Egy ​képen sem voltál rajta 99% 10 csillagozás

Nem egy könnyű olvasmány, nehéz megszólalni. Felkavaró, megható, tanulságos, szívszorító történet. Az ember lelkébe mar, ami Laurával történet. Na és a vége. Köszönöm.

Alig tudtam letenni a könyvet. Csak az tartott vissza az egyhuzamban kiolvasástól, hogy reggel megbeszélésre kellett mennem

Úgy éreztem magam a könyv olvasása közben – egy szuszra olvastam végig –, ha valami oknál fogva nem olvasnék már többet, akkor sem lennék szomorú. Életem legjobb könyve.

Volt lehetőségem a kiadás előtt olvasni a könyvet és visszagondolva, még évek távlatából is átjár az a feszültség, amit az olvasás során végig éreztem.
Nem mindennapi történet, nem mindennapi karakterek és nem mindennapi befejezés! Még nem találkoztam hasonlóval és ajánlom mindenkinek, aki ki szeretne törni a szokásos olvasmányokból!
Megható és tanulságos történet, amiből mindenki magával tudja vinni azt, amire éppen szüksége van!

Bevallom kicsit féltem a könyvet elkezdeni, mert nem szeretem a bántalmazást, erőszakot. De nagyon jó volt az ajánlás, így nekiláttam. Nagyon örülök, hogy első érzésemet félretéve, elolvastam ezt a regényt. Az, hogy mi történt egy 14 éves lánnyal, nagyon finoman inkább körülírva, egy-egy utalással érzéssel írta le az írónő. Nem ez a fő vonala. A történtek utáni élete van a fókuszban, mit miért csinál, ki segít és hogyan. Ki nem segít, bár látnia kellene a jeleket, hogy valami nincs rendben, a változást, amelynek mindig van oka. Ami a főszereplővel történt minden nap megtörténik gyerekkel, felnőttel, nővel, férfival valahol a nagyvilágban. Nem lehet homokba dugni a fejünket.
Ez a könyv nagyon sok jelre rámutat, ami segít felismerni, ha egy embert bártalmaznak, verbálisan nonverbálisan. Nagyon izgalmas, hogyan éli tovább életét, kamaszkorát, majd felnőtt korát. Barátok, ismerősök és rokonok kapcsolatát a fiatal lánnyal, majd a felnőtté vált nővel. Van aki közömbös és legyint, ugyan csak kamaszodik és nem vizsgálja a lány személyiségi változását, a befeléfordulást. Van aki felismeri, hogy segítségre szorul és időtfordít arra, hogy megértse, meghallgassa.
Lány saját szemszögéből mutatja be a környezetét, az embereket akikkel barátkozott, új kapcsolatait és saját érzéseit. Egyáltalán hogyan lehet egy ilyen teherrel, titokkal mégis teljes életet élni. Lehet-e teljes életet élni, lehet-e bízni és szeretni.
Ajánlom a könyvet mindenkinek. Izgalmas, elgondolkodtató és tanulságos.

Atyaég, nem tudom mi ez? Az erőszak regénye ? A fájdalomé?, A hallgatásé? A közönyé? A fel nem dolgozott traumáké?
Hol van a határ gyermekkor és felnőttkor között? Mennyi szenvedést bír el egyetlen ember?
Mindez benne van ebben a könyvben, zseniálisan megírva.
Lukács Laura életének 10 éve, az erőszak, mely a pokolba lökte 13 évesen, az onnan kivezető út, hogy aztán 10 év múlva visszakerüljön a startvonalra. Mindez egy roncsba szorult nő monológjaként. Nagyon mélyre ható, elgondolkodtató és nehéz könyv. De tényleg zseniális! Kötelező olvasmány kéne, hogy legyen szülőknek és középiskolásoknak egyaránt.
Szívszorító, ahogy Laura magára marad 13 évesen és a baleset után is….a szülők viselkedésére pedig nincsenek szavak.

Mély és felkavaró. Ahogy lassan összeállnak egy élet kirakóskockái. Bár Sanna ízig-vérig Nő, mégsem (csak) nőknek ír. Azt hiszem, mindannyian ott vagyunk mondataiban. Minden férfinak is tudni kell olvasni sorai között. Mert csak addig és annyira vagyunk férfiak, ameddig és amennyire tudjuk nőként kezelni a nőket. Olyan az egész, mint egy lassan épülő ravatal. Az ártatlanságé. A gondtalan nyaraké. A beteljesült szerelem mitoszáé. Hogy aztán ne mindent elemésztő ropogással, hanem csak csendes melankóliában égjen porrá. Mert valahol mindig újra kell kezdeni. Még akkor is, ha vannak pillanatok, amikor úgy érzed: nem fog menni. De. Menni fog. És azt senki nem mondta, hogy az könnyű lesz.