A Rémségek csapatát furcsábbnál furcsább figurák alkotják, ők a viktoriánus Anglia egyik mutatványosának éjjeli műsorában megcsodálható legfőbb látványosságok. Köztük van a kiváló szaglással rendelkező Sába, a farkaslány, Holdnővér, a villámgyors és kardjaival mesterien bánó keleti szépség, valamint Majomfiú, az emberi bűzbomba, aki bárhová fel tud mászni. Eme felettébb szokatlan társaság tagjai különös képességeiket nappal a legaljasabb bűntettek felderítésére használják: arra szánták el magukat, hogy összefognak, és megvédik a város legvédtelenebb, legártatlanabb áldozatait, az utcagyerekeket, akik rejtélyes körülmények között tűnnek el a nyirkos ködbe burkolózó, csalókat és gyerekrablókat rejtő Londonból.
Rémségek 46 csillagozás
Tagok ajánlása: 12 éves kortól
Enciklopédia 1
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 3
Most olvassa 1
Várólistára tette 51
Kívánságlistára tette 45
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez a kötet pont egy olyan pillanatomban talált meg, amikor nagyon magam alatt voltam és szükségem volt egy egyszerű, de mégis szerethető történetre. Ezt meg is kaptam, de így visszagondolva már nem érzem olyan nagy olvasásnak, mint amikor a könyv végére értem. Ez egy aranyos történet, ami fontos gondolatokat is hordoz, de úgy gondolom, hogy ha ez a könyv gyerekként került volna a kezembe, akkor sokkal jobban tetszett volna,bár így sem volt rossz.
Őszinte leszek; a borítóba és a címbe szerettem bele, és úgy került bele a könyv a kosaramba, hogy azt sem tudtam, hogy miről fog szólni. Mivel ifjúsági könyvről van szó, ráadásul jól érezhetően a fiatalabb korosztálynak íródott nem voltak nagy elvárásaim a történettel szemben, de pozitív élményekkel sikerült az olvasást zárnom.
A stílus egyszerű, gördülékeny és olvasmányos, így pontosan megfelel a „tipikus egy délutános” olvasás kritériumainak. Az alapötletet zseniálisnak tartom, a társulat tagjai pedig egytől-egyig szerethető figurák. Nagyon sok jó gondolat volt benne, de bizonyos szálak legalább ennyire kiforratlanok is voltak, amit nagyon sajnáltam.
A csirkefogókhoz való ragaszkodásom miatt Majomfiú gyorsan a kedvencem lett, és arra sem gondoltam soha, hogy egy patkány elmúlását valaha is képes leszek megsiratni, de a regény egy pontján ez is megtörtént. A nevektől viszont hülyét kapok. Nem tudom, hogy a fordítás miatt sikerültek ennyire kényszeredettre, vagy az eredeti nyelven is ilyen furán hangoznak, volt ahol kizökkentett az olvasásból.
Nem tudom, hogy az író tervez-e folytatást a regényhez, de ha valaha is megszületne, én elolvasnám.
Nem volt rossz, de engem ez a könyv nagyon rossz pillanatokban talált meg.
Kicsit untatott, lassan haladtam vele mert nem furdalt a kíváncsiság hogy vajon mi fog történni a következő oldalon.
Ami viszont tetszett hogy igaz az család alakult ki a Rémségek között.
Amúgy viccesek voltak a nevek. Teliveder, Trutymord….
Ha 12 évesen olvasom biztos nagyobb sikert arat nálam.
Sebaj, majd a gyerekemnek egyszer oda adom. :)
De az biztos hogy aranyos történet volt, aki pl. nagyon maga alatt van, annak szívből tudom ajánlani.
A regény megfelelően fordulatos és izgalmas és Sába alakja nagyon jól összetartja a történetet, elvégre ő az egész szíve és lelke. Kicsit meglepődtem a könyv felénél, amikor kiderült, hogy hány éves, mert idősebbnek gondoltam, ugyanakkor rájöttem, hogy jó helyre van pozicionálva: már megvan a magához való esze és jól felismeri a helyzeteket. Kicsit persze kalandvágyóbb és meggondolatlanabb a kelleténél (többször is ezért kerül veszélybe), de ha nem lenne az, akkor nem lenne katalizátora a történetnek. Igazából nem bután cselekszik, csak a korának megfelelően.
Mint ifjúsági regénynek a kalandokon túl van persze mondanivalója is, de nem szájbarágós. Természetesen a másságról szól, a beilleszkedés nehézségeiről, hogy ne ítéljünk első látásra és hogy segítsünk másokon, meg hogy a család nem feltétlenül a vér szerinti kötelék.
Részletesen: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2014/05/29/kieran-la…
Több szempontból is nagyon élveztem a történetet, persze elsősorban a viktoriánus London, mint a cselekmény helyszíne alapból plusz pontot ér, és még a világkiállításra is betekinthetünk. A szerző alapos kutatómunkát végzett ebben a témában, jó volt megismerni például a Kristálypalotát.
Szerettem, hogy ezek a rémségek egy pillanatra sem félelmetesek a fiatal olvasóknak, sokkal inkább a humorukat, és a remek csapatszellemüket vettem észre. Szomorú lelkek ők, akik összefogva elviselhetővé teszik a mindennapokat, és igazi bajtársiasság alakul ki közöttük. Mindegyikük tartogat meglepetéseket, titkokat, még a hatalmas Gigantuszról is kiderül, milyen érzelmes lélek.
A cselekmény igazán pörgős, imádtam a steampunk elemeket, végig lehet izgulni az elrabolt gyerekekért. A karakterek pedig igazán változatosak, a rémségek mindegyike rendelkezik valami különleges képességgel, és Sába igazán sokat fejlődik a sztoriban, megtanulja, hogy a különlegességét nem titkolni kell, hanem felhasználni a jó cél érdekében.
Szalóki Zsuzsa remekül megoldotta a „beszédes” nevek magyar fordítását, kedvencem a Teliveder és a Tragacs, mint lónév.
Összességében nagyon ajánlom minden 10-14 éves olvasónak elsősorban, de remek szórakozást nyújt a krimikedvelő felnőtteknek is.
Nagyon szerettem ezt a könyvet a steampunk elemek, a viktoriánus angliai hangulat és a szereplők miatt is. Bájos, akciódús mese, ahol a jók küzdenek a gonoszak ellen minden erejükkel és tisztaságukkal.
A rémségek közül Holdnővér az egyik kedvencem, róla nagyon szívesen olvasnék még, bár mesél egy keveset a korábbi életéről, hallgatnám még sokáig. :)
Sába pedig természetesen a másik kedvenc, nagyon kedves és szerethető főhős.
Steampunk, szörnyek, London és akció?!
Mintha nekem rakták volna össze… elméletben… a könyvet.
Valahogy hervatagnak éreztem a történetet, erőtlennek, befejezetlennek, mikor egy egész jó felütés fenn marad. Nem mondom, hogy életem legizgalmasabb kötete, egynek elmegy.
Költői kérdések, így a végére:
– 12 év felettieknek ajánlott a könyv és érdeklődnék, hogy 12 év felett még viccesnek számít a fekáliával való dobálózás? Vagy 30 felett elveszítettem a humorérzékemet?
– Sába és társai, de főleg ő szőrméssége, ahogy rácsodálkozik a szegények (sártúrók-koldusok-stb) szutykosságára, szagára. Mintha ő nem lenne majdhogynem hozzájuk hasonló…. és ezt majd' minden fejezetben valahogyan szóba is hozza szereplőink egyike. A viktoriánus korban. London nyomornegyedében.
Kimondottan aranyos és izgalmas könyv, aminél egy pillanatig sem volt olyan érzésem, hogy nem az én korosztályomnak készült, pedig 10 évtől ajánlják. ;) Na most ez vagy rólam mond el valamit :D, vagy inkább egy kortalan, kicsit komor világú, mégis összességében derűs mese. :)
Szívesen olvastam volna még tovább, főleg Sába további életéről, esetleg az édesanyjáról, enélkül kissé kurta befejezése volt, ám így is kerek a történet.
Nagyon élveztem, egy igazán aranyos történet :)
A Rémségek egy igazán jó kis csapat, és a patkányokat nagyon bírtam benne. Majomfiú volt a másik nagy kedvenc, a dumájától behaltam. A vége is megfogott spoiler
Viszont, amiért a fél csillagot levontam az a vége felé előforduló helyesírási hibák voltak, eléggé zavartak.
Sokáig tartott, és nem volt olyan jó, mint hittem hogy lesz. Persze, megint beválasztottam egy olyan könyvet, ami nem az én korosztályomnak íródott.
Az alapsztori nekem tetszett, a nevek is, meg a karakterek többségi is, viszont a sztori nem igazán haladt semerre sem. Az első 100 oldal unalmas volt, aztán jött egy rész aminél nagyon felpörögtek az események, aztán egy másik, aminél megint lelassult, majd megint felpörögtek. Kész hullámvasút!
A kisebbek biztosan élveznék, az nekem is tetszett, hogy az író nem közöl mindent már a második oldalon, hanem hagyja, hogy gondolkodjunk, viszont nem hiszem, hogy többször elolvasom.
Egyszer találkoztam a Rémségekkel, nekem ennyi bővel elég volt.
Népszerű idézetek
Odakint a falon a következő felirat állt. „Műterem" Vajon miféle furcsa művész dolgozhat egy ilyen helyen – gondolta magában Sába. Mikor azonban bekukucskált az ajtón, és egyetlen festőállványt sem látott, rájött, hogy bizonyára rosszul olvasta a feliratot. A táblán valójában az állt, „Műtőterem", és ami odabent zajlott egyáltalán nem volt művészi.
181. oldal
Megpróbált szájával szavakat formálni, de annyira elszédült, és orra annyira tele lett szagokkal, hogy gondolkozni is alig tudott.
– A bűz… – bökte ki végül, mielőtt eszméletlenül eldőlt a priccsen.
– Hát – grimaszolt Majomfiú a ketrecéből lenézve –, azt tudom, hogy Londonnak nem a legjobb a bukéja, de azért így nem kellene színészkedni.
25. oldal
– Átkozottul jó reggelt a mutatványos bolondoknak! – rikkantotta kacsintva. – Épp ideje volt, hogy valaki kiengedjen! Már három órája kifogytam a turkálni való takonyból!
– Ez még tőled is undorító! – háborodott fel Patkánymama, mire Majomfiú olyan erős vihogásba kezdett, hogy a végén még öklendezett is.
42. oldal
London egyik kimondatlan törvénye volt, hogy ha három vagy több ember egy percnél tovább ácsorog az utcán, akkor úgy ellepik őket az utcai árusok és énekesek hordái, mint a legyek a friss trágyát. A tömeg, ami pár perccel azelőtt még a nézőteret töltötte meg, most az utcára özönlött, és mintha valaki leadott egy titkos jelet, rögtön rájuk támadtak a zsonglőrök, hamiskártyások és a cigányok, akik mind még egy pár pennyt akartak kicsalni belőlük.
106. oldal
Majomfiú valamit gyúrt az ujjai között, majd letette maga elé a rácsra a polipjelmezes ember egészen élethű képmását, melyet fülzsírból és szárított takonyból formázott meg. Egy ideig kritikusan szemlélte az alkotását, majd egy hanyag pöccintéssel áthajította a kerítésen, ki az utcára.
-Beköpsz a zsernyákoknak, mi?- motyogta az orra alatt.
-A rendőrség úgyse hisz neki, és lehet hogy amiért őt beköpte, Farfellini meg is szabadul tőle – mondta Sába.
Megrezzent, ahogy majomfiú ijedtében felugrott, és beverte a fejét a ketrec tetejébe.
-Bocsánat – szabadkozott –, nem akartalak megijeszteni.
-Megijeszteni? Azt csak hiszed! . a fiú keresztbe fonta a karját, és lebiggyesztette az ajkát. – Igazából végig tudtam h ott vagy.
-Hát persze – mondta Sába.
86. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nancy Springer: A titokzatos levél esete 94% ·
Összehasonlítás - Irene Adler: Utolsó felvonás az Operában 88% ·
Összehasonlítás - Frances Hardinge: Hazugságok fája 79% ·
Összehasonlítás - Lucy Strange: A kastély szelleme 92% ·
Összehasonlítás - Lucy Strange: A fülemüleerdő titka 91% ·
Összehasonlítás - Fabian Lenk: A hamis király 93% ·
Összehasonlítás - Jonathan Stroud: A sikító lépcső esete 90% ·
Összehasonlítás - Wéber Anikó: Az ellenállók vezére 90% ·
Összehasonlítás - Rudyard Kipling: A dzsungel második könyve 89% ·
Összehasonlítás - Siobhan Dowd: A londoni óriáskerék rejtélye 89% ·
Összehasonlítás