Tizennégy ókori hadvezér regényes életútjának leírását tartja kezében az olvasó, tizennégy különböző sorsú férfiúét, akik egytől egyig a hadművészet kiemelkedő tehetségei, a fegyveres harc szakértői voltak. Példamutató bátorsággal, kiemelkedő taktikai érzékkel és a haditechnika eredményei iránti különleges fogékonysággal küzdöttek a csatákban.
E könyvben olyan szabadsághősöknek ismerhetjük meg az athéni Miltiadészt, a spártai Leónidaszt, a thébai Epameinóndaszt és a karthágói Hannibalt, akik inkább vállalták a háborúk nyűgét, mintsem hogy elviseljék bármely idegen hatalom hazájukra nehezedő elnyomását. Leónidasz és Epameinóndasz életútja a harcmezőn elszenvedett hősi halállal teljesedett be. Miltiadész keserű végét a marathóni diadalt követő erkölcsi bukása határozta meg, Hannibal pedig, aki Karthágó függetlenségéért küzdött, személyes szabadsága veszélybe kerülése miatt öngyilkosságba menekült. Másoknál a fegyveres harc irányítása nem csupán a szolgaság elkerülését… (tovább)
Tizennégy ókori hadvezér regényes életútjának leírását tartja kezében az olvasó, tizennégy különböző sorsú férfiúét, akik egytől egyig a hadművészet kiemelkedő tehetségei, a fegyveres harc szakértői voltak. Példamutató bátorsággal, kiemelkedő taktikai érzékkel és a haditechnika eredményei iránti különleges fogékonysággal küzdöttek a csatákban.
E könyvben olyan szabadsághősöknek ismerhetjük meg az athéni Miltiadészt, a spártai Leónidaszt, a thébai Epameinóndaszt és a karthágói Hannibalt, akik inkább vállalták a háborúk nyűgét, mintsem hogy elviseljék bármely idegen hatalom hazájukra nehezedő elnyomását. Leónidasz és Epameinóndasz életútja a harcmezőn elszenvedett hősi halállal teljesedett be. Miltiadész keserű végét a marathóni diadalt követő erkölcsi bukása határozta meg, Hannibal pedig, aki Karthágó függetlenségéért küzdött, személyes szabadsága veszélybe kerülése miatt öngyilkosságba menekült. Másoknál a fegyveres harc irányítása nem csupán a szolgaság elkerülését célozta, hanem politikai eszmékért is folyt: Themisztoklész Athént akarta tengeri nagyhatalommá tenni, Xenophón az ideális társadalmat kereste, II. Philipposz, Nagy Sándor, Démétriosz Poliorkétész, Pürrhosz, Scipio, II. Eumenész, Marius és Julius Caesar saját maguk és népük hatalomvágyát képviselték.
Kertész Istvánnak a legújabb szakirodalom eredményeit felhasználó fordulatos és olvasmányos írásművét színes illusztrációk, térképek és fotók teszik teljessé.
