy táblázat utáni diagramban teljesen ugyanazt mutatták meg még egyszer. Így nem nehéz 240 oldalasra nyújtani egy könyvet…
Népszerű idézetek
A magyar békefenntartói szerepvállalás a XIX. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját az első világháború előtti időszakban. Békefenntartói, illetve béketeremtői feladatokat láttak el Kréta szigetén (1897-1898); részt vettek Kínában a bokszerlázadás utáni helyzet normalizálásában (1900-1914), s óvták a békét a Balkánon (Macedóniában, Montenegróban és Koszovóban) is (1903-1909) és az albánok lakta Szkutariban is (1912-1914).
61. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
A háborús trauma a traumatikus események legszélsőségesebb változata, amelyet kutatási eredmények bizonyítanak (amíg a katasztrófák vagy nemi erőszak áldozatainak 25-30%-a hordozza a tüneteket 4-5 év múlva is, addig a háborús veteránok körében még 15 év elteltével is 50% felett volt a zavart mutatók aránya).
46. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
Van, aki teljes mellszélességgel kiáll párja mellett, támogatja őt a felkészülés során is, de akad olyan családtag is, aki nemhogy nem tolerálja, de egyenesen ellenzi a missziót. Jellemzően a fiatalabb feleségek vagy élettársak reakciója ez, mivel ők nehezebben fogadják el a kiutazás tényét és az esetünkben fennálló „muszáj” parancsát is. Valószínűleg életkoruk mellett még az is szerepet játszhat az otthon maradó elégedetlenkedőknél, hogy esetleg jól kereső civil szakmájuk van, s mint ilyenek, bizonyos mértékig anyagilag függetlenek. Azaz nem kötelesek végrehajtani a kiadott utasításokat, jelezhetik főnöküknek, ha valamivel nem értenek egyet, vagy másképp gondolják. Megtehetik ezt az azonnali elbocsátást is megkockáztatva. Azonban ez még mindig nem jelent akkora terhet és veszélyt, mint egy parancsmegtagadásért járó hadbírósági tárgyalás vagy extrém, statáriális körülmények között azonnali főbelövés. A civil és katonai felelősségre vonás rendkívül eltérő, de ezt sok polgári személy, főként aggódó feleségek/élettársak nem minden esetben hajlandók belátni.
205. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
Az ENSZ története során a legnagyobb létszámú, 26 ezer fős misszióval érkezett Kambodzsába. A 3600 fős nemzetközi fegyveres testületben 129 magyar rendőr vett részt, köztük a bűnügyi helyszínelő Magyar Tamás is. Társaitól eltérően – akik főként járőrözésben, a helyi rendőrök kiképzésében, a kampánygyűlések és a választások biztosításában vettek részt – Magyar Kambodzsában is többnyire bűnügyi helyszínelést végzett. „Mivel a vörös khmerek sem az ENSZ-alkalmazottakat, sem saját honfitársaikat nem kímélték, nagyon gyakran kellett gyilkosságok áldozataihoz kivonulnunk” – emlékszik vissza Magyar. Előfordult, hogy az ENSZ-erők jelenléte ellenére a vörös khmerek egy teljes falu lakosságát kiirtották, de nem járt jobban az a nyolc bolgár ENSZ-katona sem, akit egy étteremben lőttek agyon minden kérdés nélkül.
89. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
A Magyar Műszaki Kontingens 1996 januárjában települt ki a horvátországi Száva folyó közelében lévő Okucani település melletti táborba, s 1996. februártól kezdte meg feladatainak végrehajtását a Szövetséges Fegyveres Erők Gyorsreagálású Hadtestjének alárendeltségében.
A kontingens az IFOR/SFOR-ban végzett tevékenysége során:
– megépített és üzemeltetett 22 darab különböző típusú és nagyságú hidat – közöttük a mostari, kőből készült Öreg-hidat, s számos fahidat is (a hidak együttes hossza kb. 1600 m volt);
– helyreállított 65 km vasút- és 27 km hosszúságú közutat;
– tereprendezést, hó- és jégmentesítési munkálatokat végzett;
– akna- és vízkutatási, víz alatti felderítést is folytatott, melynek során 1700 búvármerülésre került sor és 102 ezer m2 terület tűzszerész-átvizsgálása is megtörtént.
109. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
A katonai szervezetben főként a vezetővé válást tekintik karriernek. Ez a felfogás több tekintetben ellentmondásba kerülhet a szervezetfejlődés irányával és a katonák érdekeivel. A vezetői pozíciók száma ugyanis korlátozott, miközben a szerződéses és hivatásos katonák egyre nagyobb hányada rendelkezik magas színvonalú iskolázottsággal, képzettséggel, missziós tapasztalatokkal, akik egyúttal előmenetelre is pályáznak.
197. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
A háborús tapasztalatok azt igazolják, hogy a katonák kiképzettsége, a csoportok összekovácsoltsága, a tágabb környezet morális támasza; továbbá a várható stresszhatások és a megküzdési módok fejlesztése nagymértékben csökkentette az akut stresszzavar és a PTSD kialakulásának esélyét. Továbbá azokban az esetekben, amikor a stresszhatást sikerült a lehető legrövidebb időre korlátozni, illetve az ennek kitett személyeket szinte azonnali pszichoterápiás támogatásban tudták részesíteni, a lélektani veszteséget akár 6% körüli szintre is sikerült leszorítani.
47. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
Korábbi kutatások szerint a súlyos stresszeseményeken átesett nők esetében a betegség kialakulása legalább kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál, melyet a Michigani Egyetem későbbi vizsgálatai is megerősítettek (utóbbi vizsgálat esetében Irakból visszatért nőket vizsgáltak 2003-ban – azaz nem kifejezetten békeművelet kapcsán –, körükben a PTSD gyakorisága 20% volt, amely valóban a férfiak körében mért értékek közel kétszerese).
48. oldal (Zrínyi, 2011)
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató műveletekben történő szerepvállalásunk fejlődéstörténetéhez és aktuális dilemmáihoz.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága ·
Összehasonlítás - Szakály Sándor: A magyar katonai elit ·
Összehasonlítás - Nagyváradi Sándor – M. Szabó Miklós – Winkler László: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből ·
Összehasonlítás - Barczy Zoltán – Sárhidai Gyula: A Magyar Királyi Honvédség légvédelme 1920–1945 ·
Összehasonlítás - Száraz György: A tábornok ·
Összehasonlítás - Gereben Ferenc: Olvasáskultúra és identitás ·
Összehasonlítás - Kovács Tibor – Nyers József – Padányi József: Építünk, védünk, alkotunk ·
Összehasonlítás - Ságvári György – Somogyi Győző – Szabó Péter: Honvédhuszárok ·
Összehasonlítás - Julier Ferenc: A hadvezetés művészete ·
Összehasonlítás - Lengyel László: Micsoda év! ·
Összehasonlítás