Keszeg Anna írásai a harmadik évezred-beli Párizs szellemi környezetéről szólnak, a szemtanú nézőpontjából. Amikor a szerző Párizsi napló címmel esszésorozatot indított a Korunkban, az aktuális párizsi tudományos, művészeti irányzatokról szóló beszámolók, értelmezések jelentették a kiindulópontot. Ennél lényegesen több lett a sorozat: a legjelentősebb kortárs francia elméletírók, filozófusok életműve olyan módon tűnik fel Keszeg Anna interpretációiban, hogy a befogadásuk, francia média-béli jelenlétük, az emléküknek szentelt kiállítások sokkal nagyobb teret kapnak, mint ahogy azt például a magyar nyelvű Derrida- vagy Foucault-szakirodalomban megszokhattuk. A szerző tehát bevezet a szellemi élet kulisszái mögé (vagy éppen azt jelzi, amit a „felszín”, tehát a média sugall, és ez ebben az esetben, a francia média sajátosságai miatt sok átfedést mutat), ugyanakkor elemzései teljességgel szakszerűek kultúratudományi, filozófiaelméleti szempontból.
Párizs-rekonstrukciók 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ariadné KönyveK Komp-Press
Várólistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pethő Ágnes: Múzsák tükre ·
Összehasonlítás - Margitházi Beja: Az arc mozija ·
Összehasonlítás - Pethő Ágnes (szerk.): Köztes képek ·
Összehasonlítás - Lakatos-Balla Attila: Ipolyi Arnold püspök hagyatéka Nagyváradon ·
Összehasonlítás - Egyed Emese (szerk.): A látható jelentés ·
Összehasonlítás - Széles Klára: Szeged–Kolozsvár 1955–1992 ·
Összehasonlítás - Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében ·
Összehasonlítás - Egyed Ákos – Magyari András (szerk.): A székelység története a 17–19. században ·
Összehasonlítás - Egyed Emese (szerk.): Képes beszéd ·
Összehasonlítás - Palkó Gábor – Szilágyi Zsófia Júlia (szerk.): „Határincidens” ·
Összehasonlítás