Kiss Gábor (szerk.)

Nagy ​magyar tájszótár 3 csillagozás

55000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata
Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár

A ​Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.

A Nagy magyar tájszótár 20 regionális tájszótárból, 2 általános magyar tájszótárból, egy nyelvatlaszból, illetve 2 magyar értelmező szótárból összegyűjtve 55 000 valódi, jelentésbeli és alaki tájszónak adja meg, magyarázza el több mint 70 000 jelentését.

A gyűjtemény bemutatja a mára szinte teljesen letűnt paraszti világot és a visszaszorult paraszti gazdálkodás tipikus munkafolyamatait, tárgyait, tevékenységeit.

A szótár a szókincsen keresztül színes képet ad a hajdani élet mindennapjairól, a falusi foglalkozásokról, a földművelésről, az állattenyésztésről, a kertészetről, az erdőgazdasági… (tovább)

>!
Tinta, 2019
1008 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634091912

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
sztimi53 P
Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár

Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár 55000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata

Mindig hülyén érzem magam, ha szótárat vagy ilyesmit jelölök olvasottnak… A tájnyszavak mindig is szívem csücskei voltak, a szenvedély valamikor a kilencvenes években kezdődött, amikor is szülőfalumban megjelent egy kötet, ami a felénk használatos nyelvjárást őrzi meg az utókornak, közöttük az egyik kedvencemet a pőtyögőst. Szóval nagy élvezettel turkálom ezeket a szavakat, és ismerősöket, akik máshonnan származnak is előszeretettel faggatom, hogy feléjük miket használnak. Nem rossz ez a szótár, viszont van egy óriási hibája: nem jelöli, melyik szó honnan származik, holott egy ilyen kiadásnál szerintem ez alapfeltétel lenne. Azért nem bánom. Mondanám, hogy elfér itt a polcon, de az nem lenne igaz.

16 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP
Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár

Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár 55000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata

Olvasás előtt próbaképpen írtam egy 25-30 szavas listát azokból a szegedi és Szeged környéki tájszavakból, amelyek általánosan használatosak nálunk, és meg szerettem volna nézni őket benne. Meglepő eredményre jutottam: nagy részük egyáltalán nincs benne, egy részük rosszul szerepel (= más szófajmegjelöléssel, más, pontatlan jelentéssel, j-ly szempontból helytelenül írva stb.). Nem szerepel például a szótárban a cicózik, csoszvad, dagonyázik, kutyorog, luvnya, pásog, pufátol. Más szófajt adtak meg a ludáj esetében, pontatlanul, hiányosan vagy tévesen adták meg a jelentését a cicvara, pösze, pötyke, prasnya szavaknak, a polyog j-vel található a szótárban.

A tájszó fogalmához hozzátartozik, hogy a köznyelvben az adott szó ismeretlen. A Nagy magyar tájszótár (NMTSz) viszont számos esetben széleskörűen használt szót tájszónak nyilvánít (például löttyedt, rustya, sipákol).

A szócikkek száma viszonylag kevés. 55 ezer szócikk egy kétnyelvű kézi szótárra való terjedelem, itt pedig több tucat tájnyelvről lenne szó, és mindegyik elképesztően gazdag szókészlettel rendelkezik. Az egész könyv 1000 oldal, nagy betűmérettel, szellősen nyomva.

A tájszavaknak a szófajukon kívül csak a jelentésük szerepel, az pedig, hogy melyik tájegységre jellemző szóról van szó, nem. Csak akkor lehet ezt megtudni, ha a forrás NEM az ötkötetes Új magyar tájszótár (ÚMTSz), hanem valamelyik kisebb, regionális tájszótár, mert akkor a régió, ahol a szó használatos, az apróbetűs forrásrövidítésből kiderül. A legtöbb szó azonban éppen az ÚMTSz-ből származik, így többnyire nincs információ arról, hol használják az adott tájnyelvi szót.

A másik hiányosság az, hogy nincs a szótár végén szómutató, amely fordítva szótározná a szócikkek szavait, azaz a köznyelvi szavak oldaláról. Az volna pedig az igazán érdekes! (Hogy hangzik például a burgonya vagy a rág a különféle nyelvjárásokban.) Ha nem ismerjük az adott tájszót, akkor nem találjuk meg a szótárban. Ily módon a szótárat csak arra lehet használni, ha olvasunk, hallunk egy ismeretlen tájszót, megnézhetjük a jelentését.

A címben lévő nagy erős túlzás. Az ÚMTSz-et kellett volna inkább így hívni, az 120 000 szócikket tartalmaz.

>!
Tinta, 2019
1008 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634091912
27 hozzászólás
>!
Bea_Könyvutca P
Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár

Kiss Gábor (szerk.): Nagy magyar tájszótár 55000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata

A könyv, mint ahogyan egy szótárhoz illik, igen tekintélyes méretű, 1001 oldal terjedelmű és 55 ezer népies, tájszó szerepel benne, magyarázatokkal és forrásmegjelölésekkel.

Ez a szótár egy valóságos múzeum, mely megőrzi a régi szavakat. szerkesztett régi és tájjellegű szavak gyűjteménye ez a könyv.
Remek alkalmat ad a nosztalgiázásra is, mert miközben böngésztük és próbáltuk kitaláltatni egymással a szavak jelentését, eszünkbe jutottak a nagyszüleink, dédszüleink által használt szavak, ezek történeteket hoztak elő a múltból és végül jóleső érzéssel zártuk be aznapra a szótárt.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2019/04/kiss-gabor-szerk-…


Hasonló könyvek címkék alapján

Szinnyei József: Magyar tájszótár
Silling István: A kupuszinai nyelvjárás és szótára
Beszédes Valéria: A ház
Szabó Mária: Tájszójegyzék
Zilahi Lajos: Sárréti tájszótár
Kálmán Béla: A mai magyar nyelvjárások
H. Tóth Tibor (szerk.): Nyelvjárási szövegek Veszprém megyéből
Balogh Lajos – Király Lajos: Az állathangutánzó igék, hívogatók és terelők somogyi nyelvatlasza
Tóth Imre: Palóc tájszótár
Đuro Blazeka – Nyomárkay István – Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár