„Úgy gondolkodjatok, mintha minden gondolatotok lángoló betűkkel lenne az égre írva, ahol mindenki láthatja azokat. És ez valóban így is van. Úgy cselekedjetek, mintha minden tettetek a saját fejetekre szállna vissza. És ez valóban így is van.”
Mikhail Naimy
Nagy változások vannak készülőben, és ezek mind nyilvánvalóbban érintik életünk folyását. Földünk a szó szoros értelmében reng és rázkódik. A világot uraló rendszer épülete minden eresztékében recseg-ropog. Oda a jövő biztonsága, a rend és a stabilitás, és képtelenséggel határos hiedelmek és vélekedések ütik fel a fejüket. Vészesen közel jutottunk ahhoz, hogy a felborult egyensúly soha többé ne álljon helyre. E sorsdöntő pillanat ugyanakkor az átalakulás hatalmas lehetőségeit is magában hordozza.
Tetszik vagy sem, a változás itt van a nyakunkon. Tény és való, hogy a legtöbben ódzkodunk a változástól, hiszen az ismeretlen, és bajok forrása lehet. Márpedig amit nem értünk, attól tartunk is, borzongatóvá… (tovább)
„Úgy gondolkodjatok, mintha minden gondolatotok lángoló betűkkel lenne az égre írva, ahol mindenki láthatja azokat. És ez valóban így is van. Úgy cselekedjetek, mintha minden tettetek a saját fejetekre szállna vissza. És ez valóban így is van.”
Mikhail Naimy
Nagy változások vannak készülőben, és ezek mind nyilvánvalóbban érintik életünk folyását. Földünk a szó szoros értelmében reng és rázkódik. A világot uraló rendszer épülete minden eresztékében recseg-ropog. Oda a jövő biztonsága, a rend és a stabilitás, és képtelenséggel határos hiedelmek és vélekedések ütik fel a fejüket. Vészesen közel jutottunk ahhoz, hogy a felborult egyensúly soha többé ne álljon helyre. E sorsdöntő pillanat ugyanakkor az átalakulás hatalmas lehetőségeit is magában hordozza.
Tetszik vagy sem, a változás itt van a nyakunkon. Tény és való, hogy a legtöbben ódzkodunk a változástól, hiszen az ismeretlen, és bajok forrása lehet. Márpedig amit nem értünk, attól tartunk is, borzongatóvá nagyítjuk. Az hát az érdekünk, hogy a könyv segítségével tisztázzuk, miről is van szó tulajdonképpen, hogyan érint ez bennünket, és mit szándékozunk tenni. A fejlődésnek valójában soha nincs vége: minden átmenet átvezet a következőbe. Nincs tehát itt a világvége, hiába kárognak a vészmadarak.
Újfajta tudatossággal kell átlépnünk az új világba. Gondolkodásunk jelenlegi színvonala ugyanis nem alkalmas arra, hogy a megújulás és újjászületés korába vezessen bennünket. A küszöbönálló átalakulás megköveteli, hogy egyénenként és tudatosan is hozzáadjuk kreatív, pozitív energiánkat, mert ha félelemmel és szorongással válaszolunk az eseményekre, az csak megnöveli a várható káoszt. A pozitív áttöréshez önbizalomra és derűlátásra van szükségünk. E változó idők megkívánják, hogy nagyobb felelősséget vállaljunk önmagunkért. Végül is önmagunkat nemesítve közvetetten, mégis döntő módon a világot is jobbá tehetjük magunk körül.
