Napjainkban az elméleti kémia térhódításának lehetünk tanúi. Fokozatosan kifejlődtek azok a számítási módszerek, melyekkel kiegészíthetjük, esetenként pótolhatjuk az egy adott molekuláris jelenségre vonatkozó hiányzó információt. Ebben a kötetben két fontos számítógépes módszerrel ismerkedhetnek meg a magyar olvasók.
Keserű György Miklós és Náray-Szabó Gábor monográfiájukban a molekulamechanikát és annak alkalmazásait tekintik át. Elsősorban a metodikával foglalkoznak: az olvasó megismerheti a különböző erőterek matematikai alakját, a parametrizálást, a geometria-optimalizálás matematikai módszereit és a molekulatulajdonságok számításának részleteit. Egy rövidebb fejezet foglalkozik a ma már igen széles körű alkalmazásokkal. Az összefoglalóhoz csatlakozik egy számítógépes szakirodalmi adatbázis, mely hálózaton keresztül szabadon elérhető.
Baranyai András és Pusztai László „Rendezetlenség kondenzált fázisokban" című munkája a… (tovább)
Napjainkban az elméleti kémia térhódításának lehetünk tanúi. Fokozatosan kifejlődtek azok a számítási módszerek, melyekkel kiegészíthetjük, esetenként pótolhatjuk az egy adott molekuláris jelenségre vonatkozó hiányzó információt. Ebben a kötetben két fontos számítógépes módszerrel ismerkedhetnek meg a magyar olvasók.
Keserű György Miklós és Náray-Szabó Gábor monográfiájukban a molekulamechanikát és annak alkalmazásait tekintik át. Elsősorban a metodikával foglalkoznak: az olvasó megismerheti a különböző erőterek matematikai alakját, a parametrizálást, a geometria-optimalizálás matematikai módszereit és a molekulatulajdonságok számításának részleteit. Egy rövidebb fejezet foglalkozik a ma már igen széles körű alkalmazásokkal. Az összefoglalóhoz csatlakozik egy számítógépes szakirodalmi adatbázis, mely hálózaton keresztül szabadon elérhető.
Baranyai András és Pusztai László „Rendezetlenség kondenzált fázisokban" című munkája a folyadékok, amorf anyagok és más, hosszú távú rendezettséggel nem rendelkező kondenzált fázisok szerkezetének felderítésére alkalmas módszereket ismerteti. Az összefoglalót különösen időszerűvé teszi a diffrakciós (kísérleti) és a szimulációs (számítógépes) módszerek robbanásszerű fejlődése. Ebben a munkában is a módszerek leírása dominál, az alkalmazások ismertetését a szerzők rövidebbre fogták. A részletek iránt érdeklődök további ismereteket szerezhetnek a mellékelt irodalomjegyzék segítségével.
