Kiss Judit (szerk.)

Hullámtörés 10 csillagozás

Új vizek felé
Kiss Judit (szerk.): Hullámtörés

Kedves Olvasó!
Érezted már, hogy ilyen vagy olyan okból nem állsz a helyzet
magaslatán? Felejtsd el, az a pillanat már elmúlt! Itt és most újra
kezedben az elhatározás. Légy bár vízi-, sziget- vagy szárazföldlakó,
megérzed majd az áramlatot! Nem hiszed?
Hadd meséljünk neked néhány történetet…
…erről, arról… de főleg a változásról és a türelemről – ami belőled
fakad.
Miért van, hogy ahhoz, hogy az utunkra rátaláljunk, túl kell lépnünk
önmagunkon? Mégis miféle „önmagunk” lehet, ami hiányos, akár egy
ház ajtó nélkül? Ez lenne a valódi? Vagy csak a pillanatnyi? Jobb lesz
nem alábecsülni a változás képességét. Hidd el, mindig kéznél van.
Bármikor választhatsz utat magadnak, csak járj rajta.
Köszönjük, hogy megtiszteled munkánkat a figyelmeddel.
Reméljük, találsz benne kedvedre valót.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
5Panels, Budapest, 2020
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150077154 · Illusztrálta: Koska Zoltán, Sárdi Katalin, Molnár Gábor, Ray Henderson, Fintor Gréta, Kiss Judit, Nagy Marci

Kedvencelte 1

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Molymacska>!
Kiss Judit (szerk.): Hullámtörés

Hullámtörés: mit jelenthet ez a kifejezés valójában? A hullám rengeteg mindent jelenthet: hullámzást, változatosságot, életút másságát, közben benne a víz, a tisztaság, a szentség is. Kemény első benyomások, még a képregény előtt, a képregény szerzői pedig bizonyítottak: mégsem olyan nehéz ezt minden megjeleníteni.
Nagyon tetszett benne, hogy a legtöbb képregény nem csak egy dologról szól, és nem csak specifikusan arról, hanem van egy általánosabb mondanivalója is. Sok képregény végén éreztem azt, hogy megérkeztem ide, és így teljes az egész kép, amit lefestettek elém. Hogy valamit kifejeztek, valamit adtak számomra, amit elvihetek a képzeletbeli batyumba.
Az alábbiakban pedig a képregényekről írnék részletesebben:

Koska Zoltán: Lyolyabi & Rizmiráng Ez egy nagyon erős hűha volt részemről. Ha olvassa az ember, úgy érezheti, hogy az egyes részek nincsenek összhangban egymással (nekem legalábbis ez volt az első behatásom), de amikor végére ér a történet, akkor valahogy sikerül az egésznek együtt állnia, és valahogy kerek egész lesz a történet.
Valójában a képregény a mindennapi problémákról szól, amivel az olvasó találkozhat: a gyász, kilátástalanság, életcél nélküliség. Közben pedig megmutat egy (fantasztikus) utat, a jövőbe látás lehetőségét, ami valójában mégsem olyan fantasztikus, hiszen csak a probléma tovább haladtát láthatjuk (esetleg megoldását), de a jelenen nem feltétlenül tud segíteni.
Az is érdekes volt benne, hogy a valódi megoldást az utazás hozza: hiszen az út nem csak egy „fizikai” hajóút, hanem önismereti út is, miközben a többiekhez kapcsolódva a másik megismerésnek útja is, ahol lehetősége van az embernek kigondolnia: a problémák tengeréből hogyan tovább?
Tetszetős, elgondolkoztató képregény. Hibának csak azt vetném fel, hogy a lánykarakterek nem mindig látszottak lánykaraktereknek, illetve hogy a szöveget néha picit nehezebb volt olvasni. Ezt leszámítva viszont nagyon érdekes élményt adott a képregény.

Sárdi Katalin: Sok hal Cuki történet egy szakítás utáni életérzésről, amivel jár. Ami tetszett a sztoriban, hogy összekötötte a fantasztikus vízalatti világot a számunkra „normális” víz feletti világgal, egy baráti kapcsolat okán. Nagyon tetszett, hogy ez szimplán megmaradt a nők közötti támogató kapcsolatnak, és nem akart ennél (a kicsit laza sztorinál) több lenni.
Ami nem annyira jött be, az maga az illusztráció. Sőt ez így nem is igaz, mert tényleg tetszetősek a rajzok, de az egyforma kiemelés és a színezés hiánya miatt egyszerűen túl zajosak voltak a rajzok: az olvasó nem látja, mire kell inkább figyelnie (a két főszereplő például) és mire kevésbé (a vízalatti háttérvilág). Ha a kihúzás mértéke változatos lenne, és a rajzok (akár beállítás szintjén is) kicsit kiemelnék a mondanivalót, szerintem egy nagyon korrekt, jó képregény lenne. Így sem rossz, csak picit nehezebben értelmezhető.

Nagy Marci: Venus Szöveg nélküli képregénnyel folytatjuk, ami nagyon tetszetős, hiszen itt csak a rajzzal mesél a szerző: méghozzá egy nagyon képregényes történetet, hiszen szuperhős történetet láthatunk kicsit máshogy. Egy idős nénit, aki közbeavatkozna a bankrablásban, ami nem mindig sikerül olyan jól, mint elsőre elképzeljük.
Valójában nagyon tetszett benne az a humor, amivel kezeli a helyzetet: egyrészről a már a környezet is ilyen: a néni mellett lévő dagi (kutya/macska), de ahogyan spoiler
Nagyon jó volt a rajz, letisztult, tetszetős, érthető, amennyire érthető lehet egy ilyen képregény. Kicsit kevésnek tűnt ez az oldalszám, de nagyon tetszetős az egész.

Molnár Gábor: Ahol az ösvény elágazik Molnár Gábor önéletrajzi képregény, miközben Molnár Gáborról szóló képregényt tervezgeti. Az elején szintén nem nagyon értettem, hogy miért a tervezgetésről szól a képregény, de érdekes volt, ahogyan egyre közeledtünk a végéhez, úgy találkozott össze a két Molnár története is. Nyilván már az elején is a kapcsolatukról (a könyveken keresztül) beszél, ám a valódi kapcsolat a szellemiségében látható, ahogy a vadász életéről gondolkozik, ahogyan a tetteit szemléli, és ahogyan plusz értelmezést (egy elképzelt képregény narratíváját) adja hozzá a történethez.
A végefelé kezd elmenni a szerző Molnár Gábor életének történeteibe: a kudarcokba és sikerekbe, az alkotás különleges érzésébe, a jelen történeteibe és a jövő kérdéseibe.
Ami külön érdekes volt, hogy sokszor szinte panelről panelre váltott stílust a szerző (természetesen nem alapjaiban változott meg a rajzstílus, a karakterek felismerhetősége megmaradt), ami üdítő volt olvasni, hiszen ezzel egyfajta hangulatot is kifejezett, pozicionálta azt a részt valami máshoz: ez inkább valós, ez inkább a japán életérzéshez kapcsolódik, ez inkább részletgazdag, kicsit ismeretterjesztőre hajazó. Nagyon érdekes volt emiatt olvasni a képregényt.
Mindenképpen érdekes, és számomra nagyon profi (profi, mint letisztult, jól használja a paneleket, a keretrendszert, tudja, mit hova rak) képregény volt. Emellett ha olvasod ezt, kedves Gábor, akkor kitartást, és gondolj arra, hogy biztosan lenne olvasóközönsége Molnár Gábor képregénynek.

Ray Henderson: A tökéletes pillanat Hajótöröttként most ébred fel egy lány, és próbál elmenekülni a szigetről. A történet valójában csak egy motívumra épít: a kitartásra, és megfigyelésre, amikor megvan az az egy pillanat, amikor elindulhat. Ha továbbvisszük ezt a gondolat, valójában a mindennapi élet ilyen kis pillanatiról szól, amikor lehetőségünk van időben elindulni, és amikor a hullámok is nekünk kedveznek.
Szöveg nélküli képregény újfent, és nagyon érdekes volt, hogy így is teljesen érthető maradt. Itt is megfigyelhető a gyakorlat, a szellős panelek, a lényegre fókuszáló beállítások. nekem nagyon bejött ez a stílus.

Fintor Gréta „Skatuya”: Ctr + N avagy a tiszta lap hadművelet.
Míg Molnár Gábornál inkább csak a végén éreztem az alkotással kapcsolatos gondolatokat, addig itt az egész arról szólt, hogy milyen az élet és milyen benne alkotni. Hogy valójában az egész életünk egy hullámhegy-hullámvölgy vonal, nem egyenletes, mégis haladni kell előre akkor is, ha… nos emberi problémáink vannak. Nagyon tetszett, ahogyan az élet kissé negatívabb oldalát mutatja be, a saját kétségeivel, problémáival.
Közben a vége mégis pozitív, hiszen ez az egész beszélgetés mintha pont azért lenne, mert épp egy hullámvölgyben van benne a szerző. Mintha az egész csak egy rákészülés lenne a következő lépésre.
spoiler
A rajzolás nagyon aranyos, a cuki egérfej egyszerűen annyira édes, hogy nem lehet nem szeretni. Az oldalak nagyon jól felosztottak, könnyen követhető a történet, mégis egy oldalban rengeteg minden benne van. Letisztult, mégis aprólékos (ahw, személy szerint nekem pont ez a stílus jön be legjobban)

Kiss Judit „Anticia”: Az Oni tánca Ez a képregény egy japán köntösbe csavart kitartásról szóló történet. Hogy az Oni teljesítse és jól csinálja a táncot, rengeteget kell gyakorolnia, és fel kell szabadítania magát, hogy sikerülhessen a tánc.
Maga a történet számomra nagyon egyszerű, ellenben kárpótol szinte minden tekintetben a rajzok. nagyon elegáns, könnyed, ahogyan maga a gém, mint motívum és a tánc megjelenik benne. Végig nagyon elegáns, könnyed érzés fogott el, még akkor is (sőt akkor igazán), mikor a tömzsi főszereplő csinálta ezeket a nagyon lágy mozdulatokat.
gyönyörű történet, elképesztő, ahogyan a japán rajzstílus kereszteződik a szerző stílusával. Csodás.

Zárásként csak azt tudom mondani: kitartást. Azt hiszem minden szerzőnek hallania kell ezt a nagyon egyszerű dolgot. Bár nagyon különbözőek a képregények, mégis szerintem mindenki számára található benne olyan történet, amit szeretni fog. Mert mindegyik más, de mindegyik jó.

1 hozzászólás
KingucK P>!
Kiss Judit (szerk.): Hullámtörés

* Koska Zoltán: Lyolyabi & Rizmiráng:
Nagyon aranyos gyerekkori kaland kezdete, alig várom, hogy tovább olvashassam. Jó lenne szinesben látni. Egyedül a beírás volt számomra nehezen olvasható.

szep_eszter>!
Kiss Judit (szerk.): Hullámtörés

Félni szoktam a képregényantológiáktól, mert ha túl sok benne az unalmas, közhelyes, vagy egyszerűen csak kiforratlan képregény, akkor a jókat sem értékelem igazán. Ebben a kötetben több volt a jó, mint a közepes – lehet beérett a 5Panels alkotócsoport? A kötetben nehézségek leküzdéséről szóló sztorik vannak: az első, Koska Zoltáné mindjárt az egyik legerősebb jellemábrázolással, szépen vitt konfliktussal. Sárdi Katalin sztorija ismét nagyon szép vizuálisan, a vége talán kicsit le van csapva. A Venus c. szupernagyis sztori jó ötlet, azon ment fel a vérnyomásom, hogy a végén a betörő és az eladólány egymás kezét fogják. Hát nem! Főleg Sárdi Kati barátságábrázolása után ez a bugyutaság nagyon fájdalmas. Azért, mert egy öreg nő beteg te nem leszel szerelmes abba, aki ki akart rabolni. Természetesen elképzelhető egy ilyen kapcsolat – és izgi is! – de hitelesen be kell mutatni. Ehhez rövid ez a képregény és a szerző jogosan a mamán tartja a fókuszt, nem a fiatalokon. Molnár Gábor egy igazán ütős meditatív agymenést csinált. Átérzem a nehézségeket! A tökéletes pillanat alatt megint kiderült, h nem értem a mangát: ha ennyire stilizáltak az arcok, minden érzelem kb egy póz, akkor minek ennyi közeli? Skatuya munkáját szerettem, annyira látszik hogy fentről lefelé scrollozásra van felépítve – Gábor esztétikájának pont az ellentéte, és nagyon jó, hogy mindkettő elfér a kötetben. Kiss Judit alapötlete, hogy daruvá lehet változni, önmagában felemelő, és jó, hogy nem az a vége, hogy megcsinálta és kész, hanem hogy „tanulj sokat”. A bevezető szövegek, amiket mások dicsértek, számomra feleslegesek voltak. Ezt csak azért mondom, hogy beigazolódjék, ezeknek a kritikusoknak nem lehet jót csinálni.

1 hozzászólás
peterszebeni I>!
Kiss Judit (szerk.): Hullámtörés

Kiss Judit antológiáját régóta követem, és láttam azt aa sok nehézséget és csúszást, ami kisérte. Nagyon boldog voltam, amikor végre közölték, hogy elkészült, és egészen impozáns kis kötet lett.
Judit ezúttal is gyönyörű boritót készített hozzá, ahogyan korábban a CSKA és TYA kötetekhez is.
Az alkotások nagyon változatosak, de mindegyiken átível az újrakezdés lehetősége, a nehézségek leküzdése, ami habár senki sem tudta, milyen időszakban fog kijönni a kötet, de idén különösen aktuális lett.
Koska Zoltán, Sárdi Katalin, Molnár Gábor, Ray Henderson, Fintor Gréta, Kiss Judit, és Nagy Marci egyaránt kiváló munkát végzett, és önállóan is szórakoztató történeteket tettek le az asztalra.
Reméljük minél többen elolvassák, és segíteni fog kilépve a fantázia világából, a valós problémákon is szembe nézni.
Törjük meg együtt a második hullámot is! :)
Kitartást mindenkinek.


Népszerű idézetek

Molymacska>!

Halló? Hát sajnos uram, erre a kérdésre nem nagyon tudunk válaszolni. Nem létezik olyan címszó a katalógusunkban. Ezt a témát még senki se kutatta! Majd maga írhat róla szakdolgozatot! Csak ahhoz előbb menjen ki a napvilágra, és beszélgessen el azokkal az „idétlen lányokkal” A sohaviszontnemhallásra!

9. oldal

Molymacska>!

Össze kell írnom, mit kéne vigyek: kaja, pia, ugye, de azzal papi mindig készül…
…ja, ruhák meleg időre, hideg időre, fehérnemű, úszóruha…
…hát tulajdonképpen vihetem magammal az egész szekrényemet!

13. oldal

Molymacska>!

– Fiatal foodvlogger csatornáját lenyomja a konkurencia. Megismerkedik végül egy lánnyal, aki rovarokat gyűjt…
– Ez most akkor romantikus főzősmanga lenne, vagy groos-out horror? Esetleg… mindkettő?

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete-fehér képregényantológia 2. – Batman és egyéb történetek
Maria Surducan: Vízitündér
Kimondhatatlanul
Jordie Bellaire: Buffy, a vámpírok réme 1. – A gimi maga a pokol
Skatuya: Cupido 1. – Első fejezet
Sarlós Endre: Szigetvár ostroma – 1566
Gill-Goo: LovEyes
Serényi János: Kémhajsza
Nacume Josinori: Batman: Halotti maszk
Todd McFarlane – Brian Holguin: Spawn: Kezdetek 14.