Zöldfa ​utcza 38. 47 csillagozás

Veres Pálné regényes élete
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Ki volt Veres Pálné? Mit tud róla valaki, ha nekiszegezzük a kérdést? Utca a Belvárosban, az Irányi és Váci utca szomszédságában, és gimnázium. És hogy miért neveztek el róla utcát és gimnáziumot? És hogyan lesz egy utca regénycím? Méghozzá egy utcza! Erre felel Kertész Erzsébet rendkívül érdekes és tanulságos leányregénye, amelyben megismerkedhetünk Veres Pálnénak, ennek az okos, kedves és energikus asszonynak szívós harcával a nők továbbtanulási lehetőségéért, és bepillantást nyerhetünk a 19. század sajátos, ma már romantikusnak tűnő hangulatába, a magyar nemesség életvitelébe, sőt még Madách Imre hányatott sorsa és szerencsétlen házassága alakulásába is.

Eredeti megjelenés éve: 1987

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 1987
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631153444 · Illusztrálta: Zsoldos Vera

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma · Eötvös Loránd

Helyszínek népszerűség szerint

Nógrád megye


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Levandra>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

_… ha egy terebélyes fa árnyékában megpihenünk, gondolunk-e arra,
milyen kicsiny magból nőtt ez a hatalmas, árnyat adó fa?_

Amikor egy gazdag úrinő, úgy dönt, hogy tanulni akar ahelyett, hogy naphosszat a hímzése fölé hajolva a maga csöndességében meghúzódjon, hogy jelenlétével ne zavarja meg a férfiakat, a 19. században egész biztosan felkapták rá a fejüket, legyen az gazdag vagy szegény. A nőnek nem való a tudás, a nő csak másodrangú, a nő ne avatkozzon a férfiak dolgába. A fiatal Hermin nem így gondolkozott, és ha tehette, bújta a könyveket, leckéket vett, majd később kislánya mellett ült a házitanító óráit hallgatva, hogy minél műveltebb legyen. Igazán szívügyévé akkor vált a nők taníttatása, amikor lány Szilárda felnőtt. Talán Fráter Erzsébet tragikus sorsának is nagy szerepe volt abban, hogy minden szálat megmozgasson: többé nő ne kerülhessen ilyen méltánytalan helyzetbe, ha magára marad. Egy nő is kerülhet olyan élethelyzetbe, ahol magának kell gondoskodnia megélhetéséről. A végső lökést azonban jó barátja, Madách Imre akadémiai székfoglaló beszéde adta, amiben az író nagyon becsmérlően nyilatkozott a nőkről.

http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2017/09/kertesz-erzseb…

tschilla>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Olyan jók ezek a Kertész Erzsébet könyvek, életrajzok, mégis egyúttal olvasmányos regények, amiket szinte alig lehet letenni.
Nem semmi nő volt ez a Veres Pálné, én személy szerint A budapesti úrinő magánélete könyv előtt kb. nem is hallottam róla. Oké, úgy igen, hogy van egy róla elnevezett gimnázium, meg talán valami utca is itt Budapesten, de hogy ki volt, mi volt, nem tudtam. Kicsit sajnálom, hogy A budapesti úrinő magánélete könyvet olvastam korábban. Az ugyanis tele volt a Veres Pálné és lánya között folyt levelezés részleteivel, kivesézésével, kb. ők ketten annak a könyvnek a főszereplői, ha lehet ilyet mondani, és ha már a Zöldfa utczából meg lett volna a háttértudásom Veres Pálnéról, érdekesebbnek találom a levelezését is.

Amikor ilyen könyvet olvasok, mindig elfog az érzés, hogy de jó lenne időutazni, ha nem is személyesen megismerni ezeket az embereket, de legalább meglesni őket az utcán. Sok ember él egy időben a földön, mégis, mennyi ember volt, lesz, akikkel esélyünk sincs találkozni! De ami vicces: beírtam google-ba, hogy Vanyarc, mondom megnézem a kastélyt, ahol Veresné élt, hát pont eladó! 139 millióért hirdetik, sajnos a kertről nincsenek képek, csak a „kastély” (vagy nem tudom mi, mert azért nem extra nagy) belsejéről, csodaszépen fel van újítva, be van rendezve. Anélkül, hogy láttam volna képet a kertről, szerintem ár/érték arányban ez sok, alig van benne pár hálószoba, fürdőszoba is csak egy, úgyhogy nem vesszük meg :). De jó látni, hogy ilyen szépen rendben van tartva, és nem egy omladozó rom.

Ibanez P>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ööö.. most valljam be hősiesen, hogy olvasás előtt nekem se volt fogalmam arról, hogy ki is Veres Pálné és hogy egyáltalán milyen korszakban élt? Ráfoghatom vidéki „suttyóságomra”? :-D Amúgy nem emlékszem, hogy bármikor is tanultunk volna róla, aztán később sem találkoztam szerintem össze a nevével, de azt hiszem, vagyunk páran így a pesti utcaneveket böngészve :-D (remélem, mert ha nem, akkor még jobban szégyellem magam) :-D

Nagyon klassz kis kötet sikeredett, igazi pöttyös-csíkos ifjúsági regény, ami még tanít is, hiszen egy nagyszerű, példamutató nő életútját mutatja be. De hogy nekem nem esett le először a Madách fiú megjelenésekor, hogy kiről is van szó, ejjjj… Nagyon klassz volt, hogy más híres személyek is helyet kaptak a kötetben. Az biztos, hogy Hermin nagyon-nagyon szerencsés volt, olyan férjet sikerült találnia, aki nemhogy megbecsülte és hagyta, hogy tanuljon ő és a lányaik is, de minden anyagi segítséget megadott ahhoz, hogy az álmát teljesítse. Sok humoros rész is van a történetben, persze olyan részek is, amelyeknél nem lehet tudni, mennyi az igazságalapja a dolognak (egy hibára is felfigyeltem, a végén ha jól emlékszem Madách válását Ecseg-en mondják ki, netes források szerint Ecséden történt). Összességében egy olyan könyv, amit szerintem illő lenne mindenkinek elolvasni, sokkal élvezetesebb, mint pl. a Szonya professzor volt, izgalmasabb, ráadásul egy olyan korszak elevenedik meg, amely mozgalmas volt minden szempontból.

„Egyszer náluk voltam vendégségben, s egy katonatiszt, aki nem találta elég édesnek a kávéját, kézzel vett ki még egy darab cukrot a tartóból. A hölgy villámló szemmel nézett végig rajta, majd csengetett, hívta az inast, és más cukorral töltette meg a szelencét. A tiszt nyugodtan szürcsölte tovább a kávéját, majd amikor kiitta, az ablakhoz ment, és kidobta a csészét. A háziasszony elszörnyülködve kiáltott fel: "Mit csinál? A legszebb sévres-i készletemből való a csésze!” A katonatiszt így felelt: „Hogyha azt a cukrot, amelyet meg sem érintettem a kezemmel, már nem lehet használni, hogy lehetne azt a csészét, amelyből ittam?"”

Anó P>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Bevallom, fogalmam sem volt eddig arról, ki volt Veres Pálné! Utcanév formájában hallottam már a nevét, de ennyi. Most pedig nagyon örülök, hogy a róla szóló életrajzi regényt választottam a Kertész Erzsébet-kihívás harmadik kötetének!
Mert ez az asszony nagyon sokat tett a magyar nőkért!
Felháborította, hogy kora nőinek nincs más választása, csak hogy férjhez menjenek. Ettől kezdve a családit tűzhelyt őrizték, egyik gyereket szülték a másik után. Pedig a nők semmivel sem rosszabbak vagy butábbak a férfiaknál! Mégis megalázták őket lépten nyomon, buta, üres fejű bábként kezelték őket. Ezt a kiszolgáltatottságot akarta megszüntetni Veres Pálné.
De nem érte be az emiatt történő felháborodással vagy sopánkodással. Előbb megírta nézeteit e tárgyról. Jókai és Deák segítségével, akik közreadták, ezeket sok nő elolvasta. S Veres Pálné elhatározta: a nőknek pedig tanulniuk kell! S számukra iskolákat kell alapítani! Ez a nagyszerű asszony alapította az első iskolát nők részére. Tizennégy fiatal lány kezdte meg itt tanulmányait.
Huszonöt év alatt, míg gondozta, az elvetett kis mag terebélyes, lombos fává növekedett. Óriási haladás volt ez, a nemzet hálás is volt nagyasszonyának – annál megdöbbentőbb, hogy ma a legtöbben azt sem tudják, ki volt ő!
Nem sokkal Veres Pálné halála után az egyetemek is megnyíltak a fiatal nők előtt. Ezért küzdött egész életében.
Végül álljon itt két gondolat Kertész Erzsébettől, akinek a régi idők híres asszonyairól írott könyveit egyre jobban megszerettem.
„Veres Pálné volt az első, aki mert, s akinek sikerült, amit akart. Aki elsőként küzdött azért, hogy a magyar nők magasabb műveltséget kapjanak.”
…………………………………….
„Sokan kérdik tőlem, miért is írok mindig asszonyokról, akik a tizenkilencedik században utat törtek az előítéletek sűrűjében. Csak azt felelhetem, azért, mert a férfiaknak sokkal könnyebb volt a dolguk. Tisztelet és elismerés illeti azokat a nőket, akik a férfiak kovácsolta rácsok mögül ki tudtak törni, és elindultak a szabadság, a világosság felé.”

TCV P>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Kicsit féltem tőle, hogy nehéz és nyers olvasmány lesz, mivel életrajzi regény, de kellemesen csalódtam. Olvasmányosan és érdekesen ír az írónő, nagyon jól bemutatta Veres Pálné életét, akiről eddig nem sok mindent tudtam. Egy kicsit betekintést nyerhettünk Madách Imre és Jókai Mór szerelmi életébe is, amiről szintén nem tudtam semmit, ezek után lehet, hogy elolvasom majd Az ember tragédiáját, amit Madách felesége, Fráter Erzsébet ihletett, és akiről megformázta Éva alakját.
Kedvet kaptam Kertész Erzsébet többi életrajzi regényéhez is, nem is tudom, hogy melyikkel kezdjem. Először a Szendrey Júliát gondoltam folytatásnak, de ebben a regényben megjelent Hugonnai Vilma is, akinek az élete felkeltette az érdeklődésemet, úgyhogy lehet, hogy a Vilma doktorasszony lesz a következő.

Ydna>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Több ilyen erős, határozott, művelt és jó célért harcoló nőre lenne, lett volna szükség.

icu79 P>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

A könyv befejezése után az első gondolatom az volt, hogy egy ilyen asszony életéből könnyű regényt írni, mert maga az élete is rendkívül érdekes, mozgalmas volt, ráadásul olyan időben élt, amikor történelmileg is nagy események zajlottak. De aztán rögtön meg is cáfoltam magam, mert beláttam, hogy egy életútról is lehet sokféleképpen írni. De Kertész Erzsébet tette ezt az egyik legjobb módon, stílusban. Számomra nagyon szimpatikus, hogy nemcsak egyszerű életrajzokat olvashatunk tollából, hanem komplex képet kapunk az illető személy munkásságáról, családi életéről, a kor történelméről, valamint irodalmi, közéleti szereplőiről.
Halvány fogalmam nem volt korábban, hogy ki volt az a Veres Pálné. Most már tudom és örülök, hogy ennek a tudásnak a birtokában vagyok, mert valóban sokat köszönhetünk neki, mi nők. :)
Személyes élményem a könyvvel kapcsolatban, hogy Veres Pálné lánya, Szilárda, aki később folytatta édesanyja munkásságát, Váchartyánba ment férjhez, Rudnay Józsefhez, ahol ma is áll a Rudnay kastély. Nekem rokonaim élnek azon a településen és minden alkalommal, útban feléjük, elmegyünk a kastély előtt. Most már egészen más szemmel nézek majd arra a kastélyra… :)

Pudlimoly78>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Mikor a kezembe vettem, valami száraz, kizárólag okító szándékú műre számítottam, és milyen kellemesen csalódtam! Alig tudtam letenni, három nap alatt ki is olvastam.

Veres Pálné csodálatos nő volt, érdemei vitathatatlanok. Kertész Erzsébet róla szóló könyve mindamellett, hogy hitelesen végigkíséri főhősnőnk életét tizenéves korától haláláig, kitűnő korrajz is. A regényt olvasva árnyalt, részletgazdag képet kaphatunk a tizenkilencedik századi magyar közéletről, a nemesség mindennapjairól.

Könnyen beleéltem magam a ma már romantikusnak ható, mai rohanó világunkhoz képest elképzelhetetlenül lassú 1800-as évek hangulatába. Külön pluszpont a sok Nógrádban játszódó rész, rengeteg érzelmi szál fűz a megyéhez. :)

Egyes dolgok a könyvben nagyon megleptek, még annak tudatában is, hogy teljesen más világ volt. És sajnos fel kellett ismernem, hogy bizonyos tekintetekben egy lépést sem mozdultunk előre, sőt. :(

Ami számomra kissé antipatikus volt, az az, hogy Veresék mennyire próbálták meggyőzni Madáchot, hogy fogadja vissza Erzsit, mert hát „a gyermekei anyja”. Szerintem ez nem ok arra, hogy valaki örök életére egy fedél alá kényszerüljön egy ilyen, kezdetektől fogva züllött nővel. Ha ma élne, Veres Pálné szomorúan venné tudomásul, hogy rengeteg hasonló lány van még, és az oktatás sem tud mindenkin segíteni.

És akkor igen, Veres Pálné – szégyellem, de eddig fogalmam sem volt a lánykori nevéről. Ezért kifejezetten nem tetszett, hogy az írónő sokszor így, asszonynevén hivatkozott rá. Szerintem a Hermin minden szempontból személyesebb, megfelelőbb ehhez a történethez. Ja, és nagyon elkeseredtem, mikor Hermin a lányát Szilárdának keresztelte. :(: Szegény lány olyan finom teremtés volt, sokkal szebb nevet érdemelt volna.

Hatalmas pozitívum volt viszont Hugonnai Vilma megemlítése, ő is nagyon szimpatikus nő lehetett. Nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, biztosan a kezembe fogok venni más Kertész Erzsébet-műveket is. :)

abrakadabra>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Szinte semmit sem olvastam Veres Pálnéról eddig, pedig kellett volna, hiszen rengeteget köszönhetnek neki a nők. Az ő életén kívül még Madáchról és Fráter Erzsébettel kötött házasságáról is sokat megtudhatunk a könyvből. Több Kertész Erzsébet regényt elolvasva érdekes, hogyan kapcsolódott össze az egy időben elő nők sorsa, és a történelmi események is könnyebben átláthatóak könyvei segítségével.

Lahara IP>!
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ha kötelező olvasmánynak nem is, de ajánlottnak mindenképpen be lehetne tenni. Mondjuk nyolcadiktól fölfele. Sokszor kicsit törikönyvszerű, kevésbé élvezetes vagy regényes romantikus, de azért megéri elolvasni.


Népszerű idézetek

Levandra>!

…ha egy terebélyes fa árnyékában megpihenünk, gondolunk-e arra, milyen kicsiny magból nőtt ez a hatalmas, árnyat adó fa?

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ydna>!

„Ami benne értékes és becses volt, azt felosztotta Magyarország művelt hölgyei közt – s bár ezer meg ezer részre oszlott, mégis mindenki bírhatja egészen.”
/Mikszáth Kálmán/

269,o,

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

>!

egy lány dísze a háznak, kettő jó, három elég, négy sok, öt ínség, hat átok!

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ydna>!

És hársfákat is ültetünk, bár a babona azt tartja, nem jó hársfát ültetni, mert akkor kihal a fiúág.

174. oldal

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Pudlimoly78>!

Nem tudom becsülni, és hogy lehet azt szeretni, akit nem becsülünk?

91. oldal

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Pudlimoly78>!

Mert a divat erősebb, mint a logika.

203. oldal

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ydna>!

„Mindezeket elmondottam, mert a hallgatás nyomta lelkemet. Ha sikerült elvetnem egy magot, mely termékeny földbe esve egykoron hasznos gyümölcsöt fog teremni, áldani fogom az elhatározást, mely gondolataim közlése végett a tollat kezembe adta.”

138,o,

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Ydna>!

A Pesti hírlap vasárnapi számában Múlik a vármegye címmel Mikszáth írt megható nekrológot az egykori alispánról.
[…]
Egyszerű, igénytelen ember volt, akiben nem találni nagy ambíciókat, de nagy kötelességérzetet igen. Bölcs volt, anélkül, hogy tudálékos lett volna, szigorú volt, de mégis szelíd, parancsolni tudott, pedig csak tanácsot adott.

230. oldal

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Anó P>!

A következő esztendőben a szerény „egészségtan” címmel Hugonnai Vilma elkezdte előadásait. De ebből nagy kavarodás támadt. Felháborodott anyák, sőt apák jöttek a Zöldfa utcába, és követelték, hogy szüntessék be ezeket az erkölcstelen előadásokat. Először az igazgatónő érdeklődött, hogy mi a felháborító abban, ha a fiatal lányok megismerik a testüket, és előkészülnek a jövendő anyaságra. Az izgatott és hápogó szülők nem tudtak mit felelni. Majd Veres Pálné jött be Vanyarcról, s hozzá küldték a lázongókat. Egyik apa végül kijelentette, hogy lánya szűzi ártatlanságát mételyezik meg azzal, hogy a gyermek születése titkát feltárják.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

2 hozzászólás
Anó P>!

'Pihenj nyugodtan. Munkád arany-magvát magyar nők szép lelkében hintetted el."

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Fróna Zsófia: Démonok közt
Leiner Laura: Állj mellém
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Papp Dóra: Tükörlelkek 2.
Fekete István: Zsellérek
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Laura Ingalls Wilder: Azok a boldog, arany évek