Trapped ​– Beszorítva (A Vasdruida Krónikái 5.) 6 csillagozás

Kevin Hearne: Trapped – Beszorítva

Vajon ​túléli hősünk a 21. századot?

Tizenkét év titkos kiképzés után Atticus O’Sullivan végre készen áll rá, hogy földhöz kösse tanítványát, Granuaile-t, és ezzel megduplázza a druidák számát a világban. A szertartás estéjén azonban mindazok, akik addig halottnak hitték, váratlanul felfedezik, hogy életben van – és sokkal szívesebben látnák viszont a sírban.

Választás híján Atticus, hűséges ír farkaskutyája, Oberon és Granuaile az Olümposz-hegy lábához utazik, ahol a római istenség, Bacchus már sóvárogva vár az ígért bosszúra. Csakhogy kénytelen beállni a sorba egy ősi vámpír, egy csapat sötét elf és a bajkeverés ősi istene mögött – láthatólag mindegyiküknél egy dolog szerepel első helyen a tennivalók listáján: A DRUIDA MEGÖLÉSE.
Vesd bele magad, és élvezd a kalandokat!

„Ez a legjobb kötet a Hounded – Üldöztetve óta.”
– highlander, amazon.com

„Telis-tele csipkelődő jelenetekkel… bajtársias karakterek, dübörgő akció és egy olyan gazdag… (tovább)

Kevin Hearne: Trapped

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2012

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sötét örvény

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576754 · Fordította: Hrabovszky Dóra

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Atticus O’Sullivan · Oberon · Granuaile MacTiernan


Most olvassa 3

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 103


Kiemelt értékelések

donzella P>!
Kevin Hearne: Trapped – Beszorítva

Elég idő telt el az előző rész olvasásához képest, hogy más színben lássam a szereplőket, mint, mikor belevágtam a sorozatba.
Nem görgette vissza annyira az író a sztorit, hogy egyértelmű legyen, hogy Atticust eddig teljesen jogosan akarják eltenni láb alól, vagy itt-ott inkább becsületsértésről és sértődésről van-e szó.
Most viszont egyértelmű, hogy a korábbi döntések, meggondoltan, vagy gondolatlanul odavetett szavaknak köszönhetően népeket próbálnak kiírtani. A druidának legalább annyi jóérzése marad, hogy igyekszik vállalni a felelősséget, adósságát törleszteni – azt kell mondanom, megérdemli.
Sikerült úgy megkavarni a mitológiai világokat, hogy a sorozat bármilyen véggel záródhat.


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

Miután az égbe emelkedtünk, és elindultunk Hel felé, megláttam a köd felett a távoli, lila szirteket, rajtuk elszórt, fekete kis vonalkák, magányos fák sírtak a jeges szélben. A háttérben zajló fagyos szenvedés ellenére az örvénylő köd színekkel és reményekkel táplált, hogy talán mégsem olyan fagyosak legbelül. Egyből megszűnt az érzés, amint beúsztunk Helbe

Könyvmolyképző KU>!

A kutyafélék hitvilágát megreformáló terveinket Granuaile szakította félbe.
– Az ott egy repülő? – kérdezte egy hosszú, keskeny sziget felé mutatva, ahol egy ikermotoros fém repülőgép lógott felfüggesztve. A bal meghajtója füstcsíkot húzott, és úgy tűnt, olyasmire készült, ami jóindulattal talán durva landolásnak nevezhető.
– Aha. Az egy Lockheed L-10 Electra.
– Ne… Várj! Egy pilóta ül odabent?
– Bizony, nem más, mint a híres pilótanő.
– Ne hülyéskedj! Azt állítod, hogy Amelia Earhart van abban a gépben? Ráadásul életben van?

Könyvmolyképző KU>!

Olyan volt, mint akin most végzett el a kozmetikus egy teljes kezelést, mint aki az imént távozott a szalonból, nem pedig órákat túrázott a vadonban. Nem mosolygott, még csak nem is görbült fel a szája széle, mégis egyfajta elégedettség sugárzott róla. Álmatag szeme epikureista luxusban fürödött, olyan volt, mint egy kétnemű szépség, aki az imént lakott jól némi testes borral és valami kimondhatatlan nevű sajttal. Rádöbbentem, hogy ez az alak olyan gyönyöröket ismer, amiket én talán soha nem is fogok megtapasztalni, és elszorult a torkom az irigységtől.

Kicsicsillag123 P>!

„Elképzelhető, hogy kihúztál minket a pácból” – tettem hozzá.
„Páclé? Hát hoztál nekünk húst?” – kérdezte Oberon reménykedve.

Kapcsolódó szócikkek: Atticus O’Sullivan · Oberon
Kicsicsillag123 P>!

– Kérem a kardodat, és tartva szavad takarodj! – szólt Brighid.
– Ez ám a teljesítmény! – rikácsolta Morrigan. – Sikerült egy pentameter.

Kicsicsillag123 P>!

– Csak kolonc lennék, Atticus? – kérdezte. – Komolyan?
„Ess térdre, és csússz a hasadon! Most”
– Nos…
„Nem jó! Megbuktál!”
[…]
„Oké, feküdj le, és ajánld fel neki a torkod! Nem, várj, úgy a kutyák adják meg magukat. Tudom már! Add neki a pénztárcád!”

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Atticus O’Sullivan · Granuaile MacTiernan · Oberon
Kicsicsillag123 P>!

Vannak az életben olyan pillanatok, amikor különösen tisztán lát az ember. A pillanat, amikor először sikerül biciklizned. Életed első koncertjén, amikor kialszanak a fények, és mindenki sikoltozik, mert felment a színpadra az a néhány ember, aki rockzenét fog játszani. A pillanat, amikor kételkedve vizsgálod a fényes fémdobozt, mielőtt felhajtod a tartalmát, aztán fuldokolni kezdesz, és végleg ráébredsz hogy mégiscsak sör-sznob vagy. A pillanat valamikor a nászút után, amikor rájössz, hogy a mézesheteknek tényleg vége, és a házasság sok munkával jár. És aztán a pillanat röviddel azelőtt, hogy megszületik az első gyermeked. Ezekben a pillanatokban egy kis idő erejéig élesen tudatosul bennünk, hogy az életünk gyökeresen meg fog változni… a következő pillanatban.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Atticus O’Sullivan
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ilona Andrews: Magic Burns – Perzselő mágia
Rick Riordan: Neptunus fia
Vivien Holloway: Moira
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Max Gladstone: Nagyrészt halott
Anna Banks: Poszeidón
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király