Felfedezők ​Társasága (Felfedezők Társasága 1.) 10 csillagozás

Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Egy ​elit klub méltóságteljes nyilvános termei mögött egy rejtélyes szervezet tevékenykedik: a Felfedezők Társasága, kalandorok egy rejtőző csoportja, amelynek tagjai vakmerően bejárják azokat a helyeket, ahol a fény nem képes áttörni az árnyakon, és a józan észt megfosztják trónjától a mítoszok. A titkok, amelyek után kutatnak, zord hegyláncok között rejlenek, a sivatagban hevernek elfeledetten, az óceán fenekén nyugszanak, vagy a sarkvidék vastag jegébe zárva szunnyadnak. A Felfedezők Társaságának célja a rejtélyek felderítése, amelyek az ismert világ határain túl várják az elszánt kutatókat.
A Felfedezők Társasága-sorozat első kötete, az Utazás Shambalába az I. világháború idején játszódik, amikor a nyugati civilizációra igencsak vészterhes idők járnak – ekkor határozza el a Társaság, hogy megkeresi a mitikus aranyvárost. A kutatás az Északi-sarkvidéktől a mongol sivatagokig, Ázsia földalatti csatornáin át a Himalája szívéig viszi a felfedezőket, míg a legendás város végre… (tovább)

Eredeti mű: Kevin Costner – Jon Baird: A Passage to Shambhala

>!
Bluemoon Könyvek, Budapest, 2017
770 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635295319 · Illusztrálta: Rick Ross

Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 75

Kívánságlistára tette 115

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
wzsuzsanna P
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Általában szeretek úgy gondolni magamra, mint tudatos olvasóra, aki a legtöbbször pontosan tisztában van vele, mit akar. Olykor azért mégis facsavar-üzemmódban működök, és kizárólag a külső alapján választok könyvet. Így volt ez a Felfedezők Társasága esetében is: az interneten fellelhető képek és videók alapján annyira szépségesnek találtam, hogy szinte mindegy volt, miről szól. Szerencsére aztán a fülszöveg meggyőzött arról, hogy elméletileg a belbeccsel sem lehet gond, hiszen egy kalandos és izgalmas történetet ígért (…)
Kézbe fogva és közelebbről nézve még lenyűgözőbb a könyv kivitelezése, a tervezők ügyeltek a sok apró részletre, például a belső borítón található kis Ex Libris ikonra, vagy az öregített, barnás papírokra. A lapokat átpörgetve megállapíthatjuk, hogy a szöveges részek és a képregény váltogatják egymást, ez utóbbi Rick Ross munkája, és véleményem szerint nagyon kifejezőre és ötletesre sikerült. Na de gyönyörű külső ide vagy oda, nyilván minden olvasó arra kíváncsi, hogy vajon a tartalom is felér-e a külcsínnel? Az én határozott válaszom szerint igen, ugyanakkor van a könyvnek pár sajátossága, ami miatt fontos, hogy a megfelelő célközönséghez jusson el. (…)
…először azt hittem, hogy egy ifjúsági regényt tartok a kezemben, azonban hamar kiderült, hogy ez nem egészen így van, helyenként határozottan felnőtt tartalom jelenik meg. A másik meglepetés pedig a elbeszélt szöveg nyelvezete volt, ami borzasztóan igényes, humoros, helyenként szinte szépirodalmi, de sokszor kacifántos is, szóval tényleg nem lehet olvasás közben fél füllel bármi mással foglalkozni (kicsit olyan élmény volt számomra, mint amikor A hollókirályt vagy az S-t olvastam). A cselekmény is nagyon sok szálon fut, ráadásul az elején elég zavaros is, hogy ki kicsoda és mit akar, én eléggé meg is ijedtem az első 100 oldalnál, hogy mi fog ebből az egészből kikerekedni. Aztán egyszer csak sikerült teljesen ráhangolódnom és belesimulnom a történetbe, és bár nem állítom, hogy minden kérdésemre választ kaptam, azért hiányérzetem sem maradt.(…)
bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.hu/2018/02/felfedezok-tarsa…

5 hozzászólás
>!
papeerzsepi
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Kicsit félve vettem a kezembe ezt a kötetet, mert legutóbb egy hasonlóan különleges könyvben – ami nem mellesleg sokkal nagyobb „hájpot” kapott- elég nagyot csalódtam.
Ebben is csalódtam, ám pozitívan. Tetszett ahogyan elkezdett kibontakozni a történet eleji káoszából a történet fővonala. Végig az az érzésem volt, mintha Rejtő Jenő mega-kötetet olvasnék, a helyszínek, a történések, a kalandok, mind erre hajaztak.
Tetszett, hogy a leíró és a képregényes részek váltakoztak. A szereplők jelleme is fejlődött, szépen mindenki kirajzolódott és a vége sem volt rossz, sőt arra enged következtetni, hogy lesz folytatás. A zárómondat: „ Vége az első kötetnek”.
A külcsínre is adtak a szerzők/kiadó, nagyon szép és régies a kivitelezés, illetve az illusztrációk is gyönyörűek.
Az egyik dolog amiért megvettem a szép kivitelezés, a másik pedig Kevin Costner…persze jó képű, meg minden, de amúgy egy nap van a szülinapunk… :) Ez nálam nyomós érv volt, csuriban volt az ujjam, hogy ha fele annyira jó író, mint színész akkor a sztori tetszeni fog. Mint mondtam pozitív a csalódásom! :D

>!
Miyako71
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Ritkán mondok ilyet egy könyvre, de ez az a könyv, ami nélkül a világirodalom nem igazán lenne kevesebb.Verne Gyula hasonló felfedező utakról írt, csak sokkal jobban. Sok helyen nem világos, mi is történik, mintha kimaradtak volna gondolatok; és ez nem csak a képregényes részeknél, hanem a szövegeseknél is előfordul (nagyjából a 300. oldalig fogalmam sem volt, hogy tulajdonképpen miről is szól, amit olvasok). Az egész történet feleslegesen hosszúra nyújtott, a végén rövid, nem is valódi megoldással; hiszen nem igazán derül ki, mi is valójában Shambala. Az I. világháborús párhuzam… erőltetett. A szereplők közül pedig nem sikerült senkit sem megkedvelni.
A könyv pozitívuma a kivitelezés. Gyönyörű kiállású könyv, öregítettnek ható, nagyon finom tapintású lapokkal. Jópofa ötlet a szöveges és képregényes részek váltakozása, bár funkciója nincs (legalábbis én nem láttam) a váltásoknak. Viszont könnyebben fogyaszthatóvá teszik 770 oldalt.

>!
ördögfióka
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Kidolgozás csillagos ötös, de a történetszál zavaros és unalmas. Ötszáz oldallal pont több a kelleténél, de a mellébeszélés jellemzi ezt a művet…Nagyin nyögvenyelős olvasni, sajnos nagyobb a füstje, mint a lángja.


Népszerű idézetek

>!
Miyako71

Vétek a világ ellenében kapálózni, s az emberi kapcsolatok miatt aggodalmaskodni, amelyek úgyis a maguk természetes rendje szerint szökkennek szárba és sorvadnak el.

713. oldal, Ötödik könyv, V. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Mark Twain – Matt Josdal: Tom Sawyer kalandjai
Roger Lécureux: Halálos postakocsi
Jules Verne – Zórád Ernő: Sztrogof Mihály
Gárdonyi Géza – Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Bosnyák Viktória: Elképesztő!
Luigi Garlando: Fontos döntés
Patricia Schröder: VarázsBagázs – Bűbájboszik
Gradimir Smudja: Vincent és Van Gogh
Kati Kovács: Paprikás rapszódia