Vörös ​Hold 4 csillagozás

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold

Harminc ​évvel előbbre járunk az időben, és már megszálltuk a Holdat

Az amerikai Fred Fredericks először utazik a Holdra, azzal a szándékkal, hogy üzembe állítson egy kommunikációs eszközt a kínai Holdi Természettudományos Alapítvány számára. De néhány órával a megérkezése után egy gyilkosság tanúja lesz, és rejtőzködésbe kényszerül.
Ta Sunak, a híres műsorvezetőnek is ez az első útja a Holdra. Neki vannak kapcsolatai, befolyásos embernek számít, de ő is úgy találja, hogy a Hold sok veszedelmet rejteget bármelyik odautazó számára.
És végül ott van Csan Csi is, a kínai pénzügyminiszter lánya, akinek a sorsát érthető módon figyelemmel kísérik a hatalom birtokosai. Ő magánjellegű indokból utazik a Holdra, de amikor titokban vissza akar térni a Földre, az ezt követő események láncolata mindent megváltoztat – mind a Földön, mind a Holdon.

A Vörös Hold a New York Times bestseller-szerző Kim Stanley Robinson legújabb nagyszabású története a… (tovább)

Eredeti mű: Kim Stanley Robinson: Red Moon

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
414 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195269 · Fordította: Farkas Veronika
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
416 oldal · ISBN: 9789634195276 · Fordította: Farkas Veronika

Most olvassa 6

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 70

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Isley P
Kim Stanley Robinson: Vörös Hold

A Vörös Hold neve sokat sejtett, de csak akkor járunk közel a cím helyes értelmezéséhez, ha a Hold mellett a Vöröst is ugyanannyira komolyan vesszük: Kína, annak történelme, politikája, jövője és a Holdon végzett tevékenysége is a fókuszba kerül. Robinsonnak szemmel láthatóan rengeteg munkája volt benne, hogy a világ legnépesebb országának Holdra is kiterjedő belpolitikai csatározásait és magát a kínai politikai rendszert tényleg életszerűen tudta prezentálni. Ez szerintem az egyik legnagyobb érdeme a könyvnek. Nem volt csak a kompexitás kedvéért túlbonyolítva, de a legkevésbé sem egyszerűsített le semmilyen konfliktushelyzetet sem Robinson. Nem tudom, hogy nyugati szerzők mennyire szokták ilyen valóságszagúan megközelíteni Kínát, ilyen mélységekben írni róla, civilizációja és kultúrája alapos szemléltetésével, de ebben a tekintetben engem ha nem is meglepett Robinson alapossága, hisz neve összeforr a precíz munka minden pozitív jelzőjével, de elismerésemet váltotta ki. Például az eddig elmondottakon túlmenve azzal, hogy Kínát annak civilizációjának meghatározó fogalmaival illette, és nem próbálta a nyugati koncepciókat ráhúzni a könnyebb megértés érdekében.
Az ellentétek a regényben nemcsak kínai csoportok között feszülnek, hanem a G2 (jelenleg még csak proponált, a regény idejében, azaz 2047-ben már megvalósult szövetség Kína és USA között) országai között is, és a regény három főszereplője valahogy a G2 népei és főleg Kína politikai forradalmának fontos komponenseivé válnak. A kínai karakterek szerintem jól megformáltak, itt Robinson nem törekedett arra, hogy a különlegesség növelése érdekében atipikusnak mutassa be például a kínai felhősztár riportert, a pénzügyminiszter lányát, a Párt kádereit, valamint a magasrangú politikusokat, inkább a hiteles szemléltetésre esett a fókusz, ami egy, az angolszászétól ennyire eltérő kultúra középpontba helyezése esetében szerintem jó döntés is volt.
A politikai forradalom mellett a Hold is fontos szerepet töltött be. Robinson ötlete a Holdon végzett cselekvésekről, a holdi táj leírása spoiler, érdekes szórakozási formák spoiler, valamint a szokásos akciójelenetek leírása erősre sikeredtek. Utóbbi azért, mert a Hold nem igazán „engedte”, hogy a dolgok valóban a szokásos medrünkben történhessenek meg.
Robinson ebben a kötetben szakít a megszokott nyugatközpontú megközelítésekkel és egy nagyon érdekfeszítő kínai útra invitálja az olvasót, több akciódús holdi történéssel megspékelve azt.

>!
Benedek_Eszti
Kim Stanley Robinson: Vörös Hold

A több szálon, szemszögből futó történet eleje igen érdekesre sikeredett. Az események csak úgy pörögtek, rengeteg izgalmas dolgot megtudhattunk mind a kínai-amerikai politikai helyzetről a jelent, illetve a jövőt illetően is, mind pedig a Holdon kialakult rendszerről, magáról a Holdról. Megismerkedhettünk Ta Su, kínai költő és tévés személyiséggel és az amerikai Fred Fredericks-szel, aki bár kicsit gyámoltalannak tűnt, kulcsfontosságú szereplő a történet szempontjából. Kettejük szerepe kiegészítve Csan Csivel, a kínai pénzügyminiszter lányával, teljesen átadta a két nagyhatalom közti különbséget és látásmódot. Izgalmas és eseménydús volt, amit fel-feldobtak egy kis történelmi leckékkel, illetve leírásokkal, Ta Su elbeszéléseivel.
Mikor már minden a tetőfokára hágott, Ta Su a másik két főszereplővel együtt visszautazik a földre, ahol egy picit el is laposodik a sztori. Fred és Csan Csi menekülnek, Ta Su pedig megpróbál rajtuk segíteni. Nem értettem ezt a gyors váltást, az erőltetett meneteket, mindaddig, míg – egyébként talán várhatóan – visszakerülnek a holdra, a történet pedig újra izgalmas vizekre eveződik.
A sztori bizonyos részektől eltekintve pörgősen halad, miközben rengeteg információt kapunk, ezzel is tudatlanul okítva minket számos kulturális dologról. Bátran merem állítani, hogy a kiadó remekül döntött a Vörös Hold mellett, hiszen ízig-vérig érezni benne Robinsont, akivel nem lehet mellélőni, ha sci-fit akarsz olvasni.

Bővebben: http://www.ahmagazin.com/konyvek/kim-stanley-robinson-v…


Népszerű idézetek

>!
marschlako P

A kvantumszámítógépek sok műveletnél nagyságrendekkel gyorsabbak a klasszikus számítógépeknél, de a dekoherálási tendenciájuk és a programozási elégtelenségeik, vagyis az elégtelen programozók miatt így is limitáltak.

45. oldal

4 hozzászólás
>!
marschlako P

Egy próbálkozás Vang Vej 718-ban, tizenkilenc éves korában írt versének lefordítására. Ez a költemény Tao Jüan-ming híres, 421-ben írt fabulájának átdolgozása.

Vándorlás közben gyors folyóhoz értünk,
Tiszta vízhez, gránitkavicsokkal.
Zúgókkal, fodrokkal, hosszú víztükrökkel,
Partján lecsüngő fűzfákkal,
Árnyékban rejtőző hatalmas halakkal.
És lefelé csónakként sodródó
Barackvirágokkal. Rengeteggel.

A forrás felé mentünk a fákat keresve,
Melyek ilyen rózsás szirmokat hullatnak.
A víz szorossá szűkült,
Másznunk kellett, hol itt, hol ott,
Átkeléskor nedves lábak, kéz köveken, szem lesütve,
Majd szétnyílt a táj, egy magas völgyben jártunk.

Gabonamezők, tiszta házak, és igen: barackfák.
Róluk hullott a sok szirom
a kis folyó lassú kanyarulataiba.
Emberek vonultak ki üdvözölni minket:
Honnan jöttetek? Mi újság?
Megetettek, egy lugasban nyugovóra tettek minket.

Békés, nyugodt, kedves népek voltak.
A völgy termékeny, csupa állat.
Végül megláttuk, mi ez: egy jó hely.
Ahol kielégítő lenne élni.
Úgyhogy azt mondtuk: menjünk el a családunkért,
és hozzuk őket ide. Költözzünk ide.

Elindultunk onnan, kerestük az utat
A keskeny szorosban, vissza a világba.
Hazaértünk, és mindenről beszámoltunk.
Meggyőztünk másokat, hogy tartsanak velünk.
Majd elindultunk batyuval a háton
A Barackvirágok birodalmába.

Nem találtuk. A hegyek nem ugyanazok voltak,
Nem leltünk olyan folyót, mint korábban.
Mindent átkutattunk.
Semmi. Más patakok, más tájak.
Az a hely csak egy pillanat:
Nem találhatsz vissza oda.
Kutass egész életedben, csak csalódni fogsz,
Portalan udvar, hol lehetsz? Hol találhatnálak meg?

320-321. oldal

6 hozzászólás
>!
marschlako P

Az Antarktiszon megtanultam, hogy vannak pillanatok, amikor a nyelvnek nincsenek szavai.

59. oldal

>!
marschlako P

Ha a demokrácia betenné a lábát Kínába, akkor idiótákat választanának meg, mint Amerikában.

301. oldal

>!
marschlako P

Annak ellenére, hogy az építési munkálatokat leginkább beprogramozott robotok és 3-D nyomtatók végzik, még így is rengeteg ásásra és kalapálásra van szükség. Még mindig az emberek számítottak a legjobb építkezési robotoknak, a legolcsóbbaknak és legsokoldalúbbaknak.

36. oldal

>!
marschlako P

    Hegyek és folyók vég nélkül. Mintha egy végtelen völgy terült volna el előttük, olyan, mint egy régi tekercsen. Egy lávaalagút, gondolta Ta Su. Egy nagyon nagy lávaalagút, amelyet átváltoztattak kínai klasszikussá. Az U alakú völgy mindkét oldalán erdős dombok húzódtak, amelyek felül meredek sziklacsúcsokká emelkedtek. Felettük élénk műég ívelt, és ragyogóan kék boltíve alatt fehér felhők foszlányai lebegtek. Az egyik jobb oldali csúcson egy kis nyolcszögletű pagoda állt, kék cseréptetővel. A legalacsonyabban szálló felhők a domboldalakon tornyosuló hatalmas fenyőfák csúcsát súrolták. A völgy hosszú, kanyargós mélyén egy sor tavat kötött össze egy patak, amely teraszos, zöld rizs- és árpamezők között vándorolt. A patak két oldalát barackfák szegélyezték. A tavak mellett fűzfák álltak, ágaikat a zöld vízbe lógatva; itt-ott vörös lobogókkal díszített stégek pettyezték a felszínt. A legnagyobb tavon kis sárkányhajók úsztak. A patak felett lépcsős fahidak íveltek, az átkelést szolgálva egyik apró faluból a másikba, amelyek mindegyike kis barna cserepekkel fedett alacsony, stukkós épületekből állt. Két buddhista szerzetes sétált az újonnan érkezettek felé egy ösvényen.
    – Ejha! – csúszott ki Fred száján. – Mi ez a hely?
    – Csungkuo meng! – vágta rá Ta Su, miközben érezte, hogy önkéntelenül is széles mosoly terül el az arcán. – A kínai álom.

207. oldal

>!
marschlako P

A bor versek nélkül mit sem ér – próbálkozott. – Úgy csak egy kis etanolmérgezés.

59. oldal

>!
marschlako P

És a Holdon lávaalagutak is vannak, amelyek sokkal nagyobbak bármelyik földi vagy marsi lávaalagútnál, mint azt nemrég nagy meglepetésemre megtudtam.

211. oldal

>!
marschlako P

    – A mágnesesség annyira furcsa! – jegyezte meg Ta Su. – Kísérteties távolhatás.
    Ez eléggé rezonált Fred gondolataival ahhoz, hogy meglepődjön. – Einstein is pontosan ezt mondta a kvantum-összefonódásról – válaszolta. – Nem tetszett neki. Nem értette, hogyan működhetne.
    – Ki tudja, hogyan működik bármi! Nem értem, hogy Einsteint miért pont ez zaklatta fel, Ha engem kérdez, a mágnesesség éppen olyan kísérteties.
    – Nos, a mágnesesség konkrét tárgyakhoz köthető. A kvantum-összefonódásnak van egy olyan tulajdonsága, amit nemlokalitásnak neveznek. Úgyhogy elég bizarr. – Bár Fred csupa verejték volt, kezdte jobban érezni magát.
    – Minden nagyon fura – jelentette ki az öregember. – Nem gondolja? Ez a rejtélyek világa.

7-8. oldal

>!
marschlako P

    A napból már hiányzott egy nagy falat, amit könnyen ki tudtak venni, miután felvették a sötétítő szemüvegeket. A beleharapó fekete ív a Föld volt, ami a Nap és a Hold közé úszott. Azok a színes foltok, amelyeknek Valerie úgy megörült, egyre kivehetőbbé váltak, ahogy a nap ragyogó fénye elhalványult.
    A következő néhány óra alatt a nap többi részét is felfalta a Föld. Amikor ez a folyamat elérte a csúcspontját, a holdi táj elsötétült. Utána eljött a pillanat, amikor már szemüveg nélkül is felnézhettek, és egy vékony, vörös gyűrűt láttak az égen, egy ragyogó, vörös körvonalat, ami lüktetve sugárzott. Ez, mint kiderült, a Föld légköre volt kivilágítva, mint egy korona a Föld fekete korongja körül. Az a fekete korong sötétebbnek látszott az űr csillagos bársonyánál, de távcsővel csillagszerű pöttyöket is ki lehetett venni rajta; a Föld éjszakai oldalán lévő nagyvárosokat.
    Valerie-nek és Johnnak elmagyarázták, hogy a Holdon elég gyakoriak a napfogyatkozások. A Földet körülvevő vörös gyűrű a légkörben elhajló napfény; ez a jelenség a magyarázat arra, hogy miért változik a Hold vörössé holdfogyatkozás idején a Földről nézve.

220. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mur Lafferty: Hat ébredés
Dan Simmons: Hyperion
Zachary Mason: Void Star
Brandon Hackett: Xeno
Ian McDonald: Luna – Újhold
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról
László Zoltán: Távolvíz
John Scalzi: Bezárt elmék
William Gibson: A periféria
Ben H. Winters: Földalatti Légitársaság