Zenei ​alapismeretek 0 csillagozás

Iskolai és magánhasználatra
Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek

Lyceum sorozatunkban, mellyel az oktatást, illetve diákok számára az ismeretszerzést szeretnénk segíteni, most egy – már klasszikussá vált – zeneelméleti kiadványt jelentetünk meg, mely az iskolai énektanításban és a zeneiskolai oktatásban egyaránt alapkönyvként használható. A módszeres zeneelméleti alapkönyv a zenei lejegyzés alkotóelemeivel, majd a hangsorokkal, a hangközökkel, az akkordokkal foglalkozik, utána a hangok mozgását, a díszítéseket, a tempót és a zenei formaelemeket magyarázza meg. Minden zenei elemet kottával illusztrál, így több száz rövidebb-hosszabb kottadarab segíti az elméleti alapozást. Amellett, hogy a zeneoktatásban alapvető szerepe van, a könyv a zene iránt érdeklődők alapkönyvtárának is fontos tagja.

>!
Athenaeum, Budapest, 2013
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638596666
>!
Athenaeum, Budapest, 2009
262 oldal · ISBN: 9789638596666
>!
Athenaeum, Budapest, 2009
264 oldal

5 további kiadás


Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

>!
[névtelen]

Általában úgy számoljuk a rezgéseket, hogy a négy mozgási elemből (A-B, B-A, A-C, C-A) álló rezgés egy teljes rezgés. A francia fizikusok csak az egyik irányba történő kilengést (A-B-ig és A-ig) tekintik teljes rezgésnek. Ez az előbbi értelemben azonban csak félrezgés.
Ebből természetszerűleg következik, hogy a francia értelmezésben mindig kétszer akkora rezgésszámot kapunk, mint mikor a négy fázisból álló kilengést vesszük egész rezgésnek, s ennek alapján állapítjuk meg a rezgések számát.

8. oldal (Első fejezet - A hang)

Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek Iskolai és magánhasználatra


Hasonló könyvek címkék alapján

Török-Szabó Balázs: A teoretika
Bolberitz Pál: A megismerés és értelmezés filozófiája
Losoncz Alpár: Merleau-Ponty filozófiája
Turay Alfréd: Ismeretelmélet
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Platón: A szofista
Jacques Derrida: Grammatológia
Paolo Santarcangeli: A betűk mágiája
Platón: Theaitétosz
G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal?