Eljegyezve (Eljegyezve 1.) 65% 147 csillagozás

Ez az első könyvem az írónőtől. A borító gyönyörű. A történet sem volt rossz, de hiányzott az a bumm. Az a valami, amitől úgy érzem, hogy sietnem kell, hogy a végére érjek. Így csak olvasgattam, hogy egyszer a végére érjek. Hollis eleinte idegesített a naivitásával, a butaságával, aztán elkezdett fejlődni/felnőni, és az én szemembe is egyre csak nőtt. A vége szomorú volt. Sajnáltam, hogy 1órát ha lehetett feleség, és mindent elveszített. De talpra fog állni, mert megerősödött.

Teljes mértékben megértem azon értékeléseket, hogy ez lehetett volna egy jobban megírt Kiera regény.
Réges rég a Párválasztóval indítottam, majd ezt sok évre rá követte a Szirén . Mindkettő tetszett, és az sem számított, hogy az utóbbi csak egykötetes regényee futotta. Teljes mértékben elvarázsolt a szirének élete, egy kis hableány beütéssel.
De ez valahogy…kilóg a sorból. Hogy miért?
Nem a történet miatt. Az pont hogy beleillik Kiera Cass alkotott világaiba. Azaz, számomra nem volt túlontúl élvezhető. Szeretem a középkori/történelmi regényeket, tehát még itt sem hibádzik a történet. Nem, itt valahogy a szereplő, és maga a történetszálak voltak azok, amik nem stimmeltek.
A vége pedig egyszerűen egy negatív mélypont. Egyszerűen nem értem, hogy a fenébe lehetett így összecsapni, és értelmetlenné tenni 200 oldalnyi felvezetést. Megértem, hogy kell egy függővég, de ahogy Bardugo vagy hogy egy magyar szerzővel is példálózzak, Benina is szuperül meg tudta oldani ezek kivitelezését.
Összességében csalódások sorai… Pedig nem is úgy álltam hozzá, hogy elvárásaim voltak! :(
De a borító gyönyörű, ez legalább megmaradt a szokásos Wáowww feelingnek.

Nem volt ez rossz könyv, bár a Szirén jobb volt, de azért tetszett. Szerintem alul lett értékelve, azért nem volt olyan rossz történet.
A borítója nagyon szép és a történet kicsit talán egyszerű volt, főleg az elején.
A női főszereplő inkább a közepénél került közelebb a szívemhez, a király és Silas viszont nagyon szimpatikus volt.
A végkifejlet rettentően izgalmasra sikerült és arra indított, hogy nagyon kíváncsi lettem a folytatásra, remélem meg fog jelenni magyarul.

Egész jó volt, bár kicsit úgy éreztem, hogy mintha túl sok mindent akartak volna belesűríteni a maradék oldalakba, mert annyira hirtelen történt mindent a végén. Főleg úgymond pont a legváratlanabb, legizgalmasabb részek lettek összecsapva. Én legalábbis így éreztem.
Nagyon olvastatta magát a könyv és elég gyorsan s haladtam vele.
A borítója színe nagyon szép, remek választás.
Várom a folytatást, remélem abban azért nem lesznek összecsapott részek.

Mindig nehéz helyzet, amikor szeretett írónk/írónőnk új sorozatba kezd. Az ember elkerülhetetlenül összehasonlítja a már megismert sorozatokat, történeteket az új, még ismeretlen szerzeménnyel. Izgalommal telve vártam Kiera új sorozatát és az indító kötetet. A borító álomszép lett, ami már egy ígéretes kezdetet jelentett. Mégsem csúsztak olyan könnyedén a lapok, mint ahogy vártam. Mialatt olvastam végig olyan érzésem volt, hogy ez egy fordított párválasztó történet, csak itt a cselekmény teljesen ellentettje a korábbinak. Az új karaktereket is nehezen szerettem meg. Amikor pedig végre sikerült közelebbi barátságot kötnöm velük, akkor egy váratlan és tragikus fordulattal sokkolt az írónő. Még most is döbbenetes számomra, hogy így ért véget az első kötet. Számos kérdés maradt bennem, amikre kíváncsian várom a választ, így remélem mielőbb napvilágot lát a következő kötet. Az előttem olvasók értékeléseivel ellentétben én nem éreztem borzalmasnak ezt kötetet, sőt azt kell mondjam a végére egészen megtetszett. Remélem a második kötet már maximális elégedettséggel fog eltölteni minden Kiera Cass rajongót.

Hát lehetett volna jobb. Nem ez életem Kiera Cass könyve. Úgy érzem kidolgozatlan volt a történet, a vége meg egyenesen összecsapott. Az alap sztori jó lett volna pedig. A főszereplőnk Hollis eleinte nagyon idegesítő csitri volt, de a végére egész megkedveltem. Elég nagy jellemfejlődésen ment keresztül. Mondhatnám, hogy egy szerelmi háromszög volt kiépülőben, de ez a része is elég összecsapott lett. A könyv kicsit hajazott a Párválasztóra, de még az is jobb volt ennél. Egyébként az izgalmakban és váratlan fordulatokban nem volt hiány, mert a végére igen csak meglepődtem, hogy így begyorsult minden.
Na mindegy, egynek elment. A többi értékelés alapján felkészültem, hogy nem lesz jó, így nem ért akkora csalódás.

Kétség sem fér hozzá, nem ez Kiera Cass legjobb regénye. Akadtak hibái, a romantikus szálon túl logikai bakik is, de végső soron én élveztem az olvasást, leginkább a milliő és Hollis karakter(fejlődés)e miatt, illetve Cass továbbra is nagyon lehengerlő stílussal ír. Remélem a második részt is elhozza majd nekünk a kiadó, mert úgy érzem nagyon sok érdekesség várhat még ránk.

Bővebben a blogomon:
» http://sorok-kozott.hu/2020/09/konyvkritika-kiera-cass-…

A könyv feléig úgy voltam vele, hogy ez totál Párválasztó-copy. Ugyanaz a felállás, király-kiválasztott lány-másik fiú. Aztán hirtelen minden megváltozott. Hollis mert a szívére hallgatni, és úgy döntött, követi a szerelmét. A következő pillanatban meg minden elromlott. Egy világ dőlt össze bennem.
Érdekes volt a különböző kitalált országokról olvasni, a királyokról, a politikai helyzetekről.
Szerintem egész jól kigondolt világot tárt elénk az írónő.
Most már kíváncsian várom, hogy alakul Hollis élete.

Hát ennyi mindent is régen akartak már beleszuszakolni 300 oldalba!
Kicsit féltem ettől az olvasástól, elvégre elég sok negatív kritikát kapott a megjelenése óta, én meg szerettem volna azt hinni, hogy Kiera Cass nem tud rosszat alkotni. Nos, annyira nem volt rossz, de kiemelkedően jó sem. Sőt, igazából jó sem…
Nehéz lenne megfogalmazni, miért nem volt jó, de egyszerűen úgy érzem, az egész kötet szét volt esve. Nehezen lehetett megtalálni benne a fő szálat, a vezérvonalat, azt, hogy igazából ennek a könyvnek mi a mondanivalója.
Ráadásul Hollis sem került különösebben közel a szívemhez. Mivel az írónő mindenbe bele akart kapni a szemén keresztül, így pont a főszereplő vált nagyon felszínessé és ellenszenvessé a megmozdulásaival.
De igazából nem csak őt nem kedveltem. A király nem volt egy rossz karakter, de egyébként semmi extra, azonban az idegesített, hogy ilyen gyorsan szeret bele egyik lányból a másikba.
Silas pedig nekem nagyon semmilyen volt. A romantikus szál pedig úgy szintén. Semmilyen érzelmet nem mozgatott meg bennem a szerelemi vonal, mivel nem igazán volt íve sem.
Ahogyan a történetnek sem. Amikor már azt hittem, hogy jó elértünk egy ponthoz, akkor jött valami teljesen váratlan és felülírt minden. Mikor azt gondoltam, hogy ez így hülyeség, nem történt meg, hát tévedtem, mert tényleg csak úgy a semmiből valami alapjaiban megforgatta az egész cselekményt.
Ennek pedig hátránya az, hogy kiszámíthatatlanság és izgalom helyett csak felszínességet és értetlenséget okozott.
A folytatásra sem érzek magamban nagy lelkesedést, de azért ha megjelenne magyarul, elgondolkodom rajta, hogy kezembe vegyem-e. Mivel a fentiek ellenére a világépítés tetszett, még ha kibontva sem volt annyira, de a végén azért láttam, hogy talán van még ebben a történetben valami, ami még jó lehet.

Sajnos ez a könyv sem lesz a kedvencem. Annak ellenére, hogy nagyon sok minden történt mégsem tudott kellőképpen lekötni.

Az írónő rengeteg mindent próbált belesűríteni ebbe a történetbe, a végeredmény pedig egy nagy káosz lett. Semmi sem lett normálisan kibontva és végig vezetve, az izgalmasabb részek pár mondattal lezárulnak. Hiába jutott minden fejezet végére egy csavar, közülük egyik sem tűnt átgondoltnak vagy jól kidolgozottnak. Ez a könyv az ékes példája annak, hogy a kevesebb néha több.