A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a… (tovább)
Vilma doktorasszony 233 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1965
Tagok ajánlása: 12 éves kortól
Róla szól: Hugonnai Vilma
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek
Enciklopédia 17
Szereplők népszerűség szerint
Hugonnai Vilma · Zsolnay Miklós
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 65
Most olvassa 12
Várólistára tette 159
Kívánságlistára tette 95
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Most is ugyanolyan élményt jelentett Kertész Erzsébettől olvasni, mint gyerekkoromban; lenyűgözött kifinomult stílusával, kedves történetvezetésével, mindenkori remek témaválasztásával.
Szeretek olyan elődeinkről olvasni, akiket egy-egy cél megvalósításában, kivívásában úttörőként emlegetnek, így Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről is. Kertész Erzsébet művein érződik az alapos felkészültség, amivel belefogott az alkotásba, itt is számtalan példa támasztja ezt alá.
Történelmi események, dátumok és szereplők jelennek meg a cselekmény során, így nemcsak egy bátor, elszánt és kitartó hölgy alakja bontakozik ki, hanem a kor, amiben élt. A kor, amikor a lányok sorsa, jövője már születésük pillanatában eldőlt, egyetlen járható út maradt, a családalapítás: férjhez menni, gyereket szülni, és leginkább kiszolgáltatottan élni.
De akadtak, akik ennél többet szerettek volna elérni, nem feltétlenül ehelyett, hanem emellett, tanulni, művelődni, dolgozni, elérni valami mást is az életben. Hugonnai Vilma grófnő példátlan szorgalommal, kitartással és akaraterővel valósította meg gyermekkori álmát, gyógyíthassa a betegeket diplomás, egyetemet végzett, elismert orvosnőként.
Bevallom, a regény végén mélyen meghatódtam, mikor küzdelmes útját végre siker koronázta, kézbe vehette itthon is oklevelét, diplomáját.
Élete példaértékű!
Említésre méltó a kötet maga, igényes, szép megjelentetésért dicséret illeti a Móra Könyvkiadót, valamint Békés Rozi munkáját a gyönyörű illusztrációkért.


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Regényileg 4,5, de a tartalom és az elismerésem miatt 5 csillag.
Már ezer éve el akartam olvasni, és most hogy beszorultunk az otthonunkba, úgy éreztem, erre van szükségem.
Mindig nehéz az úttörők élete, ki kell taposniuk az utat a többiek előtt. És ha ez még nem lenne elég, még a családjuk sem támogató.
Csak remélni merem, hogy én is meg tudtam volna ezt csinálni, ha akkor élek! De sajnos ez valószínűleg nem így lett volna….


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Hugonnai Vilmát tizenhárom évesen ismerjük meg és végigkísérjük az életét egészen ötven éves koráig. Kapott ez a szegény nő hideget-meleget (de leginkább hideget) az élettől.
Kertész Erzsébet ebben a könyvében nem a pontos történelmi hűségre helyezte a hangsúlyt- ez igaz. Sokkal inkább egy 1870-es években élő grófkisasszonyt akart bemutatni, aki erős akaratú, célratörő, kitartó és akinek a tudásvágya csillapíthatatlan. Aki nőként az első orvos akart lenni Magyarországon és ezzel egyidejűleg kiharcolta, hogy a magyar nőknek is legyen joga felsőfokú iskolában tanulni illetve, hogy itthon is elismerjék és gyakorolhassák a külföldön megszerzett tudásukat.
Kertész Erzsébet jellemábrázolásával egy elképesztően nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg Vilma doktornő személyében.
Annak ellenére, hogy ez egy ún. csíkos könyv, én mégis ajánlom (akár többszöri ) elolvasásra tizenhat év fölött minden korosztálynak. :-)


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Szeretem Kertész Erzsébet könyveit, érdekes témákat boncolgat. Hugonnai Vilma történetére régóta kíváncsi voltam. Nagyon nehéz lehetett neki az akkori körülmények között. Nem csak a tanulás, az elhelyezkedés, a sok megalázás, a meg nem értettség. Az ilyen úttörő nőkre sokszor büszkeséggel gondolunk, sokat köszönhetünk nekik. Ma sok minden őrzi a nevüket, de a saját korukban borzasztó nehéz életük lehetett. Ennyi tanulás.. Ekkora munkabírás ami Vilma életét meghatározta példaértékű.
Egy dolgot hiányoltam, a könyvben két gyermeket említenek, de a valóságban 3 volt.
Annak viszont örülök, hogy Vilma Wartha Vincében megtalálta a társát.
Az akkori kor nőkhöz való hozzáállása azért sokszor bicskanyitogató volt, viszont sok esetben a nők is tehettek erről. Fruzsina örök gyerek karaktere nekem nagyon bájos volt, illetve Vilma volt-férjéhez való hozzáállása is páratlan.
off


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Olyan, de olyan régóta halogattam ezt a könyvet, de kár volt. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert ez egy bámulatos történet egy bámulatos nőről.
Nagyon jól felépített a könyv, egészen a gyermekkorától kezdve megismerhetjük az orvosnőt. Olyan szívszorítóak voltak a gyermekévei, aztán az első házasságában telt évek. Bámulatos, hogy mindezen családi sorsok mellett kitartott az elhatározása mellett és tanult. Elképesztő akarattal és kitartással bírt, és még az itthoni helyzetek ellenére sem adta fel a hivatását.
Csodálatos, hatalmas élmény volt róla olvasni.


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Micsoda kitartás, erő, eltökéltség, áldozatkészség, hivatástudat. Ez ma mind hiánycikk! Pedig értünk is tette Vilma, amit véghez vitt.
Köszönöm az írónőnek, hogy megismerhettem ennek a nagyszerű nőnek az életét. Példaértékű!!!


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Megmártózás egy XIX. századvégi – cseppet sem átlagos – nő élettörténetében, és ez mögé „olvasva”, a kor egy szeletkéjébe. A férfi-női szerepkörök, az anya-gyermek kapcsolat, a külsőségektől való „függés” (szűklátókörűség) élesbe menő kitárulkozása.
Női orvosra „nincs precedens”, mondja ezt egy kultuszminiszter. Nos, az idő. Az valahogy mindig behozza az elmaradásokat. Vilma a precedens, és igen, neki (is) köszönheti az utána következő leánygenerációk sokasága, hogy egyetemi hallgató lehet, orvos. Úgy hiszem, nem kevés tisztelettel kéne (néha) emlékeznünk rá.
Igen, szeretem ezeket a bátorító, kitartó jellemeket, mint Vilmáé! Felráznak.


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Ez a könyv olyan olvasmányélményt nyújtott, amilyet tinikoromban éltem át nagyon sokszor: mikor végtelen időm volt arra, hogy belemerüljek egy jó történetbe és hagyjam, hogy magával vigyen, messzire… A körülmények azóta megváltoztak, de az érzet valahogy ugyanaz volt most is. :)
Hugonnai Vilma életregénye igazi kellemes, sodró, belemerülős olvasmány. Egy történet az elhivatottságról, a kitartásról, a belső erőről. Remekül ábrázolja az 1800-as évekbeli világot, a nők lehetőségeit, korlátait, problémáit, és nem mellőzi a romantikát sem, de csak szolidan. Nagyszerű könyv. :)


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Jó, hogy vannak ilyen könyvek, amelyek amellett, hogy kalandosak és olvasmányosak, olyan emberekről szólnak, akik tényleg tiszteletet érdemelnek. Hugonnai Vilma orvos akart lenni, és kitartóan küzdött a céljáért: a földhözragadt gondolkodású férjével, a családjával, az ismerőseivel, a pénztelenséggel, és az egész társadalom felfogásával, amely szerint a nő egyetlen célja az életben az előnyös férjhezmenés és a gyerekszülés. A könyv végére lelkes kamaszként reménykedtem benne, hogy ennyi szenvedés és harc után Vilmának végre sikerül elismertenie a diplomáját, és talán a szerelem is rátalál.
Ha legközelebb Budapesten járok, nem mulasztok el egy szál virágot tenni a sírjára. Abban, hogy ma már nincs semmi akadálya annak, hogy egy nő orvos, mérnök vagy akár űrhajós legyen, Hugonnai Vilma bátorságának és kitartásának is szerepe volt.
Ha tizenöt évvel hamarabb került volna a kezembe, még nagyobb hatással lett volna rám, mint Kertész Erzsébet Florence Nightingale életéről szóló regénye, amelynek hatására eldöntöttem, hogy orvos leszek :)


Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Óriási élmény volt olvasni!Sajnálom,hogy eddig soha nem futottam össze ezzel a könyvel,sokkal hamarabb kellett volna olvasnom,de így is elsöprő volt!Örülök,hogy olvastam erről a különleges nőről,még sok sok ilyen könyv kéne (a mai fiatalok kezébe is)!Remélem ez az óriási elhivatottság (vagy legalább egy része)még meg van a mostani orvospalántákban is!
Simán kötelezővé tenném a felvételi előtt,hogy lássák mennyivel könnyebb a dolguk mint anno…
Vilma:köszönöm,hogy véghez vitted,Erzsébet:köszönöm,hogy megírtad!
Népszerű idézetek




A második szigorlatot decemberben tette le. Belgyógyászatból Korányi professzor vizsgáztatta, de a vizsga hamarosan átcsapott beszélgetésbe. Korányi Rose diftériás műtétjei iránt érdeklődött, s kérte Vilmát, küldjön egy példányt doktori disszertációjából.
379. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




Igen, a gyermekek azt hiszik, a felnőtteknek mindent szabad. Nem gondolnak arra, hogy azok sem élhetnek kedvük szerint, s gyakran még szigorúbb parancsnak kell engedelmeskedniük, mint a gyermekeknek.
22. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




Általában – tette hozzá kesernyésen – a bajok nem szűnnek meg, ha nem veszünk róluk tudomást…
222. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




A műveltségre minden embernek, férfinak, nőnek egyaránt szüksége van – írta – , micsoda szűklátókörűség, hogy a nőket el akarják zárni a tanulástól! Amikor én fiatal lány voltam, csak azt kívánták, hogy tudjak szépen zongorázni, kézimunkázni, festegetni, idegen nyelveken csacsogni. Arra nem gondoltak, hogy a legtöbb fiatal lányból egyszer anya lesz, s hogy nevelje fel az anya a gyermekeit, ha őt nem tanították, s éppen ezért olyan keveset tud? Azt szeretném, kis Vilmám, hogy minél tovább maradjon az intézetben. Meglátja, a könyvek sok mindenért kárpótolni fogják!
60. oldal (Móra, 1965)
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




Azért, professzor úr, mert magyar vagyok. Nem tudom mennyire ismeri Magyarországot, hallott-e róla valamit. Diáktársaim, társnőim nemigen tudják, merre van, sokan kétségbe vonják: létezik-e egyáltalán. Az egyetem dékáni hivatalában úgy tartják számon, mint Ausztria egy részét, tartományát.
Pedig ez az ország önálló ország, nagyon sok vért áldozott azért, hogy megtarthassa önállóságát.
231. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




… Magyarország önálló ország, nem tartománya Ausztriának, tüntessék fel külön minden kimutatásban a magyar hallgatókat.
182. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




A fehér pergamenen gondosan rajzolt betűkkel latin nyelvű írás: Hugonnai Vilmát 1879. február 3-án az orvostudományok doktorává avatta.
236. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye




György is idegen maradt, hiszen csak szerelmes volt belé, anélkül, hogy szerette volna.
261. oldal
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% Az első magyar orvosnő életregénye
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daisy Goodwin: Viktória 92% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös 84% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember 89% ·
Összehasonlítás - Fekete István: A koppányi aga testamentuma 88% ·
Összehasonlítás - Margaret Mitchell: Elfújta a szél 93% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Régimódi történet 91% ·
Összehasonlítás - Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja 75% ·
Összehasonlítás - Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó 90% ·
Összehasonlítás - Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek 95% ·
Összehasonlítás - Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street 95% ·
Összehasonlítás