Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák 3 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Eredeti megjelenés éve: 1998
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Téka Kriterion
Enciklopédia 1
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Érdekes, de fárasztó levéltári gyűjtemény. A paráznasággal és boszorkánysággal kapcsolatos törvényekből, ítéletekből és peranyagokból szemezget, erdélyi források alapján, a XVI. századtól a XVIII. század végéig. Ami szembetűnő, az a városi magisztrátusok szigora a paráznaság kapcsán (néha halálbüntetésig menően) a régi királyaink (I. László, Könyves Kálmán) törvényeiben rögzített elnéző magatartáshoz képest. Amíg László és Kálmán úgy rendelkeznek, hogy a parázna asszonyt férje visszafogadhatja, de ha nem, akkor éljenek külön életük végéig*, addig a XVI. századi erdélyi (s nyilván más magyarországi) gyakorlat minimum pellengérrel és megvesszőzéssel sújtja a házasságtörő nőt, de előfordul a halálbüntetés is. Hasonlóan súlyos büntetés vár a leányanyákra is. A férfiak irányában részrehajló magatartás az ítéletek jó részében észrevehető, de a megszégyenítést (esetleg számkivetést) ők sem kerülhetik el.
Két nagyobb peranyag is bekerült a kötetbe, az egyik a Dengeleghiné Török Kata ellen folytatott koncepciós per, mely – vérfertőzés vádjával – nem csupán a célszemélyt, hanem a korábbi fejedelmet, Báthori Gábort is igyekezett denunciálni; a másik pedig a Dés városában a XVIII. század végén lefolytatott széleskörű erkölcsi vizsgálat, melyben ugyan elsősorban a paráznaság volt a fő téma, de – ennek folyományaképpen – szó esik benne a hatalommal való visszaélésről is. (Érdekes az 1584-ből származó, III. számú peranyag is, amely egy volt kolozsvári főbíró, Nyírő Kálmán szolgálólányaival folytatott törvénytelen viszonyait tárgyalja (80-95. oldal) – a volt főbírót elmarasztaló ítélet ugyan hiányzik, de a tanúvallomások pontosan leírják a bíró mesterkedéseit, hogy terhes szolgálóit – némi hozomány kíséretében – arra vállalkozó vőlegények nyakába varrja).
Ami a peranyagokból kiderül, az egyrészt a férfiszempontú ítélkezés, másrészt viszont a boszorkánykodással kapcsolatos szkepszis – míg a vádemelésben az egyszerű, babonás nép indulatai kapnak helyet, addig a vizsgálat és az ítélethozatal során már érvényre jut a magisztrátusok józanabb szemlélete: a XVII. századtól kezdve a boszorkányokkal szembeni súlyosabb ítéletek megritkulnak, a XVIII. században – a központi kormányzat törekvéseivel összhangban – szinte teljesen megszűnnek; és gyakori a bizonyítékok hiányában született felmentő ítélet is.
Változatos anyagok (összesen húsz darab), Erdély több tájáról, de főleg Kolozsvár környékéről. A sok latin kifejezés miatt gyakran lapoztam a szómagyarázatokhoz, és némelyik boszorkánypraktika részletezése a tanúvallomások között untatott, de egészében véve érdekes erkölcsi-társadalmi látlelet a régi időkből. Ezzel együtt csak a történelem részletei után érdeklődő, és az archaikus magyar helyesírástól, meg korabeli prókátor-latintól nem idegenkedő olvasóknak ajánlom.
* Mondjuk, a szimmetria nagy királyaink törvényeiből is hiányzik. Míg egy feldühödött férj rajtakapott parázna feleségét megölheti, és nem kap érte büntetést, addig szó sem esik arról, mi annak az asszonynak a sorsa, aki parázna férjét üti agyon? És a visszafogadás vagy kirúgás is a férj jogköre – hogy egy megcsalt feleség is dönthet erről szabadon, az szintén nem kerül említésre.
Roppant érdekes mű, és hiánypótló is. Bár nem egy tanulmánykötet, amelyből van jó pár magyar nyelven is, hanem egy tanulmánnyal bevezetett szövegkiadás, amely mégis nagyon-nagyon tanulságos.
Legelőször tisztázandó, hogy Erdélyben sosem volt olyan inkvizíció, amilyen Európán végigsöpört. Kamillateáért nem lehetett máglyára jutni. És én erre roppantmód büszke vagyok!
De üldözték a kuruzslókat, „boszorkányokat”, paráználkodókat… (A közreadott szövegek között van felmentés is, ami alaptalannak mondja ki a boszorkányvádakat, hiába a sok tanú…)
Kiss András tanulmányának egyik fontos eleme, hogy tiszta vizet önt a pohárba annak kapcsán, amiről még Magyaroszágon is tévednek enyingi Török Kata és Báthory Gábor erdélyi fejedelem története kapcsán. Míg magyaroszági szakemberek a jegyzőkönyveket figyelmen kívül hagyva boszorkányperként tartják számon az eljárást, ez esetben „csak” vérfertőzés miatt állt Török Kata a vádlottak padján, és emiatt ítélték fő- és jószágvesztésre. Báthory Gábor ugyanis az unokatestvére volt. Mellékes, hogy ebben a korban ritkán csaptak ekkora perpatvart rokoni kapcsolatok miatt… Török Kata pere is koncepciós volt, mint Báthory Erzsébeté. A könyvben olvasható a teljes jegyzőkönyv, hogy aki netán nem hinné, járhasson utána.
A könyvben sokféle periratot olvashatunk, és elég érdekes képet alkot az erdélyi (főleg Kolozsvár környéki) társadalomról magáról. Nyilván nem teljes a társadalmi „keresztmetszet”, de ügyek és ügyek, felfogások és elvek elég jól körvonalazhatóak. Amúgy tudtátok honnan jön, hogy szégyen, ha egy leány gyermeket szül? Hát onnan, hogy a 17. században még ezért simán kivégezték a lányanyát, ha nem vette feleségül a magzat apja (vagy valaki).
Ami a leginkább megdöbbentő volt, hogy prostitúcióért (meg még egy s másért) általában nyilvános megszégyenítés után egy szál ruhában kimuzsikálták a városból az érintetteket, és soha többé nem volt szabad visszatérniük oda. Manapság ez olyan egyszerűen hangzik.. de a 17–18. században milyen lehetősége volt egy egyedülálló nőnek? Milyen esélye volt, hogy bárhová befogadják, és nem küldik el a város kapujától?
Számos kérdést felvető, ugyanakkor jó pár problémát tisztázó kis könyv ez, nagyon élveztem a jegyzőkönyveket olvasni.
Népszerű idézetek
Azokban az ügyekben, amelyekkel kapcsolatban Désen elrendelték a vizsgálatot, különböző büntetéseket szabhatott ki a bíróság. Nem egyben halálos ítéletet is (mint például a visszaeső káromkodó vagy a paráználkodó házas személyek, de leginkább a férjes asszonyok esetében), volt olyan, amiért súlyos testi fenyítést szabhattak ki (például a paráználkodó nem férjes asszonyokat nyilvános megvesszőzéssel büntették), de volt olyan is, amelyért csak eklézsiakövetés vagy közigazgatási jellegű büntetés járt. Az, akiről bebizonyosodott, hogy igaz, akit róla vallottak, a közösségen belül mindenképpen megbélyegzett ember volt, függetlenül a büntetéstől, amit kiszabtak rá.
186. oldal, XVII. Akik "nagy alkalmasságot adtak a gonoszra" (dési vizsgálat 1771-1772-ben az isteni és emberi törvények megszegéséről)
Kolozsvár város fő- és királybírájának ítélete a paráználkodással vádolt Vásárhelyi Borbély András és Adoni Andrásné ügyében: a férjes asszony teste töressék meg, majd feje vétessék; a nőtlen legény veretessék meg vérig és űzzék ki a városból.
Anno 1654. die 28. Februarii actum coram dominis iudicibus*, Vasarhely Borbely Andrást és Adoni Andrásnét kihozatván direktor uramék…
… azt mondotta az asszony, hogy nincsien abban mód, hogy ők egymástól megváljanak, az fegyver az perengér alatt választya el őköt egymástól, őneki az ura nem kell … ez legényen kívül senkivel nem paráználkodott…
Kihez képest, mivel az asszonynak ura van és paráznaságra adván magát frangenti fidem frangatur corpus eium**, az pellengér alatt in tenorem aliorum*** feje véttettessék. Az legény mivel ő soluta persona**** szabad személy, az cigányoktól kötöztessék az perengérre és úgy megveretessék, hogy a vér menjen alá az inán és űzettessék el az városról.
* Az 1654. február 28. napján elvégeztetett a bíró urak előtt
** a hitszegőnek törettessék meg a teste
*** mások okulására
**** egyedülálló
71-72. oldal
Látám, hogy nagy nyavalyában vagyon, fetreng, erősen kínlódik. Látám, hogy felette igen megrémült, az italtól felette iratozott. Baczy István uram egy üvegpohárban hoza gyöngyvirágvizet, abban sem akara innia.
142. oldal
Nevezet szerént ezek az személyek könyergettek és feleltek felőle, úgymint három férfiember és tíz asszonyállat.
129. oldal - VI. "A derék factumért [az egeresi csordapásztor feleségének megerőszakolásáért] pedig meghaljanak mint olyan hatalmas tolvajok és házasságtörők, erőszaktevők"
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem 91% ·
Összehasonlítás - C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai 89% ·
Összehasonlítás - Stacey Halls: Familiárisok 86% ·
Összehasonlítás - Balogh Béla: Nagybányai boszorkányperek ·
Összehasonlítás - Mercedes Lackey (szerk.): Harry Potter világának feltérképezése 74% ·
Összehasonlítás - Péri Györgyi: Aki hétszer született 97% ·
Összehasonlítás - Margit Sandemo: Halálos bűn 94% ·
Összehasonlítás - Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya 97% ·
Összehasonlítás - Fritsi Péter: A székkészítő 92% ·
Összehasonlítás - Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum 93% ·
Összehasonlítás