Kicune 8 csillagozás

Kij Johnson: Kicune

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A 11. századi Japán. Egy nagybirtok gazdája a fővárosban töltött évek után feleségével és kisfiával visszaköltözik vidéki uradalmára, miután semmilyen tisztséget sem kapott a császári udvarnál az újévi kinevezésekkor. A család első ránézésre unalmasnak tűnik: a férj elpuhult hivatalnok, a feleség kifogástalanul viselkedő udvarhölgy, a fiú átlagos kisgyerek. De távol a főváros nyüzsgésétől, a hósipkás hegyek árnyékában, a lilaakácok ezüst holdfényben fürdő ágai alatt egyre nehezebb elbújni a múlt és az álmok elől. Ahol a varázslat igazi, az istenek élnek, az illúzió valósággá válhat, és a rókáknak lelkük van, bármi megtörténhet – még az is, hogy egy rókalány emberré válik, hogy meghódítsa a szeretett férfi szívét. Crawford-díjas, zseniálisan megírt mese az álmokról és a boldogság kereséséről.

Eredeti mű: Kij Johnson: The Fox Woman

>!
Torii, Budapest, 2007
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638696328 · Fordította: Ambrus Kata

Enciklopédia 30

Helyszínek népszerűség szerint

Japán · Hold · szentély


Kedvencelte 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
lzoltán IP
Kij Johnson: Kicune

kicune a rólad alkotott valóság addig tart míg leírom rövid levelem és a rólam alkotott valóság addig tart míg elolvasod és ha az álom amelytől a megváltást várjuk eljön attól tán boldogabbak leszünk vagy csak egy újabb illúzió hajszol tovább de ezek csak a két világ határán remegő kérdések mert „miután nem gondolok a valóságra valóságként miért kéne az álmokra álomként gondolnom?”*

* szaigjó (1118-1190)

>!
Torii, Budapest, 2007
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638696328 · Fordította: Ambrus Kata
>!
BakosJuci MP
Kij Johnson: Kicune

Mese a rókalányról, aki emberré szeretne válni. Mese egy világról, ami örökre eltűnt, ahol a babona, a tabuk, a szabályok uralták az életet. Gyönyörű történet az emberi lélekről, a boldogság kereséséről, arról, hogy mitől is válunk emberré, vagy épp mitől veszítjük el emberségünket.
Ízig-vérig japán történet, 3 hangra, napló (több esetben csak haiku) bejegyzésekből. Az pedig egyszerűen elbűvölő, hogy a négy évszakon átívelő regény minden oldala (évszakonként különbözően) finoman mintázott.


Népszerű idézetek

>!
déli_báb IP

róka alszik a szívem mellett
ha nem hagyott volna vérnyomot
azt hihetném, csak álmodtam

118. oldal

>!
déli_báb IP

Legalább most tudomásul kell vennem, hogy nem várhatom el a feleségemtől és fiamtól, hogy valami csodával határos módon értelmet adjanak az életemnek, hogy boldoggá tegyenek.

153. oldal

>!
déli_báb IP

A kaland az, ha a történet nem tökéletes; a kaland a hiba jele.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kaland
>!
BakosJuci MP

Emlékszem a régebbi életemre, Sikuddzsóval és Tadamaróval, de az egész olyan, mint az esőben kintfelejtett levél. A tinta megfolyik és összemosódik, és amikor később megpróbálom elolvasni, nem tudom, hogy a szavak, amikről azt gondolom, látom, valódiak-e, vagy csak emlékszem rájuk, vagy talán csak csalóka, hamis emlékek, amiket az elmém azért csalogat elő, hogy kitöltse a réseket. Emlékszem rá, hogy boldogtalan voltam, de arra is, amikor boldog, és egyik sem tűnik most valóságosabbnak a másiknál. Gondolom, a realitás mindig is sokkal törékenyebb volt, mint amilyennek tudni szerettem volna.

254. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlék · tinta · valóság
>!
BakosJuci MP

Minden holdban benne van a fogyó hold is

333. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hold
>!
déli_báb IP

A kimerültség játszik velem, tudom: édes volt az éjszaka, de hát már majdnem harminc vagyok. Biztosan ezért vagyok olyan fáradt.

196. oldal

>!
BakosJuci MP

A várakozáshoz szükség van egy jövőre is, amire várhatunk, egy hazugságra. Most már tudom, hogy csak a „most” létezik. Emlékszem dolgokra, amik hónapokkal (évekkel?) ezelőtt történtek meg, csupa lehordott, régi „most”. A jövő megtörténik, de mindig „most”-ok sorozatából áll. Most, ebben a „most”-ban, nem abban az „emlék-most”-ban, amikor Josufidzsival találkoztam – most itt állok a megfagyott sötétségben, és várom, hogy fapapucsok koppanjanak a hóban. Az „akkor” csak annyira számít, amennyire befolyásolja azt, miért állok most itt.

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jelen · jövő
>!
BakosJuci MP

Állandóan csak utazunk, villant belém. Egy maréknyi hónap telt csak el, és én megjártam a Tani völgyet, meg vissza, itt a fővárosban meg a házamból a szüleim házába, most meg a palotába, a férjem elment a tengerpartig, a szüleim a Biwa tóhoz… És amikor letelepszünk egy helyben, akkor is csak utazunk. Szobáról szobára, kertről kertre, épülettől épületig, szentélytől szentélyig.

240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: utazás
>!
BakosJuci MP

Lehetséges ez? Hogy a „tökéletes vers” egyáltalán nem fontos a kézhez képest, amelyik írja, az íráshoz, az eszközökhöz képest? Ha ez így lenne, embernek lenni volna a legkönnyebb dolog a világon, mert ezt a leckét már ismertem rókakoromból: igen, a dolgot megtenni fontos, minden cél csak annyira számít, amennyire összefügg a dolog megtételével.

338. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cél · ember, emberiség
>!
BakosJuci MP

Az élet céltalannak tűnt: az ember csak él, verseket ír, megtanul egy csomó szomorú, unalmas, fájdalmas leckét, és végül meghal, és aztán vagy újrakezdi az egészet, egy nem túl izgalmas Paradicsomba kerül, és várja a leszármazottai figyelmét (akik persze a saját kis értelmetlen életükkel vannak elfoglalva), vagy pedig egészen megszűnik, attól függően, vajon melyik vallásnak van igaza a halált illetően.

351. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · vallás

Hasonló könyvek címkék alapján

Christina Dodd: A sötétség lángjai
Rachel Hartman: Árnypikkely
Elisa J. Smith: A Lélekgyűjtő
Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Matthew J. Kirby: A New York-i felkelés
Tim Powers: Ismeretlen vizeken
Alan Moore: A teljes Watchmen
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Rick Riordan: A titán átka
Terry Goodkind: Futótűz I-III.