Felfedezők ​Társasága (Felfedezők Társasága 1.) 13 csillagozás

Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Egy ​elit klub méltóságteljes nyilvános termei mögött egy rejtélyes szervezet tevékenykedik: a Felfedezők Társasága, kalandorok egy rejtőző csoportja, amelynek tagjai vakmerően bejárják azokat a helyeket, ahol a fény nem képes áttörni az árnyakon, és a józan észt megfosztják trónjától a mítoszok. A titkok, amelyek után kutatnak, zord hegyláncok között rejlenek, a sivatagban hevernek elfeledetten, az óceán fenekén nyugszanak, vagy a sarkvidék vastag jegébe zárva szunnyadnak. A Felfedezők Társaságának célja a rejtélyek felderítése, amelyek az ismert világ határain túl várják az elszánt kutatókat.
A Felfedezők Társasága-sorozat első kötete, az Utazás Shambalába az I. világháború idején játszódik, amikor a nyugati civilizációra igencsak vészterhes idők járnak – ekkor határozza el a Társaság, hogy megkeresi a mitikus aranyvárost. A kutatás az Északi-sarkvidéktől a mongol sivatagokig, Ázsia földalatti csatornáin át a Himalája szívéig viszi a felfedezőket, míg a legendás város végre… (tovább)

Eredeti mű: Kevin Costner – Jon Baird: A Passage to Shambhala

>!
Bluemoon Könyvek, Budapest, 2017
770 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635295319 · Illusztrálta: Rick Ross

Kedvencelte 4

Most olvassa 7

Várólistára tette 72

Kívánságlistára tette 115

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
wzsuzsanna P
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Általában szeretek úgy gondolni magamra, mint tudatos olvasóra, aki a legtöbbször pontosan tisztában van vele, mit akar. Olykor azért mégis facsavar-üzemmódban működök, és kizárólag a külső alapján választok könyvet. Így volt ez a Felfedezők Társasága esetében is: az interneten fellelhető képek és videók alapján annyira szépségesnek találtam, hogy szinte mindegy volt, miről szól. Szerencsére aztán a fülszöveg meggyőzött arról, hogy elméletileg a belbeccsel sem lehet gond, hiszen egy kalandos és izgalmas történetet ígért (…)
Kézbe fogva és közelebbről nézve még lenyűgözőbb a könyv kivitelezése, a tervezők ügyeltek a sok apró részletre, például a belső borítón található kis Ex Libris ikonra, vagy az öregített, barnás papírokra. A lapokat átpörgetve megállapíthatjuk, hogy a szöveges részek és a képregény váltogatják egymást, ez utóbbi Rick Ross munkája, és véleményem szerint nagyon kifejezőre és ötletesre sikerült. Na de gyönyörű külső ide vagy oda, nyilván minden olvasó arra kíváncsi, hogy vajon a tartalom is felér-e a külcsínnel? Az én határozott válaszom szerint igen, ugyanakkor van a könyvnek pár sajátossága, ami miatt fontos, hogy a megfelelő célközönséghez jusson el. (…)
…először azt hittem, hogy egy ifjúsági regényt tartok a kezemben, azonban hamar kiderült, hogy ez nem egészen így van, helyenként határozottan felnőtt tartalom jelenik meg. A másik meglepetés pedig a elbeszélt szöveg nyelvezete volt, ami borzasztóan igényes, humoros, helyenként szinte szépirodalmi, de sokszor kacifántos is, szóval tényleg nem lehet olvasás közben fél füllel bármi mással foglalkozni (kicsit olyan élmény volt számomra, mint amikor A hollókirályt vagy az S-t olvastam). A cselekmény is nagyon sok szálon fut, ráadásul az elején elég zavaros is, hogy ki kicsoda és mit akar, én eléggé meg is ijedtem az első 100 oldalnál, hogy mi fog ebből az egészből kikerekedni. Aztán egyszer csak sikerült teljesen ráhangolódnom és belesimulnom a történetbe, és bár nem állítom, hogy minden kérdésemre választ kaptam, azért hiányérzetem sem maradt.(…)
bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.hu/2018/02/felfedezok-tarsa…

6 hozzászólás
>!
papeerzsepi
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Kicsit félve vettem a kezembe ezt a kötetet, mert legutóbb egy hasonlóan különleges könyvben – ami nem mellesleg sokkal nagyobb „hájpot” kapott- elég nagyot csalódtam.
Ebben is csalódtam, ám pozitívan. Tetszett ahogyan elkezdett kibontakozni a történet eleji káoszából a történet fővonala. Végig az az érzésem volt, mintha Rejtő Jenő mega-kötetet olvasnék, a helyszínek, a történések, a kalandok, mind erre hajaztak.
Tetszett, hogy a leíró és a képregényes részek váltakoztak. A szereplők jelleme is fejlődött, szépen mindenki kirajzolódott és a vége sem volt rossz, sőt arra enged következtetni, hogy lesz folytatás. A zárómondat: „ Vége az első kötetnek”.
A külcsínre is adtak a szerzők/kiadó, nagyon szép és régies a kivitelezés, illetve az illusztrációk is gyönyörűek.
Az egyik dolog amiért megvettem a szép kivitelezés, a másik pedig Kevin Costner…persze jó képű, meg minden, de amúgy egy nap van a szülinapunk… :) Ez nálam nyomós érv volt, csuriban volt az ujjam, hogy ha fele annyira jó író, mint színész akkor a sztori tetszeni fog. Mint mondtam pozitív a csalódásom! :D

>!
Miyako71
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Ritkán mondok ilyet egy könyvre, de ez az a könyv, ami nélkül a világirodalom nem igazán lenne kevesebb.Verne Gyula hasonló felfedező utakról írt, csak sokkal jobban. Sok helyen nem világos, mi is történik, mintha kimaradtak volna gondolatok; és ez nem csak a képregényes részeknél, hanem a szövegeseknél is előfordul (nagyjából a 300. oldalig fogalmam sem volt, hogy tulajdonképpen miről is szól, amit olvasok). Az egész történet feleslegesen hosszúra nyújtott, a végén rövid, nem is valódi megoldással; hiszen nem igazán derül ki, mi is valójában Shambala. Az I. világháborús párhuzam… erőltetett. A szereplők közül pedig nem sikerült senkit sem megkedvelni.
A könyv pozitívuma a kivitelezés. Gyönyörű kiállású könyv, öregítettnek ható, nagyon finom tapintású lapokkal. Jópofa ötlet a szöveges és képregényes részek váltakozása, bár funkciója nincs (legalábbis én nem láttam) a váltásoknak. Viszont könnyebben fogyaszthatóvá teszik 770 oldalt.

>!
KNW I
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Azért vettem ki a könyvtárból, mert szép – élmény lapozgatni, akármilyen is a szöveg.
Az első pár oldal alapján vegyes a hangulatom: időnként nehezen érthető a szöveg, azaz hogy most kiről is van szó (Nixon bemutatását követő részt kétszer is vissza kellett olvasni); a képregény legalább érthetőbb :) A költő kicsit nem tudja, mit akar: jelen idő, múlt idő, E/2., E/3…. na majd meglátjuk.
(09.06., 28 o.)
***
Kár, hogy nem koncepcionálták jobban a könyvet. Érdemes lett volna a szöveges részt a helyszínek és történelem, esetleg a szereplők bemutatására használni, és képregényben az eseményeket rögzíteni. Kicsit faramuci így, hogy a cselekmény szövegben meg képben is ott van…
Zavar az is, hogy a képregényben a fontosnak ítélt szavak alá vannak húzva. Zavarja az összképet, azonkívül sokszor ritmikailag is rosszul jön ki, mert az angol és a magyar hangsúlyozás nem ugyanúgy működik.
Ezzel együtt kalandos a könyv, izgalmas olvasni, mindig várom a következő eseményeket.
(09.07., 100 o.)
***
Egy új kaland kezdődött, illetve csupán visszaugrottunk az időben és megismerjük a FT mindennapjait. Nekem ez a sztori is tetszik.
Azt sajnálom csak, hoy Arthur Ogden naplórészletei is teljesen ugyanabban a stílusban íródtak, mint a könyv szöveges része, annyira, hogy ugyanúgy kiszól az olvasóhoz (egy naplóból?). A szerző szerint fontos szavak hangsúlyozása is ugyanúgy megvan, csak itt aláhúzás helyett kurziválással. De igyekszem eltekinteni tőle…
(09.09., 132 o.)

>!
ördögfióka
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Kidolgozás csillagos ötös, de a történetszál zavaros és unalmas. Ötszáz oldallal pont több a kelleténél, de a mellébeszélés jellemzi ezt a művet…Nagyin nyögvenyelős olvasni, sajnos nagyobb a füstje, mint a lángja.

>!
xeral
Kevin Costner – Jon Baird: Felfedezők Társasága

Felfedezők Társasága, jó cím, gyönyörű borító, de ezzel ki is merült minden érdekessége. Unalmas, volt, ez látszik is mennyi ideig küzdöttem, szó szerint, hogy elolvassam. A történet unalmas, rengeteg szereplővel, azt se tudod ki kicsoda, de nem is érdekel. Szoktam tudni követni a szövevényes sok szereplős történeteket, de itt csak vergődtem, hogy legyen már vége. Végül lecsúsztam a kihívásról is, kalandos könyv, mi?


Népszerű idézetek

>!
Miyako71

Vétek a világ ellenében kapálózni, s az emberi kapcsolatok miatt aggodalmaskodni, amelyek úgyis a maguk természetes rendje szerint szökkennek szárba és sorvadnak el.

713. oldal, Ötödik könyv, V. fejezet

>!
KNW I

…úgy éreztem, feljegyezhetnék néhány gondolatot és észrevételt az inuitokkal kapcsolatban, ugyanis egyfolytában e tárgy tölti ki gondolataimat, s bármennyire szeretném is, képtelen vagyok elszakadni tőle – hisz folyton eszkimókat látok magam körül.

209. oldal (Ogden naplója)


Hasonló könyvek címkék alapján

Roger Lécureux: Halálos postakocsi
Mark Twain – Matt Josdal: Tom Sawyer kalandjai
Jules Verne – Zórád Ernő: Sztrogof Mihály
Jules Verne – Korcsmáros Pál: Sándor Mátyás
Bosnyák Viktória: Elképesztő!
Gradimir Smudja: Vincent és Van Gogh
Luigi Garlando: Fontos döntés
David Solomons: Szuperhős lett a bátyám!
Terri Libenson: Láthatatlan Emmie
Patricia Schröder: VarázsBagázs – Bűbájboszik