Nincs ​új üzenet 28 csillagozás

Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

Kiss Judit Ágnes tudatosan lezárja a kimért és körültekintő beszéd idejét a női versekben, és ugyanakkor, több kortársával és immár követőjével együtt, új hangnemet üt meg a témában, arra tesz kísérletet, hogy a nőiség sokféleségét egyetlen könyvben és egyetlen karakterben mutassa meg. A különféle versek különböző alakmásokat, különböző szerepeket teremtenek, és a központi kérdés pontosan az, hogy mi is valójában az egyéniség. (Szabó T. Anna)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tartalomjegyzék

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
110 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632996486
>!
Noran, Budapest, 2007
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639716384

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Eurüdiké


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

A két kötete egyszerre került hozzám és véletlenül fordított sorrendben olvastam, a korábban megjelentet később. Tetszenek a versei, a versformákat többféle tartalommal tölti meg.
Mimikri
„Hová dobtál ki, Istenem,
Mint egy ejtőernyős ügynököt?
Tudtad-e, amikor kilöktél,
Hol szállunk, milyen föld fölött?”

Bolondistók ciklusban a Vándordalokat olvashatunk.
bevándorlók dala, vándorlók dala, és kivándorlók dala

Ebben a kötetben olvasható a Szétszaggatott szonettkoszorú , amelynek párja a Koncentrikus korok című kötetben szereplő Ragasztott szonettkoszorú.

A lét apró örömei és a létezés fájdalma több versében visszaköszön.
Atlantisz első szakasza
"Hogy a létért nagy árat kell fizetni,
Ezt sikoltozza minden újszülött,
Ki lélekként lebegett a föld fölött,
S most kényszerítik húscafattá lenni.”

Táncszvit utolsó szakasza:
"Mi voltam, abból nem maradt meg semmi,
Koldussá lettem, hiszen régi törvény,
Hogy a létért nagy árat kell fizetni.”

Érdekes, izgalmas szerkesztési mód, hogy egy verscím Irgalmasvérnő a kötetben később versciklus címeként is megjelenik, versek: Irgalmasvérnő visszatekint, Irgalmasvérnő megtörik
Ebben a ciklusban nagyon tetszett a Ronda capriccioso , Tangó lemondó , és a Ballada a tűnt szeretőkről és a csonka szonett , melynek utolsó sorai:
"ölelni indul minden mozdulat,
Látó vagy vak, könnyet csiszol a szem,
És táncolok, míg lélegezhetem.”

A két kötetet összevetve: ez (a borító) színeivel is az élet igenlését mutatja.

bagie P>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

…talán mert úgy érzem, rólam szól… talán mert nem tetszik, hogy rólam szól…

WolfEinstein>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

Ez az első kötet a költőnőtől, amit eddig végigolvastam (más köteteibe bele-beleolvasgattam), de már most biztosra tudom venni, hogy ebből még életműolvasás lesz. Bravúros, ahogy a klasszikus és népi formát posztmodern tartalommal tölti meg. Gyakorlatilag mindegy, hogy milyen szerkezetet használ, releváns tartalommal tölti meg, a személyesség, az intimitás nem válik érdektelenné. Kivétel nélkül minden műben valami szívszorítóan, darabokra repesztően érvényeset tud közölni. Kiváló kötet, átgondolt összeállításban.

madárka>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

Az utóbbi hetekben KJÁ legtöbb kötetét elolvastam. Nem ez volt a legjobb, nem tetszett minden szöveg, de ez volt az, ami apró darabokra tört, hogy aztán a végére újra összeragasszon egy kicsit.
Egyelőre nem tudom megfogalmazni, mi a jó ebben a nőben, és ezekben a versekben, de jó. Nagyon jó.

lizke>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

Mindig úgy érzem egy-egy ilyen kötetnél, hogy nem mégsem fejeztem be, ha nem is mindig, de véletlenszerűen talán jó lenne felütni este. Eddig nem ismertük egymást, de lesz még új üzenet.

Álmok_útján>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

A cím nagyon félrevezető volt számomra, hiszen azt hittem olyan versekbe szedett gondolatokat kapok majd, melyeket már többen többféleképpen megfogalmaztunk. De nagyot tévedtem, ugyanis VAN a kötetnek új üzenete! Nem is akármilyen, mivel jobban felébresztett, mint a kávé, amit ittam.
Versek olvasásakor az ember jobban fókuszál a belső világára: harcokra, érzelmekre. Elmélyedünk egy-egy sorban, szóban és úgy érezzük, ezt rólunk/nekünk írták. Ugyanez történt velem is.

Teljes értékelés:https://ujalmok.blogspot.com/2020/11/kiss-judit-agnes-n…

szöszmösz I>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

nem tehetek róla, de valamiért befolyásolt a csillagozásban a borító. Nagyon szeretem Kiss Judit Ágnes verseit és a személyiségét is. Tudom, hogy többet érdemelne… és tudom, nem szabad ez alapján ítélni…, de az isten szerelmére az a borító…

Hangkert>!
Kiss Judit Ágnes: Nincs új üzenet

Az én ízlésemnek sok jó vers és csak nagyon kevés vállvonogatásra késztető.


Népszerű idézetek

lizke>!

E/2

.. és megszelidül

lassan a legvadabb fájdalom is
emlékké vénül,
meglazult tépőfogakkal
kuporog a küszöbön,
hinnéd, hogy alszik,
csak akkor mar beléd,
mikor óvatosan
megpróbálsz átlépni rajta.

63. oldal

csobi P>!

Sztenderd

Így alkonyattájt kezdek dzsesszesülni.
Előbb néhány szinkópás átkötés,
úgy tíz felé már fellazul a hangnem,
kromatika tekeredik körém,
majd oldódik, mint szorongás a borban.
Az intonáció lecsúszik rólam,
és elnyúlok egy finom nónakkordban,
mit tágfekvés feszít szét jólesően.
Már önkéntelen törnek fel belőlem
improvizatív sóhaj-futamok,
alulról csiklandoz a walking bass,
tetőtől talpig John Coltrane vagyok,
de csak a dallam, sosem a zenész,
se hús, se vér, már lélek is alig –
merülj belém, és hallgass hajnalig.

27. oldal (Budapest: Noran, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: John Coltrane
17 hozzászólás
virezma>!

Eurüdiké

Hogy kígyó mart meg? Te tudod jól,
a hallgatásod vitt a sírba.
Ki mindenki dalnoka voltál,
csak mellettem maradtál néma.

Mi lehet jobb? Hullának lenni
vagy elhanyagolt feleségnek?
Hogy tudhatta volna előre,
kiben olthatatlanul égtek

az ígéretek, hogy örökké,
s ha nem örökké, hát halálig.
Én meztelen voltam, amíg te
vasba burkolózva állig.

Hány nótát fújtál Kerberosznak,
míg kiköthettél Hádész öblén?
Jaj, nem azért, mert hiányoztam –
csak hogy elmondhasd: értem jöttél.

Ne mondd, hogy szeretsz, sose mondtad,
hallgass, mint szoktál, ne nézz hátra,
csak ne hagyj halottnak maradnom,
csak vigyél fel a felvilágra.

Tűröm holtomban, amit élve,
és könyörgök – te sose kértél
senkitől semmit, s nem tudod még:
nincs rettentőbb az öröklétnél.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eurüdiké
3 hozzászólás
madárka>!

Vándorlók dala

mint sérült hajótestbe
a sós víz a léken át,
úgy zúdul bőröm alá
minden reggel a világ.

délután van, mire a sok rést
a közöny rongyai betömik.
álmodom békés kikötőt,
és reggel indulok megint.

22. oldal (Noran, 2007)

dittta>!

Voltam már elhagyatva,
meg persze én is fájtam,
próbáltam az egyensúlyt
tartani a világban.

Lehullott, elrothadt már
vagy harminchárom évem,
egész művészi lettem
a csinált szenvedésben,

s egészen profi abban,
hogy úgy nézzek magamra,
ahogy a gyűjtő tekint
a preparált rovarra,

ahogy a tudós néz egy
boncolt patkány agyára,
okosan, részvét nélkül,
a végeredményt várva.

Voltam alul és felül
a harcban és a szexben,
kit magam alá gyűrtem,
másnap lenyomott engem.

Jó voltam szeretőnek,
És hitvány minden másra,
lassacskán berekedtem
a kéj után kiáltva.

Elpazaroltam mindent,
s nincs kinek számot adnom,
hogy többre voltam szánva,
mégis hiszem és vallom.

Óvszerre nem költök már,
csak néha altatóra,
nézem a hintaszéket,
hol nagymama lettem volna.

Irgalmasvérnő visszatekint

virezma>!

Álmatlan

„nekem a lámpa piros vagy sárga,
Sohase zöld, és akkor is kék…”

Voltál már őrült, bűnös vagy beteg,
És a szuicid kísérleteket
Őrzi a csuklód – sebhely-sorminta,
Üresen leng a gyász: esti hinta.

Rá kéne unni a szenvedésre,
Elhinni végre, amit betéve
Tudsz, hogy nincs semmi előre írva,
Magad kergeted magad a sírba.

Húzd fel a kesztyűt, húzd fel könyékig,
Takarja el a sebet, a régit,
Megáll a hinta egyszer egészen,
S főzöl egy kávét, ahogyan régen,

Leülsz majd egyszer a lámpafénybe,
S nem fogsz elfutni, ha ütni kéne,
Eljön a reggel, ha nem is kéred,
Beteg vagy bűnös, akkor megérted.

Francesco>!

KMK
egy éve a jobb oldalamon fekszem.
Ezékiel, csak prófétaság nélkül.
munkám nincsen, a seggemet meresztem,
ütheti bárki, míg bele nem kékül,
bár nincs bűnöm, de nincsen érdemem sem.
az erkélyen perverz galambok búgnak,
nem mozdulok, hogy mindet elkergessem,
elfordulok, hadd dugjanak maguknak.
s nézem az órát, a perc lassan múlik,
hogy itthagyjam megszaggatott gerincem,
ketyeg az óra, kinn valami hullik,
taknyát-nyálát folyatja ránk az isten.
(ma is megint az ágyban maradtam.
sötétedik. azt hiszem, tavasz van.)

madárka>!

Táplálsz még így is, pedig nem vagyok más,
szivárgó hordó, tátongó üreg,
nem művésznő, nem hírhedt alfa-nőstény,
emberi lény sem vagyok nélküled.

85. oldal (Noran, 2007)

Francesco>!

pergető
2.) úgy magadhoz szorítottál
áldjon meg a Devla
hogy a végén felcsináltál
vigyen el a Devla
3.) hoztál nekem inni-enni
áldjon meg a Devla
basztál feleségül venni
vigyen el a Devla


Hasonló könyvek címkék alapján

Rupi Kaur: a nap és az ő virágai
Imre Flóra: Rejtőzve éltünk
Imre Flóra: A szép kötélverőné újrakezdi
Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke
Fodor Ákos: Kis téli-zene
Fodor Ákos: Pontok
Erberling Judit: Szirmok
Péri Györgyi: Minden más
Németh Zoltán: Tektonika
Riley Baker: Túl (vagyok) leszek rajtad!