A ​kolozsvári sportélet hőskorának képes története 1 csillagozás

Killyéni András: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
138 oldal · ISBN: 9789730068702

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Baintner Hugó · Borbély György · Somodi István

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · Kolozsvár


Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Dénes_Gabriella>!
Killyéni András: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története

Remek kis összefoglaló Kolozsvár sporttörténetéről. A könyv elején röviden összefoglalja a békebeli Kolozsvár sportéletének fejlődését, kitérve minden, akkor létezett sportágra. Például hallottatok már a füleslabdáról? A foci egyik elődje volt. (Bár az is igaz, ezt csak említi, illetve van egy füleslabda-csapatfotó a könyvben.)
Teljesen meglepő, hogy mennyire gazdag volt a sportélet tájainkon. Nemcsak azért hoztak létre egy sportklubot, hogy elmondhassák, van nekünk… ó, nem. Megkockáztatom: élvezettel edzettek. Rengeteg versenyt is rendeztek, például volt rengeteg kerékpáros verseny, hosszú- és rövidtávon is; bejártak toronyát-boronyát. A sportélethez megfelelő edzőterületek is kellettek, meglepően gyorsan hoztak létre sportpályákat is. A sportélet szíve-lelke a Sétatér volt, és hát gondolom, nem véletlen, hogy ma két stadion is áll mellette. Érdekes volt olvasni, hogy kezdetben a vársi focipálya egy bivalylegelő volt, a város mellett. Ahonnan hatóságilag tiltották ki a fotballrajongókat, mert letaposták a bivalyok füvét. :)
A könyv egyben fotótörténetileg is érdekes. Rengeteg arckép van, a különböző sportágak „mestereiről”, edzőkről, alapítókról, bajnokokról, illetve sportáganként találunk pillanatfelvételeket is. Élvezetes volt ilyen szempontból is ez a könyv. (Egyébként fotótörténetileg is érdekes a kiadvány.)
Innen tudtam meg, hogy a KEAC (Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club) adott olimpiai ezüstérmest is (magasugrás, 1908-ban). Dereng, hallottam már korábban is róla említést, de annyira nem vettem komolyan, hogy most valósággal meglepődtem ezen.
Ez volt az első olyan könyv, ami nem azt erőltette, milyen vagány a sport, hanem ezt meg sem említve, a kolozsvári sporttörténet képes vázlata által közvetítette ezt. Nagyon tetszett.
Nem tudom, más, aki nem él Kolozsváron, ennyire élvezné-e.

Nagy mínusz, hogy a helyesírás hadilábon áll, személynevek kis kezdőbetűvel kezdődnek, fölösleges vesszők bukkannak fel, illetve a tulajdonnév és köznév jelöletlen kapcsolatában esetleges, hogy tesznek-e vesszőt, vagy sem. (Ahová tesznek, oda sem következetesen.)


Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella>!

A kolozsvári versenyek az évek elteltével egyre magasabb színvonalra emelkedtek, így az 1900-as évek elejére Kolozsvár az ország második korcsolyázó központja lett, Budapest után.

22. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár · korcsolyázás
Dénes_Gabriella>!

1902-ben megalakult a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC), amely Magyarország harmadik egyetemi sportklubja volt, és amely hosszú ideig meghatározta az erdélyi sportéletet.

22. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története

Kapcsolódó szócikkek: 1902 · Kolozsvár
Dénes_Gabriella>!

A KEAC fiatal atlétája, Somodi István, hozta meg az egylet számára a nemzetközi hírnevet. Somodi kiváló magas- és távolugró volt, márt 1906-ban részt vett a „jubileumi olimpiai játékokon”, Athénban. Óriási sikerét 1908-ban érte el a londoni olimpiai játékokon, ahol a magasugrásban ezüstérmet nyert.

25. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története

Kapcsolódó szócikkek: 1906 · 1908 · Kolozsvár · Somodi István
Dénes_Gabriella>!

Borbély György 1888 nyarán úgy döntött, hogy Kolozsvárról elindulva elgyalogol a Magas-Tátrába és megmássza a Lomnici-csúcsot.
Útja 67 napot tartott, 30 vármegyében 250 községet érintett, közben a földrajzi és a népviseleti sajátosságokat tanulmányozta. Útjáról levélben tájékoztatta egyesületét. Általános elismerésben részesítették országszerte.

56. oldal, Atlétika

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Borbély György · Kolozsvár · Lomnici-csúcs
Dénes_Gabriella>!

Dr. Somodi István Kolozsvár első olimpiai érmese volt, a londoni olimpián 1908-ban második lett magasugrásban. Országos magasugró bajnok és rekorder volt.

105. oldal, Egyetemi testnevelés

Kapcsolódó szócikkek: 1908 · Kolozsvár · olimpiai játékok · Somodi István
Dénes_Gabriella>!

A Kereskedelmi Akadémia Kiss Sándor igazgatósága alatt felkarolta a testgyakorlatokat, biztosította diákjai számára a sport szinte minden ágának a gyakorlását: atlétika, téli sportok, torna, labdajátékok, kerékpár, vívás, biliárd. Az intézet rendelkezett játéktérrel, vívóteremmel, játékteremmel. Az intézmény diákjai közül kiváló sportolók kerültek ki. Itt alakult meg az első sí-csoport, Appl Ferenc városunk legjobb kerékpárosa volt (1895 körül), a labdarúgó csapat pedig Kolozsvár legjobb egyesülete volt 1918-ig.

122. oldal, Iskolai testnevelés

Kapcsolódó szócikkek: Kiss Sándor · Kolozsvár · sport · vívás
Dénes_Gabriella>!

A XX. század első éveiben divatos labdajáték volt a füleslabda.
A labdarúgás térhódításával ez a játék háttérbe szorult, majd eltűnt az iskolai sportéletből.

126. oldal, Iskolai testnevelés

Kapcsolódó szócikkek: füleslabda · Kolozsvár · sport · XX. század
Dénes_Gabriella>!

Dr. Baintner Hugó szakmai tudása biztosította a sikert – azt mondták róla, hogy úgy lehozta nekünk az athletikát, hogy odafenn nem maradt semmi belőle – utalva arra, hogy miután Baintner elhagyta Budapestet Kolozsvár lett a magyar atlétika központja.

17. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története

Kapcsolódó szócikkek: Baintner Hugó · Budapest · Kolozsvár

Hasonló könyvek címkék alapján

Áros Károly: Háromszékiek a sportvilágban
Áros Károly: Sepsiszentgyörgy a sportvilágban
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Zágoni Balázs: Kolozsvár
Zágoni Balázs: Kolozsvári mesék
Lőwy Dániel: Sárga csillag Kolozsváron
Kántor Lajos (szerk.): Kulcsok Kolozsvárhoz
Varga László Edgár: Cseréptavasz
Eginald Schlattner: Vörös kesztyű
Carmilly-Weinberger Mózes (szerk.): A kolozsvári zsidóság emlékkönyve