A ​kérők 75% 38 csillagozás

A történet alapja jó volt, de a megvalósítás már nem nyerte el annyira a tetszésem.
Komédiának egy kicsit erőltetettnek éreztem, nem tudtam rajta igazán szórakozni. A helyzetkomikumot jól használja, a félreértések mosolyogtatók.
Inkább a jellemkomikum esetén gondolom, hogy elvetette a sulykot. Persze szükséges, hogy a negatív tulajdonságokat felnagyítsa, de túlzásokba esett. Sem a piperkőc, sem a tudálékos kérő alakja nem volt számomra vicces. Főleg azért sem, mert a sok latin kifejezéstől füstölt már a fejem, és a szómagyarázatokat kellett folyton böngésznem.
Természetesen minden jól alakul a végén, Lidi és Máli is megfelelő férjet találnak. Nem kiemelkedő darab, de egyszer érdemes elolvasni.

borító: 4
tartalom: 5
stílus: 5
szereplők: 5
élmény: 5
mondanivaló: 4

Nem is gondoltam volna, hogy egy 1820-ban íródott komédián ennyire jót szórakozok majd. Még a nyelvezete sem volt olyan régimódi, csak a latin kifejezések tömkelege egy kicsit nehézkes. Azonban azok nagy részét ki is lehetett találni, és persze ezzel is parodizált a szerző. A szerelmi szál, a helyzetkomikumok, a szereplők tipizálása és kifigurázása nagyon frappáns és remek volt. Tömören és lényegre törően ismerhetjük meg a szituációt és az alakokat.
Szerintem nagyszerű munkát végzett Kisfaludy, hogy olyan művet alkotott meg, ami képes rá, hogy 200 évvel később is , mosolyogva olvassam végig. Régi adósság törlesztése ez az olvasás, illett már Kisfaludy Károlytól olvasnom, hiszen a nevét viselő gimnáziumban jártam 4 évig anno.

Molière fülön harapta Karcsikát, abból született ez a darab, azt hiszem.

Kisfaludy művének témáját korának nemesi életéből meríti. Középpontjába a lánykérést és a kérőket állítja. A szigorú apa ráparancsol lányára, hogy válasszon az érkező kérők közül, de Máli szíve már foglalt.. A váratlanul előálló helyzetet a nevelt lány csalafintasága menti meg, amelynek során a kérők igazi szándékaira is fény kerül. Végül – mint ahogy várható volt – az események jó irányt vesznek, s – szinte – mindenkinek teljesülnek a kimondott és kimondatlan vágyai.
Kisfaludy jellegzetes figurákat vonultat fel, olyanokat, amelyekre a korabeli életből látott példát. Az eszes lány, bőbeszédű, mindenre kíváncsi öregasszony, a pénzleső, külföldi életet majmoló ifjú, a tudós ember figurája stb. A két kérőnek ráadásul még beszélő nevet is ad. A nevek is árulkodnak a kérők jelleméről.
Kisfaludy művével, a szerelmi bonyodalmakon keresztül szórakoztatni akar, de egy kis hazafiasságot ide is belecsempész. A két kérő magatartása és beszéde alapján kiviláglik, hogy magyarságot értékelő figura mellé teszi le a voksát.
A komédiában rengeteg idegen szó szerepel – főleg a kérők beszéde során –, de ez nem jelentett akadályt a mű megértésében, élvezésben.

Kicsit bárgyú, kicsit gyermeteg, de a miénk. Igazi helyzetkomikum, amit nem sikerült igazán pergősen, csattanósan kivitelezni. De tetszett az esetlen bája.

Azt hiszem ezt színpadon kellene megnéznem. Nem tudtam beleképzelni magam a szereplők közé, minden olyan megfoghatatlan volt. Hiányzott, hogy tudjam ki hány éves, a kérők és a lányok hogyan néznek ki. Egyedül Margitot tudtam elképzelni, az idős nagynénit, aki mindenbe beleüti az orrát. Tudom, hogy a darab 1820-ban íródott, azóta eltelt 200 év.
Komédiának nagyon gyengécske volt. Bár a lányok, Lidi és Máli férjhez mentek, ez is volt a cél.
Mennydörgő-rázta! Minden jó, ha jó a vége!

Aranyos kis darab volt ez. Igazi szerelmes komédia, minden jó ha a vége jó.

Egyszer már olvastam csak úgy és akkor nagyon tetszett. Most vizsgára kellett elolvasni. Most is tetszett valamennyire, de most már a hibáit is észre vettem.
A Himfy Szerelmei lassan már kísérteni fog… minden klasszikus magyar irodalmi műnek köze van valamilyen módon hozzá?? Tudom, hogy nem egészen, csak ez most kikívánkozott. Máli neve meg még mindig zavar. Ez a név alapján nehéz volt egy normális lányt elképzelni és nem valami kicsit furcsát.

Tetszett. :)