Vilma ​doktorasszony 176 csillagozás

Az első magyar orvosnő életregénye
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Róla szól: Hugonnai Vilma

>!
Móra, Budapest, 2017
384 oldal · ISBN: 9789634256024
>!
Móra, Budapest, 2008
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631185294
>!
Móra, Budapest, 1998
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9636761647

3 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma


Kedvencelte 49

Most olvassa 6

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
icu79 P
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Micsoda kitartás, erő, eltökéltség, áldozatkészség, hivatástudat. Ez ma mind hiánycikk! Pedig értünk is tette Vilma, amit véghez vitt.
Köszönöm az írónőnek, hogy megismerhettem ennek a nagyszerű nőnek az életét. Példaértékű!!!

>!
tmezo P
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Olyan, de olyan régóta halogattam ezt a könyvet, de kár volt. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert ez egy bámulatos történet egy bámulatos nőről.
Nagyon jól felépített a könyv, egészen a gyermekkorától kezdve megismerhetjük az orvosnőt. Olyan szívszorítóak voltak a gyermekévei, aztán az első házasságában telt évek. Bámulatos, hogy mindezen családi sorsok mellett kitartott az elhatározása mellett és tanult. Elképesztő akarattal és kitartással bírt, és még az itthoni helyzetek ellenére sem adta fel a hivatását.
Csodálatos, hatalmas élmény volt róla olvasni.

>!
Móra, Budapest, 1965
378 oldal · Illusztrálta: Keserü Ilona
2 hozzászólás
>!
ÁrnyékVirág
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Jó, hogy vannak ilyen könyvek, amelyek amellett, hogy kalandosak és olvasmányosak, olyan emberekről szólnak, akik tényleg tiszteletet érdemelnek. Hugonnai Vilma orvos akart lenni, és kitartóan küzdött a céljáért: a földhözragadt gondolkodású férjével, a családjával, az ismerőseivel, a pénztelenséggel, és az egész társadalom felfogásával, amely szerint a nő egyetlen célja az életben az előnyös férjhezmenés és a gyerekszülés. A könyv végére lelkes kamaszként reménykedtem benne, hogy ennyi szenvedés és harc után Vilmának végre sikerül elismertenie a diplomáját, és talán a szerelem is rátalál.
Ha legközelebb Budapesten járok, nem mulasztok el egy szál virágot tenni a sírjára. Abban, hogy ma már nincs semmi akadálya annak, hogy egy nő orvos, mérnök vagy akár űrhajós legyen, Hugonnai Vilma bátorságának és kitartásának is szerepe volt.
Ha tizenöt évvel hamarabb került volna a kezembe, még nagyobb hatással lett volna rám, mint Kertész Erzsébet Florence Nightingale életéről szóló regénye, amelynek hatására eldöntöttem, hogy orvos leszek :)

>!
brena
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Óriási élmény volt olvasni!Sajnálom,hogy eddig soha nem futottam össze ezzel a könyvel,sokkal hamarabb kellett volna olvasnom,de így is elsöprő volt!Örülök,hogy olvastam erről a különleges nőről,még sok sok ilyen könyv kéne (a mai fiatalok kezébe is)!Remélem ez az óriási elhivatottság (vagy legalább egy része)még meg van a mostani orvospalántákban is!
Simán kötelezővé tenném a felvételi előtt,hogy lássák mennyivel könnyebb a dolguk mint anno…
Vilma:köszönöm,hogy véghez vitted,Erzsébet:köszönöm,hogy megírtad!

3 hozzászólás
>!
havas
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Megmártózás egy XIX. századvégi – cseppet sem átlagos – nő élettörténetében, és ez mögé „olvasva”, a kor egy szeletkéjébe. A férfi-női szerepkörök, az anya-gyermek kapcsolat, a külsőségektől való „függés” (szűklátókörűség) élesbe menő kitárulkozása.
Női orvosra „nincs precedens”, mondja ezt egy kultuszminiszter. Nos, az idő. Az valahogy mindig behozza az elmaradásokat. Vilma a precedens, és igen, neki (is) köszönheti az utána következő leánygenerációk sokasága, hogy egyetemi hallgató lehet, orvos. Úgy hiszem, nem kevés tisztelettel kéne (néha) emlékeznünk rá.
Igen, szeretem ezeket a bátorító, kitartó jellemeket, mint Vilmáé! Felráznak.

>!
Galambdúc
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Annyira el tudtam merülni ebben a könyvben, hogy azt se tudtam, melyik bolygón vagyok éppen. Vilma modern nő, ambíció és kitartás terén manapság is példa lehet az élete. De a kapcsolatokat tekintve is nagyon mai a sztori, válás és házasság és aztán barátságok, az egész egy kusza szövet.
A zürichi rész különösen kedves volt a szívemnek, jártam ott többször és a város hangulata még ma is hasonló. De a birtokok leírása is szinte filmszerű, szinte éreztem ahogy az illatok szállnak a pándi kúria konyhájából és a kastélyt is el tudtam képzelni.
Egy dologra azért felfigyeltem, a nő 20 évesen már vénleánynak számított abban a korban (1800-as évek) és örültek, ha kiházasították (de inkább 16-17 évesen, ha egy mód volt rá), a férfi meg még 40 évesen is kelendő, ifjú embernek számított. Micsoda diszkrimináció, kérem. Mostanra nagyot fordult a világ, amit nem is bánok.
Vilma ilyen szempontból is különleges: elvált, majd újra férjhez ment és még gyereket is szült negyvenegynehány évesen, majd 50 évesen kezdte meg (újra) karrierének építését.
Nem tudom, ebben a regényben volt-e fikció, de egy biztos, nagyon mesésen, élvezhetően van megírva.

1 hozzászólás
>!
pipacstappancs
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Példakép.
Már nem először olvasom.. Valahányszor úgy érzem, nincs erőm ehhez a szakmához, újból előkerül Vilma doktorasszony élete.

>!
adricca P
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Évek óta terveztem már, és örülök, hogy most végre elolvastam ezt a könyvet. Nem voltak különösebben magas elvárásaim vele szemben, így újra és újra meg tudott lepni azzal, hogy több dologban is sokkal jobb, mint remélni mertem.

Hugonnai Vilma (ha lehet hinni a wikipédiának, nem teljesen pontos) életrajzát tizenegypár éves korától az ötven évesen végre bekövetkező magyarországi orvossá avatásáig követjük a történetben, és bár ez nem egy pörgős akciókrimithriller, én azért egy percig sem untam. :) Szerettem, ahogy Kertész a szereplői közötti viszonyokat ábrázolta (különösen Vilmának a bátyjához és a fiához fűződő kapcsolata fogott meg, de nagyon érdekes volt az első férjével és Katalinnal alakuló viszonya is) – ebben jóval erősebb volt a regény, mint vártam, a viszonyok dinamikusan alakultak, volt személyiségfejlődés, bár a bőréből (nagyon helyesen) senki sem vetkőzött ki, és bár a pozitív szereplők egy kicsit túlidealizáltnak tűntek, a negatívabbak viszont egyáltalán nem voltak szélsőségesen gonoszak.

A másik meglepetés a teljesen nyílt nőjogi propaganda volt, amit persze a megjelenéskori korszellem is támogatott. Abba mindenesetre érdemes (bár egy kissé már unalmas) belegondolni, hogy azok a frázisok, amikkel Hugonnai Vilma az 1800-as évek közepe-végén megküzdött, valószínűleg felbukkantak Kertész Erzsébet idejében is a huszadik század második felében, és lám, itt vagyunk a huszonegyedik században, és mégis még mindig hallani egy részüket. Ja, ez amúgy egy feminista regény, mind témájában, mind előadásmódjában. Nem kell félni tőle, nem harap. :)
Ami felett kicsit értetlenebbül álltam, az a nyílt és egyértelmű hazaszeretet, és bár a néhány kedves orosz szereplővel jóban vagyunk, de még az arisztokráciáról sem csak rosszat lehet elmondani a regény alapján. Én nem értek az 1965-ös élethez, elvárásokhoz, cenzúrához, hogy akkor mit lehetett, és mit nem, de valószínűleg azt mondtam volna, hogy ennek így, ifjúsági regényben biztos nem tapsolt a felső vezetés. Aztán mégis megjelent, szóval lehet, hogy nekem vannak túl szigorú elképzeléseim. Mindegy, annak örültem, hogy ilyen irányú különösebb agitáció viszont nincs a könyvben, mert így a 21. században sem kell a szánkat húzni rá, én szívesen és minden fenntartás nélkül adnám kezébe a mostani és jövőbeli gyerekeknek is.

>!
Erzsébet_Szászi 
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Remek korrajzot kapunk Kertész Erzsébettől ennek a könyvnek a lapjain. Amellett, hogy megismerjük a nőkkel kapcsolatos XIX. századi gondolkodásmódot, betekintést nyerhetünk a korabeli arisztokrácia életébe. Nehéz elképzelni, hogy Hugonnai Vilmának mi mindenért meg kellett küzdenie, ami számunkra már teljesen természetes. Sőt, lassan többségbe kerülünk mi, női orvosok. spoiler

2 hozzászólás
>!
OlvasóMókus
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Alig bírtam letenni ezt a könyvet! Kertész Erzsébetnek van egy olyan stílusa, ami egyszerűen a fotelbe szögezett, egy klasszikus mesélő stílus, amitől megszűnt körülöttem a világ. Vilma élettörténete is nagyon érdekes volt, az anyát nélkülöző nehéz gyerekkor után, egy rossz házasságból volt ereje kitörtni, hogy megvalósíthassa élete álmát. És miután sikerült elérni még hosszú évek harca következett, hogy dolgozni is tudjon. És soha nem adta fel. Szerintem ebből a regényből mindenki erőt tud meríteni aki elolvassa. Legyen bárkinek bármi a célja, kitartással és kemény munkával minden elérhető.


Népszerű idézetek

>!
GSzabina

Általában – tette hozzá kesernyésen – a bajok nem szűnnek meg, ha nem veszünk róluk tudomást…

222. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
rilla_my_rilla

„A műveltségre minden embernek, férfinak, nőnek egyaránt szüksége van – írta –, micsoda szűk látókörűség, hogy a nőket el akarják zárni a tanulástól. Amikor én fiatal lány voltam, csak azt kívánták, hogy tudjak szépen zongorázni, kézimunkázni, festegetni, idegen nyelveken csacsogni. Arra nem gondoltak, hogy a legtöbb fiatal lányból egyszer anya lesz, s hogy nevelje fel az anya a gyermekeit, ha őt nem tanították, s éppen ezért olyan keveset tud? Azt szeretném, kis Vilmám, hogy minél tovább maradjon az intézetben. Meglátja, a könyvek sok mindenért kárpótolni fogják!”

60. oldal (Móra, 1965)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
Timcsibaba77

Lern dieses Volk der Hirten kennen!

167. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
brena

Kis csacsi Vilma – gondolta fölényesen –, kár, hogy az intézetben csak a könyveket bújta, meg a leckét magolta. Nem ártott volna néha oda figyelni, ha társnői nagylányos dolgokról beszélnek. Megtudhatta volna, hogy az a legfontosabb, hogy egy asszony nagyon szeresse az urát.

91

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
GSzabina

György is idegen maradt, hiszen csak szerelmes volt belé, anélkül, hogy szerette volna.

261. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
tmezo P

Amikor vége lett az avatásnak, a harmadik, aki hatalmas csokor virágot tartott a kezében, társnőihez fordult:
– Most… most menjünk oda!
A többiek húzódozva néztek egymásra, de aztán mégis megindultak Vilma felé. Magukban formálgatták a mondatokat, mivel köszöntik majd az első magyar orvosnőt, akit ötvenéves korára avattak doktorrá. Tudták, hogy Hugonnai Vilma egyike azoknak, akik az ő útjukat tették könnyebbé. Azt, hogy ők egyetemre járhatnak, Hugonnai Vilmának és szerte a világban néhány ilyen elszánt társnőjének köszönhetik.
(…)
A csokrot tartó lány hirtelen mozdulattal átnyújtotta a virágot, s beszélni akart. De a szépen elgondolt mondatok helyett nyakig pirulva, mindössze ennyit tudott mondani:
– Köszönjük.
(…)
– Igen, nektek már könnyebb lesz!

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
GSzabina

Anna sírva-zokogva taszította le mesebeli jóságos királyát arról a trónról, ahová gyermeki fantáziája emelte.

243. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
Pipőke

Ugye, megmondtam, hogy a te életedben is van romantika? Nem minden a praxis meg a sok tudományos könyv! Nő is vagy, ezt sohase felejtsd el!

258. oldal (3. rész, 6. fejezet)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
Anó P

Az Országos Nőképző Egyesület iskolájának egészségtanórái – mint Vilma sejtette – élénk visszhangot keltettek. Akadtak szülők, akik felháborodottan íratták ki leányukat az iskolából, mert – szerintük – erkölcstelenségre oktatják őket. Amikor az igazgatónő szelíden megkérdezte, hogy mi az erkölcstelenség a csecsemőápolásban, az anyák kijelentették, hogy a fiatal lányok ártatlan kedélyét megrontják azzal, hogy arra utalnak: nekik is lesznek majd gyermekeik. Nemcsak anyák, apák is bejöttek az iskolába, hosszasan fejtegették, hogy milyen káros, ha egy leánygyermek idő előtt ráébred a jövendő feladataira. Így elveszíti hamvas báját, szűzies gondolatvilágát, és ezáltal csökkennek férjhez menési esélyei.

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

>!
GSzabina

– Nem szoktam játszani a szavakkal, nem vagyok sem poéta, sem regényíró. Férfi vagyok. Amit kimondtam állom.

127. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye


Hasonló könyvek címkék alapján

Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Monica Hesse: A kék kabátos lány
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Celia Rees: Bűbájos Mary
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Tatay Sándor: Kinizsi Pál
Korda István: A mocsarak visszaütnek
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse