Ezeregy ​tündöklő nap 177 csillagozás

Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Megjelent Egyezer tündöklő nap címmel is.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Libri, Budapest, 2014
ISBN: 9789633105054 · Fordította: Bobory Dóra
>!
Tericum, 2008
432 oldal · ISBN: 9789639633407 · Fordította: Bobory Dóra

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Leila · Marjam · Faizollah molla · Rasid

Helyszínek népszerűség szerint

Afganisztán · Kabul


Kedvencelte 44

Most olvassa 10

Várólistára tette 143

Kívánságlistára tette 77

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Biedermann_Izabella>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Kedvelem Khaled Hosseini történeteit. Leginkább az egyediségükben megbújó univerzalitásuk miatt, azt hiszem.
Az Ezeregy tündöklő nap talán kevésbé jól megírt, mint a Papírsárkányok, de maga a történet éppen olyan varázslatos és nyomasztó. Ebben a regényben Kabul a helyszín, a két főhős pedig két afgán nő, Marjam és Leila. Két nagyon különböző családi hátterű nő, akiket a sors, az afgán társadalom könyörtelensége és a háború egymás mellé rendel társfeleségként.
Persze érdekes az európai (vagy amerikai) olvasó számára idegen kultúrális és történelmi háttér, de ami még érdekesebb, az mégiscsak a két nő egymás iránti szeretete és barátsága. Megküzdött, önfeláldozó barátság ez. De melyik barátság nem az?
A nők élete, nem könnyű. Nem akarok itt feministába átcsapni, nem lebecsülöm a férfiak teljesítményét, dehogy. Egyszerűen csak mások a feladatok, más az elismerés.
A nő és a férfi másképpen látja a világot. A nőtől, szinte kultúrafüggetlenül, az élet kitartó, egyenletes 'teljesítményt' vár. Szemben a férfitól elvárt akár egyszeri, de kiugró teljesítménnyel. A nővel szemben elvárás a jó monotóniatűrés, a férfival szemben a látványos siker. Gondoltuk mi itt hárman nők a teraszon. De nem biztos, hogy igazunk is van.
Európai szemmel olvasva a regényt kicsit túl könnyen bele lehet feledkezni a történet nyomorúságos részleteibe; a levágott testrészekbe, a tálibok értelmetlen, őrült szabályaiba, a férj kegyetlenségébe. Mégis, ha nem pusztán erre koncentrálunk, ha a történet ennél univerzálisabb mondanivalójára is tudunk figyelni, varázslatos világot láthatunk meg. A legmélyebb megaláztatás és nyomorúság perceiben is az embert, aki szeretni vágyik, aki örömre született, akinek erkölcsi tartását nem a körülmények, hanem belső értékei adják.
Ahogyan a teraszon beszélgetve meg is fogalmaztuk, gyönyörűségesen nyomasztó ez a könyv. Talán első könyvének sikere miatt Hosseini egy kicsit túl sokat használja az afgán társadalom és történelem díszletét, de a történet miatt, a regényben olyan kiválóan ábrázolt emberi sorsok miatt, egészen megbocsátható, hogy megírni mindezt nem sikerült olyan zseniálisan, mint az előző könyvében.

8 hozzászólás
Bélabá>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

A tévében/rádióban egykor vezető híreket hallottunk az országról. Afganisztánról.
Kegyetlen hely, ez a történet meg mélyen megrázó és felkavaró. Remekül megírt sztori, de hiszen valóság. Az életnél meg nincs jobb rendező…
Minden további a blogon, mert bővebb kifejtést érdemel.

http://monumentum.blogger.hu/2014/11/18/konyvajanlo-kha…

szallosas P>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Számomra mindig nagyon érdekes egy olyan kultúráról többet megtudni, ami nem is hasonlít a miénkhez. Épp ezért nagy izgalommal fogtam neki a könyv olvasásának.
Az izgalom nem maradt el. Betekinthettem egy olyan Afganisztánba, -két nőnek a sorsán keresztül amilyenre még álmomban sem gondoltam. Olykor megdöbbentett, olykor elszomorított, olykor elfacsarította a szívem a könyv, de végig fogva tartott.

buzavirág>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Az ilyen könyvek olvasása után nagyon tudja az ember lánya értékelni az életet. Nem hiszem hogy sokunknak újdonság lenne, hogy mi folyik az arab világokban a nők körül, de amit ebben a témában eddig olvastam az csak a házasságról és a bántalmazásról szólt. Ez a könyv sokkal mélyebbre ás le, olyan dolgokat megtudhatunk belőle amit nem is gondoltunk volna. Megérteti velünk az író, miért van háború, ellenségeskedés Afganisztánban. Mekkora katasztrófa ha egy országban megszűnik az infrastruktúra, ha eltűnnek a könyvek, a történelmi emlékek. A történet két nő fájdalmáról, megaláztatásról szól, a könyv jól bemutatja hogyan tud megváltozni egy ember ha folyamatosan bántalmazzák, vagy épp ellenkezőleg csak szeretettben részesítik. Régen szerettem volna ennyire egy történetnek boldog véget, nem is árulom el mi lett a befejezés, olvassátok el.

bozs>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Kiválóan ír ez a pasi, csak ne utálnám ennyire a nők elnyomását….

3 hozzászólás
Alíz_Simon>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Ismerjük, tanultunk róla… de valójában fogalmunk sincs itt Európában nőként, hogy más kultúrákban mi mindent kell elszenvednie valakinek a mindennapokban csak azért mert nőnek született! És ha erre még ráerősít a fundamentalista vallási fanatizmus, az idegen megszállás, a polgárháború, a sok értelmetlen erőszak és halál, akkor nem is találok szavakat és földig hajlok az emberi akaraterő és az életben való hit előtt.

Tsily>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Emlékszem 2001. szeptember 11. napjára. Mindössze tizenegy éves voltam amikor az ikertornyok ledőltek. Emlékszem arra,hogy megszakították tanáraink a tanítási órákat és egy rögtönzött iskolai megemlékezés keretében kiállt az igazgatónk a pódiumra és elmondta mi történt. Természetesen gyermeki fejjel rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez volt az első alkalom (emlékeim szerint ) amikor részletesebben beszéltek előttem Afganisztánról. Ekkor hallatom először az al-Káida szervezetről és ekkor hallatom először Oszáma Bin Láden nevét. Tizenegy éves fejjel érdekes dolgokat gondoltam. Elképzeltem ,hogy van valahol a sivatagban egy gonosz kis arab nagy szakállas bácsi aki mindenképp ártani akar másoknak. Nem igazán értettem ,hogy miért. Akkor nem értettem ,hogy mit is takar a Terror fogalma. Semmit nem tudtam a Koránról nem tudtam kik azok a tálibok. Viccesnek találtam a tetőtől talpig burkába öltözött néniket. De felnőtt fejjel már részleteibe menően érdekelnek ezek a témák. Főleg ugye,hogy köztéma a muszlim emberek elfogadása. Gondoltam olvasok arról ,hogy kik is ezek az emberek . Afganisztánnal kezdtem.A könyv felöleli a 1978 kommunista puccstól tartó időszakot 2004 októberében megtartott választásokig. A történet nagy része Kabulban játszódik. Két nő Marjam és Leila szemén keresztül láthatjuk a történéseket, élhetjük át veszteségeiket . Azt kell mondjam egy csodásan megírt szépirodalmi művet olvastam. Az utolsó sorok elolvasása után még órákig forgolódtam az ágyban és gondolkodtam.Biztosra veszem ,hogy napokig fogok is még rágódni rajta. Biztosra veszem ,hogy mind a témában ,mind pedig Khaled Hosseinitől fogok még olvasni. Úgy vélem,hogy ez elmúlt évek tragédiái kapcsán érdemes az Európai embereknek kicsit mélyebben beleásni magát a témába. Őszintén én elég kirekesztő vagyok ezért a szuverén véleményem megtartom magamnak még mielőtt politikai vitát robbantanék ki .:) Aki merszet érez magába nyugodtan olvassa el szerintem nem fog csalódni.

KoŁibri>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Rendkívül jelentős egy könyv! Kívülről azt lát az ember az eseményekbe és az érthetetlen szokásokba amit csak akar. A média is a saját szája íze szerint közli velünk a történéseket. De most évtizedeket visszaugorva napjainkig megtudhatjuk és megélhetjük mi a valóság, mi zajlott „belül”, és hogyan éltek meg mindent ezek az emberek. Nagyon ügyesen font a regénybe olyan férfiakat, akikkel kimondathatott fontos gondolatokat és történelmi meglátásokat.
Nagyon hozzá vagyok már edződve a keleti regényekhez, de ettől függetlenül bizony sokat sírtam és sok dolgon meglepődtem.

nagy_anikó>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Afganisztán – terror és háborúk. Akárhogy is szépíteném a politikai részekben szépen elvesztettem a fonalat. Az azonban biztos, hogy nőnek lenni Afganisztánban elviselhetetlen.
Nagyon megdöbbentő könyvet tartottam a kezemben. Próbalom Khaled Hosseini könyveit mind elolvasni, mert ezek a könyvek mindig rádöbbentenek, hogy valójában egy nagyon jó világban élünk.
Minden története szívhez szóló, megrázó, elgondolkodtató, elszomorító.

"Vatanunk most az Afganisztán Iszlám Emirátusa nevet viseli. A következő törvényeket alkalmazzuk, és ti engedelmeskedni fogtok:
Minden állampolgár napi ötször köteles imádkozni. Ha imádkozási időben azon kapnak, hogy valami mással foglalkozol, verést kapsz.
….
Nők, figyelem:
Mindig otthon maradtok. Nem helyes egy nőnek céltalanul bóklászni az utcán. Ha kimész, férfi rokonnak, mahramnak kell kísérnie. Ha egyedül találnak az utcán, verést kapsz és hazaküldenek.
Semmilyen körülmények között nem mutathatod meg az arcodat. Ha kimész, köteles vagy burkát felvenni. Ha nem teszed, nagyon nagy verést kapsz.
A kozmetikumok tilosak.
Az ékszer tilos.
Nem szabad csinos ruhát hordani.
Nem szabad beszélni, hacsak nem szólítanak meg.
Nem szabad szemkontaktust kialakítani férfiakkal. Nem szabad nyilvános helyen nevetni. Ha mégis megteszed, verést kapsz.
Nem szabad körmöt festeni. Ha mégis megteszed, levágják egy ujjadat.
A lányoknak tilos iskolába járni. Minden lányiskolát azonnali hatállyal bezárunk. A nőknek tilos dolgozni.
Ha házasságtörés bűntettében bűnösnek találtatsz, halálra köveznek.
Figyelj. Figyelj jól. Engedelmeskedj. Allahu akbar."

Azon gondolkodtam, hogy ennyi harc után, ami Afganisztánban zajlott, ha egy nőnek nincs férfi családtagja aki elkísérné valahova az haljon éhen, ha nem akar verést kapni?

Virágszépe>!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Afganisztán, 80-as évek, a könyvben egy teljesen idegen, rettenetes világ. Két fiatal lány története: Marjam a törvénytelen gyermek és Leila, aki fiatalon árva lesz. Létük, jövőjük bizonytalan, kiszolgáltatottak. Általában arról olvasunk, hogy milyen meghatározó az életben egy-egy döntés következménye, melyik utat választjuk. Marjam és Leila számára nem adatott meg semmilyen választás lehetősége, alárendeltségük meghatározza jövőjüket, elindítja lelki és fizikai szenvedésekkel teli életüket. Felfoghatatlan, hogyan lehet így élni, rabszolgaként. Nem tanulhatnak, olvashatnak, még az utcára sem mehetnek ki egyedül. Hosseinitől ez a harmadik regény amit olvastam, mindegyik felkavaró, megrázó emberi kapcsolatokról mesél. Az Ezeregy tündöklő nap azonban olyan érzelmi vulkánkitörés, amiről nem lehet véleményt mondani, de az biztos, hogy Hosseini félelmetesen, megdöbbentően valóságos képet mutat erről a jobb sorsra érdemes nemzetről. Felmerül a kérdés, hogy mi változott a XXI. századra Afganisztánban?


Népszerű idézetek

Bélabá>!

– Ismered a régi mondást – mondta.
– Lakatlan szigetre mész. Öt könyvet vihetsz magaddal. Melyik ötöt választod? Sosem gondoltam, hogy egyszer tényleg választanom kell.

12 hozzászólás
Csoszi>!

A kínaiak azt mondják, jobb étel nélkül három napig, mint tea nélkül egy napig.

252. oldal

Csoszi>!

Istennek célja van minden megpróbáltatással és bánattal, amit kiró ránk.

44. oldal

agisajt>!

Marjam feküdt a kanapén, kezét két térde közé szorította, és nézte, ahogy az ablakon túl kavarog és örvénylik a hó. Eszébe jutott, hogy Náná egyszer azt mondta, minden egyes hópihe egy megbántott nőt jelent valahol a világban. Hogy minden sóhaj felszáll az égbe, ott felhőkbe gyűlik, ami aztán apró darabokra törik, és a darabok csendesen lehullnak az emberekre.
Emlékeztetőül, hogyan szenvednek a magunkfajta nők, mondta. Milyen csendesen tűrjük mindazt, ami kijut nekünk.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marjam
Tsily>!

Tudta, hogy sosem lesz képes nyomot hagyni Mami szívén, ahogyan a fivérei tették, mert Mami szíve olyan volt, akár egy fakó tengerpart, ahol Leila lépteit mindig elmossák a szomorúság hullámai, melyek feltornyosulnak és összecsapnak, feltornyosulnak és összecsapnak.

Kapcsolódó szócikkek: Leila
Csoszi>!

Dzsalil újságkivágásokat hozott magával a heráti Ettefak-e-Eszlamból, és felolvasta őket. Marjam számára ő volt az összekötő kapocs, a bizonyíték, hogy létezik egy nagyobb világ a kolbán, Gol Dámanon és még Heráton túl is, egy világ kiejthetetlen nevű lakókkal, vonatokkal, múzeumokkal, futballal, és rakétákkal, melyek a föld körül keringtek és leszálltak a Holdra. Csütörtökönként Dzsalil abból a világból hozott magával egy darabot a kolbába.

29. oldal

Angele P>!

— Bízd a titkodat a szélre, de ne hibáztasd, ha elmondja a fáknak.

Kapcsolódó szócikkek: szél
Csoszi>!

– Ha Bush elnök nem segít – mondta –, ezek a terroristák hamarosan az USA-nak és Európának is ártani fognak.
Egy hónappal azelőtt Leila megtudta, hogy a tálibok TNT-t dugtak a bámijáni óriás Buddhák közti hasadékokba és felrobbantották őket, mondván, a bálványimádás és bűn tárgyai. Az egész világ felkiáltott, az USA-tól Kínáig. Az egész földkerekségen kormányok, történészek és régészek írtak leveleket, és kérlelték a tálibokat, hogy ne pusztítsák el Afganisztán két legnagyobb történeti műalkotását.
A tálibok azonban nem kímélték a kétezer éves Buddha-szobrokat. Minden egyes robbanásnál Allahu akbart kántáltak, és ahányszor csak hatalmas porfelhőt kavarva leszakadt a szobrokról egy szétmálló kar vagy láb, vidáman ünnepeltek.

315. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Afganisztán
Bélabá>!

Marjam a tisztás szélére szeretett menni, onnan szép volt a kilátás. Leült a meleg, száraz fűre. Onnét látszott Herát is, mely úgy terült szét előtte, mint egy társasjáték: a város északi részén feküdt a Nők Kertje, délen pedig a Csarszuk Bazár és Nagy Sándor fellegvárának romjai. Marjam ki tudta venni az óriások poros ujjaira emlékeztető minareteket a távolban, és úgy képzelte, hogy az utcákon emberek, kocsik, öszvérek hömpölyögnek. Látta a feje felett köröző és hirtelen alászálló fecskéket. Irigyelte a madarakat. Ők már jártak Herátban. Elrepültek mecsetjei, bazárjai felett.

2 hozzászólás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Steven Pressfield: Az afgán hadjárat
Isabel Allende: Kísértetház
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Veszélyes amazonok
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kristin Hannah: Fülemüle
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben