Beszéljünk ​az operáról 0 csillagozás

A ​magyar operakedvelők körében nagyon jól ismert a szerző: Kertész Iván neve, hiszen hosszú évek óta szerkesztője és gyakori előadója a Magyar Rádió operai rovatának. Ismerik szaktudását és humorát, kritikai érzékét és színes stílusát. Mostani kötetének is rádiós előadásai a kiindulópontja, ezeket bővítette és dolgozta át rádiós műfajból irodalmivá.
A kötet három részre tagolódik. Az elsőnek a címe ez lehetne: Beszéljünk az operáról – így, kis o betűvel, azaz: beszéljünk a műfajról. Az operai dramaturgia legkülönbözőbb kérdéseit tárgyalja, az opera és az irodalom összefüggéseit, az idő, a kor és a helyszín, a természet, a társadalom szerepét a műfajban, a kórus funkcióját, a finale kérdését stb.
A második részben viszont így írnánk inkább a címet: Beszéljünk az Operáról, nagy O-val, azaz beszéljünk az operák előadásáról. Ez a rész az énekes „természetrajzát ” adja. Szól az énekstílus tradíciójáról és stílusváltásairól, a virtuozitásról, az ének és a hangrögzítés… (tovább)

A ​magyar operakedvelők körében nagyon jól ismert a szerző: Kertész Iván neve, hiszen hosszú évek óta szerkesztője és gyakori előadója a Magyar Rádió operai rovatának. Ismerik szaktudását és humorát, kritikai érzékét és színes stílusát. Mostani kötetének is rádiós előadásai a kiindulópontja, ezeket bővítette és dolgozta át rádiós műfajból irodalmivá.
A kötet három részre tagolódik. Az elsőnek a címe ez lehetne: Beszéljünk az operáról – így, kis o betűvel, azaz: beszéljünk a műfajról. Az operai dramaturgia legkülönbözőbb kérdéseit tárgyalja, az opera és az irodalom összefüggéseit, az idő, a kor és a helyszín, a természet, a társadalom szerepét a műfajban, a kórus funkcióját, a finale kérdését stb.
A második részben viszont így írnánk inkább a címet: Beszéljünk az Operáról, nagy O-val, azaz beszéljünk az operák előadásáról. Ez a rész az énekes „természetrajzát ” adja. Szól az énekstílus tradíciójáról és stílusváltásairól, a virtuozitásról, az ének és a hangrögzítés kérdéseiről, és külön hosszabb fejezetben a mai közönség előtt már nem ismert, de történetileg igen fontos énekes-kategóriáról, a kasztráltakról.
A „Kuriózumok” című harmadik részben kaptak helyet a címfordítások, ária-elnevezések, idézetek, kihagyások kérdéseit tárgyaló fejezetek.