Készen álltok egy óceánátszelő, bálnamentő, eszkimó barátokat szerző kalandra egy hordóból eszkábált, piros tengeralattjáróval?
A József Attila-díjas Kiss Ottó izgalmas történetfolyamot mesél el kontinenseken átívelő barátságról, egy életre szóló emléket adó utazásról. Orosz Annabella illusztrációival szemet-lelket gyönyörködtető kalandban lesz részetek, tartsatok Lucával, Dominikkel, Beton tatával, Turbó mamával és Cicuskámmal földön-vízen át Grönlandig és vissza!
A piros tengeralattjáró 45 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2020
Tagok ajánlása: 4 éves kortól
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 16
Kiemelt értékelések
Adott egy Verne-i alapokon nyugvó urbex kalandorcsapat: két menő retro nagyszülő, akik a maguk sztereotipságában is izgalmasak és nagyszülősek, meg egy lány és egy fiú, akik olyan plasztikusra sikerültek, hogy ki is lestem az ablakon, hogy nem randalíroznak-e a kertben a mieinkkel. A nagypapa akármiből össze tud szerelni bármit a kert végében álló műhelyében, a nagymama palacsintasütő művészetének ország-világ a csodájára jár, és persze van macskájuk is. A szereplőgárda egy sufnituningolt, piros tengeralattjáróval nyakába veszi az autópályát, és számos kalandba keveredik országhatárokon innen és túl, kempingeznek, bálnát mentenek, eszkimókkal találkoznak, barátokat szereznek, stb. Nagy erénye, hogy rávilágít a kütyük számos alternatívájára, felkelti az érdeklődést a barkácsolás, kincskeresés, kirándulás, felfedező útra indulás iránt, hiszen a szobában történő kockulásnál tucatnyi érdekesebb elfoglaltság kínálkozik, melyekhez nem is kell sok minden: épp elég egy jó barát, és némi kreativitás. Elvégre a kalandokhoz sem kell több néhány, a pajtában talált, régi holminál, melyeket a képzelőerő és esetleg némi alkotókedv világ körüli útra alkalmas csodajárgánnyá tehet.
A tengeralattjárók nagyon menő járgányok, legyenek akár sárgák, akár pirosak. Ebben a könyvben egy piros tengeralattjáró kalandjaiban vehetünk részt, és nemcsak a tengeralattjáró nagyon különleges Kiss Ottó történetében, hanem az utasai is.
Az egész úgy kezdődik, hogy Luca meglátott a barátja, Dominik szobájában egy kis piros tengeralattjárót és még aznap bejelentette otthon, hogy egy igazi, piros tengeralattjárót kér ajándékba, de rögvest.
Turbó mama és Beton papa igazi csodanagyszülők, akik nem ismernek lehetetlent. Nem létezett olyan süti, amit Turbó mama ne tudott volna, extra gyorsasággal megsütni, és nem volt olyan megszerelni való dolog, amivel Beton papa ne boldogult volna. Maximum kiönti betonból.
Nagyon kedves könyv, a nagyszülőkkel átélt kalandok viccesek és aranyosak, megmutatják, hogy nincs lehetetlen, ha valamit nagyon szeretnénk, akkor elérhetjük, és ez a gyerekeknek is éppen olyan fontos, mint a felnőtteknek. Családról, szeretetről, kitartásról, álmokról, vágyakról, barátságról és utazásról szól a kis piros hordó-tengeralattjáró története, szépséges illusztrációkkal, melyek Orosz Annabella alkotásai.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2020/07/kiss-otto-piros-t…
Nem varázsolt el annyira, mint vártam, de így is nagyon sok jóság, szerethető ötlet van benne, ami miatt szerintem ez egy kellemes, kalandos könyv, ami a célközönségnek különösen vonzó lehet. Nagyon bejött egy-két figura, Turbó mama pl. tipikusan olyan, mint az én kifogyhatatlan energiájú anyám. De nagyon bájos volt az eszkimós rész is. Illusztrációk terén pedig csillagos ötös, nagyon vidám, érdekes képi világot sikerült kialakítania Orosz Annabellának.
Már a saját gyerekeimen is tapasztaltam, hogy a gyermeki képzelet és a nagyszülői kreativitás csodákra képes. Ők is mindig kitalálnak valamit, és a nagyszülői garázsban is akad mindig pár lim-lom, amivel lehet mit kezdeni. Amit aztán a képzelet szárnyán odarepíthetsz, ahova akarsz.
Pontosan erről szól Kiss Ottó mesekönyve is: csodás kalandokról egy piros tengeralattjáróval. Több estés mese, érdemes részletekben olvasni.
Sokkal jobbra, szerethetőbbre számítottam. Számomra nem volt különösebben érdekfeszítő vagy humoros. Helyenként unatkoztam is. Szóval nem igazán lendített előre. Nem értettem a fejezeteken belül miért volt még – többször alig egy-két oldalnyi – részekre tagolva a történet. Kedvenc szereplőm Cicuskám lett.
Az illusztrációk tetszettek, de a mese sajnos nem nyert meg magának. De én nem vagyok öt éves.
Hát, ez nagyon cuki. És nemcsak azért, mert menthetetlen Kiss Ottó fangirl vagyok, noha nyilván az vagyok, és ha nem az lennék, akkor lehet, hogy csak 4 és 1/2 csillag lenne, nem öt. De ez mind mellékes.
Azt tudja A piros tengeralattjáró cukin feltálalni, hogyaszondja: vannak tök egyszerű dolgok, amikor vannak emberek, akik számítanak – és számíthatnak – egymásra; hogy a nonszensz nem akadály; hogy a varázsigék nem mindig működnek, de amikor fontos, akkor igen; hogy a fontos vágyak valóra tudnak válni, még ha nem is mindig pont úgy, ahogy elképzeltük. És persze arról is, mert ez mese, hogy a világ szép és barátságos, és hogy a világban élni jó.
Olyan kis békés. Csöndes. Vicces, minden harsányság nélkül. Precíz, a kimódoltság műanyagíze nélkül. Mozgalmas, de nem kapkodós. Egyszerűen csak pont jó, még ha a felnőttolvasó, aki vagyok, szeretett is volna kicsivel több részletet kapni.
Valamint SÜN-t mindenkinek, és olyan embereket, akik vannak annyira jó fejek, hogy el lehessen velük indulni SÜN-özni.
Ez a mese (szamomra) arrol szol, hogy egy nagymama vagy nagypapa szamara nincs lehetetlen, ha a kisunokaja kivansagarol van szo. Engem nagyon lekotottek a kalandok, felnott olvasokent is elvezetes konyv. A rajzok is vaganyak, jatekosak, szepek. A cica hatalmas figura, a ket nagyszulorol nem is beszelve. Anyukamat azota Turbo Mamanak hivom:)
Hmmm, ha gyerek lennék, akkor lehet hogy másként értékelném a könyvet, de ez most nekem nem volt valami emlékezetes történet. Igaz, még nem olvastam olyan könyvet ami ennyire szépen vegyítené a valóságot a gyermeki fantáziavilággal. Nekem viszont most ez annyira nem jött be. Találni ennél jobb könyveket is ebben a műfajban.
A fiaim szerint ez egy ötcsillagos könyv. Talán az augusztus hónap kedvence volt ez a 130 oldalas történet. Elég kalandos volt, szép nyelvezetű, de laza és vicces. Szerethetők voltak a karakterek. Kicsit fura és kattant volt mindenki, de nem abszurd módon. Na meg épült benne egy csodajárgány! Ennél több nem is kell két mesét kedvelő fiúcskának.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Berg Judit: Rumini és az elsüllyedt világ 97% ·
Összehasonlítás - Somfai Anna: Barátságháló 92% ·
Összehasonlítás - Dér Adrienn: Kalandorjeti Fémkeleten 93% ·
Összehasonlítás - William Joyce: Ollie hazatalál 98% ·
Összehasonlítás - Bendl Vera: Mihályi Csongor és az időgyurma 84% ·
Összehasonlítás - J. K. Rowling: A karácsonyi malac 95% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft 97% ·
Összehasonlítás - Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái 94% ·
Összehasonlítás - Maja Lunde: A Nap őrzője 94% ·
Összehasonlítás - Rádai Andrea: Tündérek a tajgán 94% ·
Összehasonlítás