Seuso ​mozaik 4 csillagozás

Kiss Ferenc: Seuso mozaik

A „Seuso mozaik” egy korszakokon átívelő képregény, mely a ké­­­ső római kori Pannóniától, a kiegyezés utáni békeéveken és a Waffen-SS „Tavaszi ébredés” hadműveletén át egészen a gu­lyás­kommunizmus langy­­me­le­gé­ig tart, megfűszerezve a Magyar Néphadsereg prominens képviselőinek vetélkedésével a szovjet titkosszolgálatokkal.
Nyugodtan elmondható, hogy nemcsak a történet korokon átívelő, ha­­nem maga az összefogás is, amelyben több nemzedék dolgozott együtt. Grafikusok több generációja vett részt az alkotásban, a történelmi opusok doyenjétől a fantasy könyvek lenyűgöző címlapjainak varázslójáig, a hiperrealista ábrázolás mesterétől az új magyar képregényes generáció prominens képviselőjéig.
A képregénynek nincs főszereplője, illetve ha van, akkor maga a kincs az. Tények, teóriák és fantázia hármasa ölelkezik ezeken az oldalakon.

>!
Vitanum, Budapest, 2019
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786150068985 · Illusztrálta: Sarlós Endre, Sváb József, Szendrei Tibor, Tebeli Szabolcs

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

szep_eszter>!
Kiss Ferenc: Seuso mozaik

A képregény történelmi portrét kíván adni kaland- és szerelmi szálak felvillantátásval, ellenben egy teljesen egységes hangon szólal meg. Ez a hang sokszor stílusos, frappáns, sokszor azonban sikamlós szexizmusba csúszik, kedvenc igéje a pityókázik. Ilyenkor igen fájó olvasni.
Ez a hangnem, ami a Mórickára emlékeztet, sokakat elidegenít, pedig a képregény láthatóan rengeteg munkával, egyeztetéssel, kutatással készült.
A képregényben a szöveg és a rajz sokszor nem találkozik, nem figyel egymásra: az ábrázolt testtartások nem tükrözik azokat az érzelmeket, amiket a szöveg kifejez. Mivel a testbeszéd elképesztő fontos a kommunikációban, és a képregényben meg folyton testeket látunk, az ilyen figyelmetlenség bármely képregény mondanivalójának gyengítéséhez vezethet.
A képregény jót szórakozik a ruhátlan női testeken, amiket vicces, kalandos, izgalmas, kívánatos meglesni – itt az igére hívnám fel a figyelmet. Hogy a női testeket nem nézik, értékelik, érintik, hanem lesik. Nem találunk olyan helyzetet, ahol nem meglesésről van szó, ahol a férfi és a nő szexuális viszonya ne a nő leleplezésével, kiszolgálásával, testének feltálalásával járna együtt. Ezzel az a probléma, hogy az olvasó is részese annak, ahogy a képregény les, tehát az olvasó is a voyeur, a leskelődő szerepébe kényszerűl. Arról nem is beszélve, hogy a résztvevők az összes szexjelenetben pózolnak, magukban az ábrázolt jelenetekben nincs természetesség.
Sajnos a képregény elején még egy olyat is tapasztalhatunk, hogy a szöveg leírja, hogy a barbár katonák feldúlták a római villát, mindenkit megerőszakoltak, megöltek. Ez egy brutális és reális cselekményelem. Sajnos a képen, ami ezt illusztrálja, az előtérben egy olyan megerőszakolt nőt látunk, aki kéjesen hátraveti a fejét, kezét, ruhájának ráncai harmonikusak, melle felfedve: tehát maga a póz, ez a görög, római, reneszánsz szobrok lehanyatló nőalakjait idéző beállítás maga az idill, a harmónia a kéj. Egyáltalán nem helyénvaló nemi erőszak megjelenítésekor.
Gondolom ezért a kritikáért sokan mérgesek lesznek rám: nyugodtan.
Személyeskedni is lehet, ahogy ez a múltban is történt.
Fontosnak látom azonban, hogy figyeljünk arra, milyen egy képregény hangneme, hogy hogyan láttat jelenségeket. Tudjuk (mert láttuk más képregényekben, filmekben), hogy lehet nem szexistán is kalandokat elbeszélni, szexet megmutatni. Hiszek abban, hogy lehet dolgokat máshogy csinálni.

WerWolf>!
Kiss Ferenc: Seuso mozaik

A képregény érdekessége, hogy nem egyetlen művész rajzolta meg a történetet, hanem mindegyik mozaikot más-más készítette el, így stílusban és látványban is igen eltérőek, mintegy megadva ezzel a különböző mozaikok korának hangulatát.
Kiss Ferencnek nem lehetett könnyű dolga, hiszen 64 oldalon kellett elmesélni azt a történetet, amihez Fedina Lídiának több mint 600 oldalra volt szüksége, képek nélkül. Az igényesen összeállított, négy grafikus által megalkotott mozaikdarabkák nem csak a Seuso-kincs történetét ismertetik meg az olvasókkal, hanem szemet-gyönyörködtető illusztrációkkal tárják elénk az évszázadokon átívelő történetet és az azokban a korokban élő emberek világát.
Az biztos, hogy nálam kiemelt helyet kap a könyvespolcon a képregény, hiszen amióta megkaptam, nem győzök betelni a részletesen kidolgozott borítóval, és sokszor azon kapom magam, hogy jártamban, keltemben kézbe veszem a kötetet és belelapozok. Mivel nem vagyok egy nagy képregénygyűjtő, így elárulhatom, hogy bár Kiss Ferenc munkásságát valamelyest ismerem, a grafikusokét szinte egyáltalán nem.
Ez a képregény arra is jó volt, hogy a jövőben jobban odafigyeljek a magyar grafikusok, képregényrajzolók munkásságára.
Szóval, nekem nagyon tetszett :)

Bővebben: http://www.letya.hu/2020/02/kiss-ferenc-seuso-mozaik/


Hasonló könyvek címkék alapján

Vittorio Giardino: Magyar rapszódia
Nicolas Tackian: Megváltás 2. – Vért a vérért
Anthony Del Col: Assassin’s Creed Origins – Kezdetek
Alessandro Bilotta: Mercurio Loi 0. – Prológus
Pilcz Roland: Kalyber Joe – Eső
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában
Zórád Ernő: Pompei utolsó napjai
Rusz Lívia: Miskati közbelép
Merényi Dániel: Napirajz 2. – Még tovább súlyosbítva a mindent
Zórád Ernő: Könyves király