24. legjobb klasszikus könyv a molyok értékelése alapján
69. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

Vilma ​doktorasszony 222 csillagozás

Az első magyar orvosnő életregénye
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

Róla szól: Hugonnai Vilma

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2018
384 oldal · ISBN: 9789634861003 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2017
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634256024 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2008
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631185294

4 további kiadás


Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma · Zsolnay Miklós

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Kedvencelte 59

Most olvassa 7

Várólistára tette 150

Kívánságlistára tette 94

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Most is ugyanolyan élményt jelentett Kertész Erzsébettől olvasni, mint gyerekkoromban; lenyűgözött kifinomult stílusával, kedves történetvezetésével, mindenkori remek témaválasztásával.
Szeretek olyan elődeinkről olvasni, akiket egy-egy cél megvalósításában, kivívásában úttörőként emlegetnek, így Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről is. Kertész Erzsébet művein érződik az alapos felkészültség, amivel belefogott az alkotásba, itt is számtalan példa támasztja ezt alá.
Történelmi események, dátumok és szereplők jelennek meg a cselekmény során, így nemcsak egy bátor, elszánt és kitartó hölgy alakja bontakozik ki, hanem a kor, amiben élt. A kor, amikor a lányok sorsa, jövője már születésük pillanatában eldőlt, egyetlen járható út maradt, a családalapítás: férjhez menni, gyereket szülni, és leginkább kiszolgáltatottan élni.
De akadtak, akik ennél többet szerettek volna elérni, nem feltétlenül ehelyett, hanem emellett, tanulni, művelődni, dolgozni, elérni valami mást is az életben. Hugonnai Vilma grófnő példátlan szorgalommal, kitartással és akaraterővel valósította meg gyermekkori álmát, gyógyíthassa a betegeket diplomás, egyetemet végzett, elismert orvosnőként.

Bevallom, a regény végén mélyen meghatódtam, mikor küzdelmes útját végre siker koronázta, kézbe vehette itthon is oklevelét, diplomáját.
Élete példaértékű!
Említésre méltó a kötet maga, igényes, szép megjelentetésért dicséret illeti a Móra Könyvkiadót, valamint Békés Rozi munkáját a gyönyörű illusztrációkért.

ziara>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Regényileg 4,5, de a tartalom és az elismerésem miatt 5 csillag.
Már ezer éve el akartam olvasni, és most hogy beszorultunk az otthonunkba, úgy éreztem, erre van szükségem.
Mindig nehéz az úttörők élete, ki kell taposniuk az utat a többiek előtt. És ha ez még nem lenne elég, még a családjuk sem támogató.
Csak remélni merem, hogy én is meg tudtam volna ezt csinálni, ha akkor élek! De sajnos ez valószínűleg nem így lett volna….

Csilla555 P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Hugonnai Vilmát tizenhárom évesen ismerjük meg és végigkísérjük az életét egészen ötven éves koráig. Kapott ez a szegény nő hideget-meleget (de leginkább hideget) az élettől.
Kertész Erzsébet ebben a könyvében nem a pontos történelmi hűségre helyezte a hangsúlyt- ez igaz. Sokkal inkább egy 1870-es években élő grófkisasszonyt akart bemutatni, aki erős akaratú, célratörő, kitartó és akinek a tudásvágya csillapíthatatlan. Aki nőként az első orvos akart lenni Magyarországon és ezzel egyidejűleg kiharcolta, hogy a magyar nőknek is legyen joga felsőfokú iskolában tanulni illetve, hogy itthon is elismerjék és gyakorolhassák a külföldön megszerzett tudásukat.
Kertész Erzsébet jellemábrázolásával egy elképesztően nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg Vilma doktornő személyében.
Annak ellenére, hogy ez egy ún. csíkos könyv, én mégis ajánlom (akár többszöri ) elolvasásra tizenhat év fölött minden korosztálynak. :-)

1 hozzászólás
icu79 P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Micsoda kitartás, erő, eltökéltség, áldozatkészség, hivatástudat. Ez ma mind hiánycikk! Pedig értünk is tette Vilma, amit véghez vitt.
Köszönöm az írónőnek, hogy megismerhettem ennek a nagyszerű nőnek az életét. Példaértékű!!!

tmezo P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Olyan, de olyan régóta halogattam ezt a könyvet, de kár volt. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert ez egy bámulatos történet egy bámulatos nőről.
Nagyon jól felépített a könyv, egészen a gyermekkorától kezdve megismerhetjük az orvosnőt. Olyan szívszorítóak voltak a gyermekévei, aztán az első házasságában telt évek. Bámulatos, hogy mindezen családi sorsok mellett kitartott az elhatározása mellett és tanult. Elképesztő akarattal és kitartással bírt, és még az itthoni helyzetek ellenére sem adta fel a hivatását.
Csodálatos, hatalmas élmény volt róla olvasni.

>!
Móra, Budapest, 1965
378 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Keserü Ilona
2 hozzászólás
havas>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Megmártózás egy XIX. századvégi – cseppet sem átlagos – nő élettörténetében, és ez mögé „olvasva”, a kor egy szeletkéjébe. A férfi-női szerepkörök, az anya-gyermek kapcsolat, a külsőségektől való „függés” (szűklátókörűség) élesbe menő kitárulkozása.
Női orvosra „nincs precedens”, mondja ezt egy kultuszminiszter. Nos, az idő. Az valahogy mindig behozza az elmaradásokat. Vilma a precedens, és igen, neki (is) köszönheti az utána következő leánygenerációk sokasága, hogy egyetemi hallgató lehet, orvos. Úgy hiszem, nem kevés tisztelettel kéne (néha) emlékeznünk rá.
Igen, szeretem ezeket a bátorító, kitartó jellemeket, mint Vilmáé! Felráznak.

Nyctea P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Ez a könyv olyan olvasmányélményt nyújtott, amilyet tinikoromban éltem át nagyon sokszor: mikor végtelen időm volt arra, hogy belemerüljek egy jó történetbe és hagyjam, hogy magával vigyen, messzire… A körülmények azóta megváltoztak, de az érzet valahogy ugyanaz volt most is. :)
Hugonnai Vilma életregénye igazi kellemes, sodró, belemerülős olvasmány. Egy történet az elhivatottságról, a kitartásról, a belső erőről. Remekül ábrázolja az 1800-as évekbeli világot, a nők lehetőségeit, korlátait, problémáit, és nem mellőzi a romantikát sem, de csak szolidan. Nagyszerű könyv. :)

ÁrnyékVirág P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Jó, hogy vannak ilyen könyvek, amelyek amellett, hogy kalandosak és olvasmányosak, olyan emberekről szólnak, akik tényleg tiszteletet érdemelnek. Hugonnai Vilma orvos akart lenni, és kitartóan küzdött a céljáért: a földhözragadt gondolkodású férjével, a családjával, az ismerőseivel, a pénztelenséggel, és az egész társadalom felfogásával, amely szerint a nő egyetlen célja az életben az előnyös férjhezmenés és a gyerekszülés. A könyv végére lelkes kamaszként reménykedtem benne, hogy ennyi szenvedés és harc után Vilmának végre sikerül elismertenie a diplomáját, és talán a szerelem is rátalál.
Ha legközelebb Budapesten járok, nem mulasztok el egy szál virágot tenni a sírjára. Abban, hogy ma már nincs semmi akadálya annak, hogy egy nő orvos, mérnök vagy akár űrhajós legyen, Hugonnai Vilma bátorságának és kitartásának is szerepe volt.
Ha tizenöt évvel hamarabb került volna a kezembe, még nagyobb hatással lett volna rám, mint Kertész Erzsébet Florence Nightingale életéről szóló regénye, amelynek hatására eldöntöttem, hogy orvos leszek :)

brena>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Óriási élmény volt olvasni!Sajnálom,hogy eddig soha nem futottam össze ezzel a könyvel,sokkal hamarabb kellett volna olvasnom,de így is elsöprő volt!Örülök,hogy olvastam erről a különleges nőről,még sok sok ilyen könyv kéne (a mai fiatalok kezébe is)!Remélem ez az óriási elhivatottság (vagy legalább egy része)még meg van a mostani orvospalántákban is!
Simán kötelezővé tenném a felvételi előtt,hogy lássák mennyivel könnyebb a dolguk mint anno…
Vilma:köszönöm,hogy véghez vitted,Erzsébet:köszönöm,hogy megírtad!

3 hozzászólás
Galambdúc>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Annyira el tudtam merülni ebben a könyvben, hogy azt se tudtam, melyik bolygón vagyok éppen. Vilma modern nő, ambíció és kitartás terén manapság is példa lehet az élete. De a kapcsolatokat tekintve is nagyon mai a sztori, válás és házasság és aztán barátságok, az egész egy kusza szövet.
A zürichi rész különösen kedves volt a szívemnek, jártam ott többször és a város hangulata még ma is hasonló. De a birtokok leírása is szinte filmszerű, szinte éreztem ahogy az illatok szállnak a pándi kúria konyhájából és a kastélyt is el tudtam képzelni.
Egy dologra azért felfigyeltem, a nő 20 évesen már vénleánynak számított abban a korban (1800-as évek) és örültek, ha kiházasították (de inkább 16-17 évesen, ha egy mód volt rá), a férfi meg még 40 évesen is kelendő, ifjú embernek számított. Micsoda diszkrimináció, kérem. Mostanra nagyot fordult a világ, amit nem is bánok.
Vilma ilyen szempontból is különleges: elvált, majd újra férjhez ment és még gyereket is szült negyvenegynehány évesen, majd 50 évesen kezdte meg (újra) karrierének építését.
Nem tudom, ebben a regényben volt-e fikció, de egy biztos, nagyon mesésen, élvezhetően van megírva.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta P>!

A második szigorlatot decemberben tette le. Belgyógyászatból Korányi professzor vizsgáztatta, de a vizsga hamarosan átcsapott beszélgetésbe. Korányi Rose diftériás műtétjei iránt érdeklődött, s kérte Vilmát, küldjön egy példányt doktori disszertációjából.

379. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: diftéria, torokgyík · szigorlat
Jagika P>!

Igen, a gyermekek azt hiszik, a felnőtteknek mindent szabad. Nem gondolnak arra, hogy azok sem élhetnek kedvük szerint, s gyakran még szigorúbb parancsnak kell engedelmeskedniük, mint a gyermekeknek.

22. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: gyermek
2 hozzászólás
Jagika P>!

„A magyarok különös emberek (…). Hevülékeny, romantikus nép.”

234. oldal (Móra Könyvkiadó, 2017)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

GSzabina>!

Általában – tette hozzá kesernyésen – a bajok nem szűnnek meg, ha nem veszünk róluk tudomást…

222. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

rilla_my_rilla>!

A műveltségre minden embernek, férfinak, nőnek egyaránt szüksége van – írta – , micsoda szűklátókörűség, hogy a nőket el akarják zárni a tanulástól! Amikor én fiatal lány voltam, csak azt kívánták, hogy tudjak szépen zongorázni, kézimunkázni, festegetni, idegen nyelveken csacsogni. Arra nem gondoltak, hogy a legtöbb fiatal lányból egyszer anya lesz, s hogy nevelje fel az anya a gyermekeit, ha őt nem tanították, s éppen ezért olyan keveset tud? Azt szeretném, kis Vilmám, hogy minél tovább maradjon az intézetben. Meglátja, a könyvek sok mindenért kárpótolni fogják!

60. oldal (Móra, 1965)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: műveltség
Csilla555 P>!

Azért, professzor úr, mert magyar vagyok. Nem tudom mennyire ismeri Magyarországot, hallott-e róla valamit. Diáktársaim, társnőim nemigen tudják, merre van, sokan kétségbe vonják: létezik-e egyáltalán. Az egyetem dékáni hivatalában úgy tartják számon, mint Ausztria egy részét, tartományát.
Pedig ez az ország önálló ország, nagyon sok vért áldozott azért, hogy megtarthassa önállóságát.

231. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Csilla555 P>!

Édesanyja azt kívánta, hogy tanuljon,sokat tanuljon, művelt nő váljék belőle. „A műveltségre minden embernek,férfinak,nőnek egyaránt szüksége van…”

58. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Csilla555 P>!

… Magyarország önálló ország, nem tartománya Ausztriának, tüntessék fel külön minden kimutatásban a magyar hallgatókat.

182. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország
Csilla555 P>!

A fehér pergamenen gondosan rajzolt betűkkel latin nyelvű írás: Hugonnai Vilmát 1879. február 3-án az orvostudományok doktorává avatta.

236. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

GSzabina>!

György is idegen maradt, hiszen csak szerelmes volt belé, anélkül, hogy szerette volna.

261. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Régimódi történet
Daisy Goodwin: Viktória
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Bárdos László: A dzsidás kapitány
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek