Lássatok ​csodát! (Göröngyös Úti Iskola 2.) 26 csillagozás

Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami.

Most éppen Arika, egy másodikos kislány kerül az események középpontjába. Azt állítja, hogy a dúsgazdag svájci rokonai egy vidámparkszerű kastélyban élnek. Nyáron meglátogatja őket, és magával vihet még valakit. De ki legyen az? Az osztályban hatalmas versengés indul Arika barátságáért. Vajon igaz-e a csodás svájci történet, vagy csak a kislány regényes képzeletének a műve? Kiderül a könyvből!

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Cerkabella, Szentendre, 2017
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639820937 · Illusztrálta: Metzing Eszter

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Azt hittem, hogy az első részből megismert Csuda Gábor történetét olvashatom tovább, de nem így volt. Ebben a könyvben egy teljesen új gyerekkel, egy Arika nevű kislánnyal ismerkedhetünk meg. Valószínűleg a csalódás miatt egy kicsit nehezen barátkoztam meg Arikával és a nagyot mondó tulajdonsága sem volt éppen szimpatikus.

De amint megértettem, hogy miért is lódít és talál ki meséket folyton folyvást, már megértettem és reménykedtem, hogy a szülei és a tanítónéni segít megoldani ezt a problémáját.

A könyv vége igencsak viccesre sikerült és én is megnyugodtam, Csuda Gábor is feltűnt a történetben, ugyanis ő Arika egyik osztálytársa.
http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/gyerekeknek_26.html

>!
B_Niki P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Nagyon vártam a Göröngyös Úti Iskola második kötetét, ami nem klasszikus folytatás, de témájával szintén az iskolás gyerekeket, kiskamaszokat szólítja meg. Arika Csuda Gáborral szemben láthatóan szenved attól, hogy a többiek különcnek tartják, és ez egyre vadabb nagyotmondásokba hajszolja bele a főszereplő hebehurgya kislányt. Minden vágya, hogy az osztálytársak megkedveljék, vele is barátkozzanak. Nem irigylésre méltó helyzet az osztály kitaszítottjának lenni, elég kemény téma ez, és sokkal komolyabb annál, mintsem hogy felnőttként visszatkintve az iskolás évekre, elbagatellizálhatnánk. Kertész Erzsi ehhez a szituációhoz is nagyon ügyesen nyúl és a történet egyáltalán nem kínos (na jó, Arika szülei néha tudnak kínosak lenni, ld. a fejmosó párbeszédeket, de ezek amolyan kötelező elemek egy ilyen szituációban). Hogy lássuk, van a klasszikus és van más megoldás is. És hogy mi lehet az az őszinteség mellett? Az derüljön ki a történetből, ahol nem minden rózsaszín és amiben van(nak) olyan szereplő(k), aki(k) bizony kellemes meglepetéseket tud(nak) okozni. Nekem tetszett a történet, gördülékeny volt, szórakoztató, olvastatta magát. Az első kötethez képest kicsit kevésbé volt átütő, és mivel a Helló, felség! a tavalyi megjelenésű gyerekkönyvek közül az egyik kedvencem volt, nem érhet fel hozzá.

6 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Eleinte nehezebben rázódtam bele ebbe a részbe, nem ragadott rögtön úgy magával, mint az első, a főszereplő se volt annyira szimpatikus, de aztán nagyon szépen alakult a történet, és minden konfliktus megnyugtatóan zárult. Összességében szórakoztató, kedves és egyben elgondolkodtató kötet ez is.

>!
Hintafa P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Az első tanulsággal a történet azon része szolgál, amikor a szülők próbálnak meg rájönni a kislány motivációira. A válasz annyira egyértelmű, hogy valószínűleg ezért nem gondol erre egyik felnőtt sem. Arika a szülői mintát másolja. Anyut, aki mindig arról érdeklődik, hogy a többiek dolgozata milyen lett. Aput, aki sokszor mondogatja, hogy a főnökénél mennyivel jobban meg tudott volna oldani egy problémát. A hab a tortán persze a nagynéni, aki mindig arról érdeklődik, hogy miben jeleskedik Arika, de valójában csak arra vár, hogy lemondó szájbiggyesztéssel vegye tudomásul „hiányosságait”. Kertész Erzsi újra remek arányérzékkel mesél. Érzelmeink húrjait finoman pengeti, humorérzékünk bizsereg és mindeközben várakozásteljes izgalommal követjük a történet kibontakozását. Bölcsen, dorgálás nélkül tartja az olvasó és remélhetőleg a figyelő felnőttek elé azt a bizonyos görbe tükröt, miközben megmosolyogtatnak Arika egyre cifrább kalandjai. A szerző kis főhősnőjének tévelygését elnéző szeretettel mutatja be, így az olvasó akaratlanul is drukkol neki. Persze tudjuk, hogy Arika „módszere” nem a legszerencsésebb, ám az elszántság, tettrekészség és találékonyság, amivel a kislány a saját fantáziáit a gyanakvó külvilággal szemben védi, igazán hősies. Vélhetőleg nem ismer lehetetlent, legyen az a berendezés rózsaszínné varázslása, vagy bármely bonyodalom. Azt hiszem Rita néni egyet értene velem, hogy nagy jövő vár még erre a kislányra.
Metzinger Eszter gyönyörű illusztrációi már az előző részben elvarázsoltak. A folytatásban újra elbűvöltek az élénk, vidám színekben pompázó rajzai, szereplői sokfélesége és az a huncut, derűs hangulat, ami belengi rajzait. Ráadásul az élénk színeknek különös jelentőséget ad az is, hogy maga a főszereplő is élvezettel alkalmazza ezeket saját életének kicsinosítására.
Folytatás itt:
http://hintafa.blog.hu/2017/06/01/kertesz_erzsi_lassato…

>!
bagie P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Jó látni, tudni, hogy vannak kisiskolásoknak szóló, értelmes, tanulságos könyvek is.
Csuda Gábor után Arikán keresztül ismerhetünk meg egy újabb gyerekproblémát, és a felnőttek az első kötet után kicsit jobban kidolgozott karakterén kicsit megoldási lehetőségeket is kapunk… azt nem mondom, hogy jókat, de legalább lehetőségeket villant fel, és lehetőséget ad máshogyan kezelni a helyzetet: szülőként, tanárként, nagynéniként :)
Nekem nagyon tetszett ez a rész is, és sokat tett hozzá a befogadáshoz a Merítés-díj átadóján hallott beszélgetés is Kertész Erzsivel. Kíváncsian várom, hogy milyen problémák jönnek majd még a következő részekben.

>!
Annamarie P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Kezdem azzal, hogy én nem olvastam az első részt, de semmi hiányérzetem nem maradt, szóval kipipálva, sőt úgy látom, mintha a folytatást várók elégedetlenebbek lennének.
Aranyos kis könyvecske ez, és elégedett lesz vele az az olvasó, aki jól lövi be a korosztályt. Leginkább az elsős, illetve a második osztályosoknak való, esetleg harmadik elemistáknak.
Arika, a Göröngyös Úti Általános Iskola második osztályos új tanulója rendkívüli teremtés. Leginkább Háry Jánost túlszárnyaló nagyotmondásairól híres-hírhedt. Ebből mindig baj lesz előbb-utóbb, s ezt már egy kisiskolás olvasó is sejti. Az ő humoros és kalandos mindennapjaiba kukucskálhatunk bele, ahogy kéri is „Lássatok csodát!”

A valóságot kiszínező kislány túlzásai, meseszerű állításai, a gyermekkortól való elszakadást erősítő részletek (mint Mucus története) valamint a mozgalmas, kicsit sok illusztrációs elemek együttesen azt az érzést keltik bennem, hogy egy olyan korosztálynak szólnak a történetek, akik még a mesét valóságnak megélő időszak határán billegnek, de komótosan már a realitásba sétálnak át.
A karakterek kidolgozása jó, egy gyerek számára teljesen elképzelhetőek az alakok és a cselekmény is. Érzelemgazdagságára plusz pontot adtam magamban, itt ismét a mucusos történetet emelném ki.
Bár külön nem láttam a könyvön megjelölést, de olyan olvasóknak ajánlanám a könyvet, akik első önálló olvasási sikereiket szeretnék ezzel a kiadvánnyal begyűjteni.
Összességében jó könyvnek tartom, az én ízlésvilágomnak picit sok, lehet, hogy egy iskolás korosztályt célzó könyvben visszafogottabb lennék.

>!
Gelso P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Jóval jobban tetszett, mint az első kötet!
Szerintem, ebben a könyvben a felnőttek is jobban a szerepükre találtak, mint az előző részben, csak néha voltak tehetetlenek. Most Rita néni, az osztályfőnök áll a leginkább a helyzet magaslatán és próbálja meg az elharapózni látszó helyzetet idejében megfékezni. Sajnos, az aggódó szülők megmaradtak az aggódásnál és a féltésnél, így tőlük elég használhatatlan tanácsokat kaphat Arika. Arika, akinek egy kissé gyorsabban és gazdagabban pörög a fantáziája. (Még jó, hisz gyerek…) A szülők féltik, mert majd hogy fogadja be élénk fantáziájú kislányukat az osztályközösség, ami valljuk be nem túl kedves, olykor undok, egyáltalán nem megértő, sőt mi több azonnal kiközösítő…
A gyerekek általában is csúnyán viselkednek Arikával szemben – valójában mindegyiket önös érdeke hajtja: hogy nyerhetné el Arika kegyeit, hogy lehetne ő, (és senki más) a kiválasztott, akit Arika magával visz Svájcba….Készek voltak mindenre (!) az ő korukban és az ő eszközeikkel persze, zsarolni még inkább „lefizetni” Arikát: egy-egy csil- vili csattal, szagos radírral, csillámos matricával – mind-mind olyan apróság, ami az ilyen korú lányok (és fiúk) körében igazi kincsnek számít.
Legkedvesebb részem a kis Mucuskás volt – akire lehetősége volt, mint nála kisebb kisfiúra vigyázni Arikának, és megtanulta, mi is az az önzetlenség. Illetve csak szerette volna az anyuka, hogy Arika azt megtanulja. Arika kedves, édes lányka, de még csak második osztályos, 7-8 éves, aki szeret a saját és kedvenc játékaival játszani; amiről nem kell még ilyen korban lemondani. Szerencsére nem sikerült Arikának lemondani arról, ami az övé…
NE megalkuvásra tanítsuk a gyerekeinket!
Nekünk szülőknek, (saját magunkról) tudnunk kellene, hogy eljön majd az az idő is. amikor megtanuljuk mi is az megválni számunkra egykor kedves dolgoktól, amik egykor nekünk nyújtottak vigaszt, és akkor önszántunkból adjuk tovább másnak (ovisnak, osztálytársunk kistesójának, unokatesónak stb.), de addig is hagyjuk békében a gyereket! Hagyjuk együtt békében a gyerekünket saját, kedvenc játékaival: saját kedvenc játékait játszani és a játékait birtokolni.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2017) kihívásához.

>!
dianna76 P
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Nem kevésbé tetszett, mint az előző rész. Míg az első kötetben egy kisfiú kerül középpontba, addig itt egy kislány. Vagyis csak szeretne középpontba kerülni, és mindenkinek megfelelni, így kezd el nagyokat mondani, lódítani. A gyermeki fantázia határtalan, és bizony előfordulhat, hogy nagyot mond a gyerek, de ezúttal Arika nagyon messzire ment. De igaz a mondás, mely szerint a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát.
A történet tetszett, szívesen olvastam, bár örömködni nyilván nem lehet egy ilyen dolgon. Mint az előző kötetnél, itt is adott egy probléma, melyet a felnőttek igyekeznek valamilyen módon megoldani. Számomra azonban ez a megoldás nem tűnt teljesnek. A pszichológusi segítség rendben volt, azt viszont nem értettem, hogy a szülők miért nem kezelték idejekorán ezt a problémát. Számomra azok is hibáztak, akik mindezeknek az ámításoknak bedőltek. Ennyire hiszékeny nem lehet egy gyerek sem, bár tény, hogy kezdetben volt ellenállás, csak ugye ez a hasra lyukat beszélés
Arika szülei nem voltak a szememben pozitív szereplők, a nagynéni pedig egyenesen unszimpatikus volt. Örülök, hogy a végére megmutatta a szerethető oldalát is.
Kíváncsian várom, hogy talál-e Kertész Erzsi az osztályban egy újabb gyerek mellé némi kis problémát, mellyel folytatódhat a sorozat.

>!
Cerkabella, Szentendre, 2017
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639820937 · Illusztrálta: Metzing Eszter
>!
Sicc
Kertész Erzsi: Lássatok csodát!

Ez a rész is nagyon aranyos volt és olvasmányos! Sajnálom, h Csuda Gábor kevés szerepet kapott, valamiért azt hittem szorosabban fog kötődni az első részhez! Egyébként én is hasonló dolgot találtam volna ki Arikának, mint a tanító néni.:)
Az illusztrációk pedig teljesen feldobják a könyvet! Szeretem ezt a színkavalkádot!:)


A sorozat következő kötete

Göröngyös Úti Iskola sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gerzsényi Melinda: Mézike okosodik
Pacskovszky Zsolt – Rigler Ilona: Hogyan élheted túl, ha rád száll az osztály?
Mohás Lívia: Kamasznapló
Michaelene Mundy: A szomorúság még nem a vég!
Kőpataki Katalin: Adnia és a delfinek
Torey Hayden: Szellemlány
Jenny Erpenbeck: A lelenc
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye
Torey Hayden: Egy gyerek
Komlósi Ákos: Táguló világ