Babaróka ​esti meséi (Babaróka 3.) 75 csillagozás

Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Babaróka nagyon nem szeret aludni menni, de nagyon szeret esti mesét hallgatni. Főleg, ha Mamaróka maga találja ki fejből a meséket! Babaróka kedvencei pedig a gombák. Hiszen a kisgombák és a kisrókak nagyon hasonlóak: nem fogadnak szót az anyukájuknak, nem találják a helyüket a többiek között, szomorúak, ha kicsúfolják őket. Babaróka akár álmos, akár beteg, akár csak kicsit odabújna Mamarókához, mindig kér egy mesét, Mamaróka pedig tud mesét a csiperkéről, a pöfetegről, de még a gyilkos galócáról is!
Kiss Judit Ágnestől megszokott melegszívű és érzékeny szövegek Egri Mónika finom rajzaival.

Eredeti megjelenés éve: 2020

Kiadói ajánlás: 3 éves kortól · Tagok ajánlása: 5 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Pagony, 2022
80 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635872640 · Illusztrálta: Egri Mónika
>!
Pagony, Budapest, 2020
72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634105060 · Illusztrálta: Egri Mónika

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Velős üzenetekkel teli gombahatározó elvont gondolkodásra hajlamos gyerekeknek. Engem számos okból is nagyon megnyert magának, a korhatári ajánláshoz azonban annyit hozzátennék, hogy ezek a történetek akár tízéves korig és élvezhetőek, sőt, érettebb fejjel újraolvasva további üzeneteket szűrhet le belőle a gyerek. Ezekről az üzenetekről aztán nem árt el is beszélgetni velük, mert ezek a mesék túlmutatnak az egyszerű fekete-fehér/jó-rossz tengelyen.

Az első mese toronymagasan a kedvencem, bár jókor is olvastam, igencsak rímel a jelenlegi aggodalmaimra, úgyhogy ennek most némi meseterápiás hatása is volt a számomra. A történet dióhéjban arról szól, hogy a gonosz, szánt szándékkal mások életének megkeserítésére és mások elpusztítására törekvő mérges gombák társadalmában van egy kakukktojás, aki nem akar ártani senkinek, és ezért a többiek kiutálják, kiközösítik. „Nem vagy közénk való, mert nem vagy elég rosszindulatú” – mondják, vagy legalábbis valami hasonlót. A kis gyógygombának mennie kell hát, keresnie kell egy olyan helyet, ami nem mérgező, ahol kiteljesítheti gyógyhatását anélkül, hogy gyűlölködést és megvetést kapna pozitív hatásáért cserébe. Mivel ez egy mese, a végén meg is találja a helyét: a gyógygombák társadalmát, ahol mindenki úgy szereti gombatársait, mint enmagát. Abszolút 5*os mese.

Egy másik mesében a rabság relatív voltáról esik szó: a védett környezetben nevelkedő, termesztett gombák társadalmában elrettentő céllal emlegetik a vadon termő mezei csiperkéket, egy kalandvágyó – vagy éppenséggel: a világ dolgai iránt érdeklődő – termesztett gomba-suhanc azonban felfedezőútra indul, felkeresi a mezei csiperkéket, akikről kiderül, hogy nem is olyan vadak és barbárok, amilyennek emlegetik őket, és boldog, szabad életet él a körükben, amíg csak meg nem hal. Ez alighanem a legtöbbféleképpen értelmezhető mese a kötetben, és erről mindenképpen érdemes lehet elbeszélgetni a gyerekkel, hogy mit szűrt le belőle, mielőtt még hippinek vagy valami hasonlónak állna a boldog, szabad élet reményében. A történet ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy a társadalmi tendenciákkal szemben nem árt, ha van bennünk némi egészséges kritika, még akkor sem, ha a többségük azért igaz. (Kedves gyerekek, ezzel együtt se álljatok hippinek. Tényleg ne!) Pusztán attól, hogy valami idegen és ismeretlen – és emiatt esetleg vonzó –, még nem lesz sem jó, sem rossz, amiként a dolgok társadalmi megítélése is a szocializáció és a korszellem függvénye, ezért is van szükség egy szilárd, az aktuális trendektől független belső értékrendre, hogy meg tudjuk ítélni a minket érő hatásokról, hogy most ezeket tényleg érdemes lenne-e tárt karokkal fogadnunk. Erre a mesére a galambosban kapunk választ: a főszereplő gomba ki szeretné próbálni a repülést, mire egy galamb elviszi egy körre, ő fél, és amikor földet érnek, azt mondja magában, hogy hát jó, egyszer kipróbáltuk, vágy kipipálva, de most már látom, hogy nem véletlenül nem születtek a gombák röpködésre, szép volt, jó volt, elég volt. Itt hasonló elvről van szó, mint a termesztett vs. mezei csiperkésben: az ismeretlen megismerése iránti vágyról, mely ebben a mesében ki is elégíttetik.

Aztán olvashatunk még arról, hogy ne egyél meg akármilyen gombát, vagy éppenséggel arról, hogy ha mindenki kigúnyol minket, nem biztos, hogy velünk van a baj. Az óriáspöfeteg esete megint csak felettébb tanulságos és aktuális: alapvető emberi tulajdonság, hogy a közösség hajlamos kiközösíteni, megvetni a tőle eltérően gondolkodókat, bármin is alapuljon ez az eltérés. Ez az elv nem alaptalan, hiszen egy közösség akkor lehet eredményes, ha egységes, ha minden tagja csont nélkül belefér a sablonba, a nézeteltéréseket pedig néha nem is olyan könnyű kezelni. Ez azonban nem indokolja a többségi véleménytől eltérő nézeteket vallók egzisztenciális ellehetetlenítését, aminek szegény óriáspöfeteg olyannyira áldozatul esett, hogy ki is hullott a szociális hálóból, kirekesztettsége már-már mentális problémákat eredményezett, és a közösség agresszív tagjainak részéről elszenvedett megvetést az önértékelése is súlyosan megsínylette. Ez a mese már megint csak oda fut ki, hogy az ilyen és hasonló társadalmi problémáknak csak egy a közösség minden tagja által elfogadott, általános érvényű értékrend által lehet elejét venni. A mese mindazonáltal most is pozitív véget ér: a sorból kilógó, és ezért kiközösített óriáspöfeteg is megtalálja a helyét az életben, azt a helyet, ahol önmagáért szeretik, és ahol hasznos lehet.
(Ehhez a meséhez fontos hozzátenni, hogy a sorból kilógás/kiközösítettség esete egész másként csapódik le akkor, ha devianciákban, antiszociális viselkedésmintákban gyökeredzik. A pöfeteget szokatlan testi adottságai miatt közösítették ki, nem pedig azért, mert mondjuk fittyet hányt Gombaország alkotmányára, és többrendbeli rossz helyen terméssel megkeserítette a becsületes adófizetők békés vegetációját.)

Szóval bőven lehetne elemezgetni ezeket a meséket, és érdemes is. A grafikája kiváló, eleve remek ötlet ez a gombadolog, azt hiszem, sosem olvastam még olyan mesekönyvet, aminek effektíve gombák lettek volna a főszereplői. Az első, A gyógygomba utazása abszolút terápiás mese lehet mindazoknak, akik menekülni vágynak ebből az átkozott XXI. századból. Megyek is, és jól begombázom.

3 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2020/11/kiss-judit-agn…

„Mindenki bolond, aki csak a saját kárán képes tanulni (…).”

Igazság szerint nagyon vegyes érzésekkel fejeztem be ezt a mesekönyvet. Ugyanis még az év elején valamikor szereztem be és akkor rögtön nagy lelkesen olvasni kezdtem, de sajnos meguntam és félretettem. Aztán minap megint elém került és úgy voltam vele, hogy teszek egy újabb próbát. Nem bántam meg.

Az első, amit megemlítenék az a borító, mely nagyon bájosra sikeredett és legnagyobb örömömre, hűen tükrözik a belső tartalmat.

A könyv hét mesét foglal magába, melyek tematikájukban megegyeznek,- hiszen különböző gombákról szólnak,- mégis eltérnek. A történetek tanulságosak, szórakoztatóak és sokszor szomorúak. Legalább is a számomra mindenképpen azok voltak, mivel bár tudom, hogy ez a természet rendje, mégis a kis gombákat nagyon megkedveltem. Sokszor úgy éreztem, hogy sok a mese, vagy fullasztó, és ezt sajnos megindokolni igazán nem tudom. Jómagam is nagyon szeretem a gombából készült ételeket, igazán felsorolni sem tudom hány félét kóstoltam már. Mégis mikor erről olvastam a mesében-, még ha nem is közvetlenül- elszorult a torkom és nagyon szomorú lettem.

A hét mese közül kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik A gomba, aki szeretett volna repülni, a másik pedig A termesztett csiperke címet kapta. Az előbbit azért választottam, mert fontos üzenetet hordoz magában. Még pedig azt, hogy ha nagyon vágyunk valamire, akkor nem szabad hallgatni azokra, akik ellenünk vannak. Ahogy a kis gomba is tette, addig harcolt, míg lehetősége nem lett megvalósítani az álmát. Bár nem úgy végződött, ahogy azt elképzelte, de még is úgy gondolom, hogy büszke lehetett magára, hiszen megpróbálta és ezt több mint, amit sokan elmondhatnak magukról. Az utóbbit pedig azért választottam, mert a szabadság fontosságáról mesél. Nem baj, ha úgy érzed más vagy, hiszen a kis Csiperke is olyanra vágyott, amire a többiek nem. De megtalálta a helyes ösvényt és megkapta, amit szeretett volna. A szabadság az, mikor felemelt fejjel, vállalva a tetteink és álmaink következményeit végig merünk menni az ehhez vezető ösvényen….

meseanyu P>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Ugyan nem erre számítottam, nem Babaróka volt a főszereplő, hanem a gombák (bár a fülszövegből kiderül, úgyhogy nem árulnak zsákbamacskát, ezért is érdemes elolvasni a fülszöveget), de határozottan tetszett. Nagyon szeretem az olyan meséket, ahol szórakoztatóan jutunk ismeretekhez, és ezek olyanok voltak, sok mindent megtanulhattuk a különböző gombafajtákról. Különösen hasznos volt, amikor a gyilkos galóca jellemzőit már kívülről fújta az ember a mese végére. Az összes kerek, értelmes, hangulatos történet, Egri Mónika rajzai meg szokás szerint finomak és kedvesek.

Kkatja>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Első Babarókás találkozásom, mert Tarja értékelése után egyből tudtam, hogy el kell olvasnom, hisz ezek a cuki mesék a gombákról szólnak, melyeket imádok és nem is csalódtam, mert tényleg nagyon kedves, tanulságos kis történetek ezek, segítenek a gyerekeknek, felnőtteknek, hogy ne csak a bolti csiperkére gondoljunk, ha a gomba szóba kerül. (bár aki már kóstolt réti csiperkét vagy erdei gombát, nem is igen vágyik utána a termesztett másolatára.)
Bár azon kicsit csodálkoznék, ha ők (gombák) is tényleg ennyire vágynának arra, hogy az emberek tányérjára kerüljenek, mint ahogyan mi! :))
Nagyon édesek az illusztrációk is, biztos elolvasom a többi Babarókicás történetet is.
Na megyek is vadászok egy kis gyapjas tintagombát! :))

>!
Pagony, Budapest, 2020
72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634105060 · Illusztrálta: Egri Mónika
Gyöngyi0309>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Ez a kötet is hihetetlenül cuki. Noha nem teljesen Babaróka a főszereplő, mivel ő csak kéri Mamarókát, hogy meséljen neki fejből a gombákról, azért erősen jelen van ebben a könyvben is a csintalan kisróka. Látszólag a gombákról szól, valójában a gombaszereplők igazából Babarókát helyettesítik.
Ebben a könyvecskében is megcsillan az a pozitív burok, amit Kiss Judit Ágnes körénk emel, hihetetlen a nő, még a gyilkos galócáról is tud aranyos mesét mondani.
Nekem kedvencem a Lázas gomba volt, férjemnek az összes.
Nagyon szeretjük, hogy minden kötetében elrejt egy-egy finom utalást, amelyet főként a felnőttek értenek. Ebben is volt.
Azt sajnálom, hogy ilyen rövidke, hamar a végére értünk. Remélem, hogy sokáig folytatódik majd a sorozat és a következőre nem kell egy évet várni.
Az illusztrációk nagyon-nagyon aranyosak, mint a másik két kötetben is.

krlany I>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Bár a kiadó 3-6 éves gyerkőcöknek ajánlja, azért nem minden mesét olvasnék fel nekik. Pl. azt sem, amiben a spoiler. Aztán abban sem vagyok biztos, hogy mondjuk a gyereknek úgy kell bemutatni a repülést, mint amitől félni kell, vagy pl. a rabság fogalma és a benne élés lesajnálása olyan jó üzenet, még akkor sem, ha szabadságot adsz cserébe… viszont van egy ismeretterjesztő vonala, ami meg megszeretteti a természetet, a gombákról is sok mindent megtudunk, meg a gerle és a galamb különbözőségéről is. A legtöbb mese rendben van, csak a korosztályt kell kicsit jobban belőni.

2 hozzászólás
icu79>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Ez a cím szerintem egy hatalmas félrevezetés, Babaróka csak elvétve található meg benne, akkor is csak azért, hogy valahogy felvezessék a sztorit. Az összes mese gombákról szól, ezért én inkább Babaróka gombái vagy valami hasonló címet adtam volna neki vagy hagytam volna a fenébe babarókát és inkább külön, önálló kötetként jelentettem volna meg, de gondolom Babaróka már szerzett magának akkora rajongó tábort, hogy ezzel a címmel jobban elmegy…
Egyébként a történetek nem rosszak, mindenféle gombáról szó esik benne, sőt némi ismeretterjesztést is belecsempészett az írónő, néhány információval én is gazdagabb lettem.

1 hozzászólás
bagie P>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Én nem szeretem a gombákat … de most sok emberi tulajdonságot megtanulhattam általuk.

mandris>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Kicsit váratlanul ért, hogy ebben most nem Babaróka van a középpontban, de úgy kell nekem, miért nem olvasok fülszövegeket. Mindenesetre, bár elsőre kicsit mintha ezúttal ellenálltak volna a fiúk a könyvnek, legalább is, nem voltak annyira lelkesek, mint a korábbi részeknél, végül ezt is megszerették, és ezek is nagyon pozitív mondanivalóval bíró és szerethető történetek voltak.

PTJulia P>!
Kiss Judit Ágnes: Babaróka esti meséi

Nem könnyű a gombákról mesét írni, Kiss Judit Ágnes mégis megpróbálkozott vele. Az egyes esti meséken keresztül megismerhetjük egy-egy gomba főbb tulajdonságait, jellemzőit.
Nekem mesék közepesen tetszettek, a légyölő galócás egyáltalán nem, viszont az illusztrációk gyönyörűek.


Népszerű idézetek

Tarja_Kauppinen IP>!

– Én gyógygomba vagyok! – mentegetőzött a különös kis gomba. – Én gyógyítani születtem!
– Igazán? – háborogtak a többiek. – Márpedig mi mérges gombák vagyunk, és ha velünk akarsz maradni, kezdj el te is mérgezi, de nagyon gyorsan!

6. oldal

Nikolett0907 P>!

– Te is mérges vagy? […]
– Én bolondgomba vagyok!

9. oldal

lenne P>!

Az egyik fán gombák csücsültek. Egészen olyanok, mint odahaza a tapló, de az sosem köszönt volna rá.

14. oldal, A gyógygomba utazása

Boglárka_Madar>!

Mindenki bolond, aki csak a saját kárán képes tanulni […].

56. oldal

Nikolett0907 P>!

Babaróka amennyire nem szeretett aludni, annyira odavolt az esti mesékért.

(első mondat)


A sorozat következő kötete

Babaróka sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Palásthy Ágnes: Elrabolták a siklót
Kozári Dorka: Marcsi téli kalandjai
Berszán István: A válogatott útibatyu
Buzás Kálmán – Nagy Krisztina (szerk.): Az én mesém 5.
Bombicz Judit: Mesék elalvás előtt
Szepesi Attila: Piros tojás, tapsifül
Rádai Andrea: Rókazsolt a Margitszigeten
Fuchs Adrienn: Félix, a kíváncsi kis panda
Berszán István: Bundafüles Subanagy
Kőszegi-Arbeiter Anita: Strucc a könyvtárban