26. legjobb klasszikus könyv a molyok értékelése alapján
51. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

Vilma ​doktorasszony 263 csillagozás

Az első magyar orvosnő életregénye
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

Róla szól: Hugonnai Vilma

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2018
384 oldal · ISBN: 9789634861003
>!
Móra, Budapest, 2017
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634156024
>!
Móra, Budapest, 2008
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631185294 · Illusztrálta: Békés Rozi

4 további kiadás


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Kedvencelte 75

Most olvassa 9

Várólistára tette 188

Kívánságlistára tette 122

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Most is ugyanolyan élményt jelentett Kertész Erzsébettől olvasni, mint gyerekkoromban; lenyűgözött kifinomult stílusával, kedves történetvezetésével, mindenkori remek témaválasztásával.
Szeretek olyan elődeinkről olvasni, akiket egy-egy cél megvalósításában, kivívásában úttörőként emlegetnek, így Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről is. Kertész Erzsébet művein érződik az alapos felkészültség, amivel belefogott az alkotásba, itt is számtalan példa támasztja ezt alá.
Történelmi események, dátumok és szereplők jelennek meg a cselekmény során, így nemcsak egy bátor, elszánt és kitartó hölgy alakja bontakozik ki, hanem a kor, amiben élt. A kor, amikor a lányok sorsa, jövője már születésük pillanatában eldőlt, egyetlen járható út maradt, a családalapítás: férjhez menni, gyereket szülni, és leginkább kiszolgáltatottan élni.
De akadtak, akik ennél többet szerettek volna elérni, nem feltétlenül ehelyett, hanem emellett, tanulni, művelődni, dolgozni, elérni valami mást is az életben. Hugonnai Vilma grófnő példátlan szorgalommal, kitartással és akaraterővel valósította meg gyermekkori álmát, gyógyíthassa a betegeket diplomás, egyetemet végzett, elismert orvosnőként.

Bevallom, a regény végén mélyen meghatódtam, mikor küzdelmes útját végre siker koronázta, kézbe vehette itthon is oklevelét, diplomáját.
Élete példaértékű!
Említésre méltó a kötet maga, igényes, szép megjelentetésért dicséret illeti a Móra Könyvkiadót, valamint Békés Rozi munkáját a gyönyörű illusztrációkért.

ziara >!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Regényileg 4,5, de a tartalom és az elismerésem miatt 5 csillag.
Már ezer éve el akartam olvasni, és most hogy beszorultunk az otthonunkba, úgy éreztem, erre van szükségem.
Mindig nehéz az úttörők élete, ki kell taposniuk az utat a többiek előtt. És ha ez még nem lenne elég, még a családjuk sem támogató.
Csak remélni merem, hogy én is meg tudtam volna ezt csinálni, ha akkor élek! De sajnos ez valószínűleg nem így lett volna….

Ibanez P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Nagyon olvasmányos, szerethető kötet, az írónő szépen alkotta meg az első magyar doktornő életéről szóló regényt. Sehol sem volt unalmas, szépen bemutatta a kor férfi szemléletét és a nagyon lassan nyíló lehetőségeket is. Vilma sokkal szimpatikusabb figura, mint Szonya volt, bár ő is hátrahagyta a gyermekét, nem tehetett mást. A férjét olvasás közben többször is jól elpáholtam, felnégyeltem, felakasztottam, bár azért a nővérei és a két öccse se volt semmi, egyedül Kálmán volt normális a családból. Noha a regény jó része kitaláció (mondatok, cselekmények), mégse éreztem egyetlen sorát sem oda nem illőnek, teljesen belesimult a fikciós rész az életrajzi adatok közé. Szépen megírt, jó történet, érdemes lenne minden fiatalnak elolvasnia, inspiráló és lehet belőle tanulni.

icu79>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Micsoda kitartás, erő, eltökéltség, áldozatkészség, hivatástudat. Ez ma mind hiánycikk! Pedig értünk is tette Vilma, amit véghez vitt.
Köszönöm az írónőnek, hogy megismerhettem ennek a nagyszerű nőnek az életét. Példaértékű!!!

Csilla‿ P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Hugonnai Vilmát tizenhárom évesen ismerjük meg és végigkísérjük az életét egészen ötven éves koráig. Kapott ez a szegény nő hideget-meleget (de leginkább hideget) az élettől.
Kertész Erzsébet ebben a könyvében nem a pontos történelmi hűségre helyezte a hangsúlyt – ez igaz. Sokkal inkább egy 1870-es években élő grófkisasszonyt akart bemutatni, aki erős akaratú, célratörő, kitartó és akinek a tudásvágya csillapíthatatlan. Aki nőként az első orvos akart lenni Magyarországon és ezzel egyidejűleg kiharcolta, hogy a magyar nőknek is legyen joga felsőfokú iskolában tanulni illetve, hogy itthon is elismerjék és gyakorolhassák a külföldön megszerzett tudásukat.
Kertész Erzsébet jellemábrázolásával egy elképesztően nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg Vilma doktornő személyében.
Annak ellenére, hogy ez egy ún. csíkos könyv, én mégis ajánlom (akár többszöri ) elolvasásra tizenhat év fölött is minden korosztálynak. :-)

1 hozzászólás
tmezo P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Olyan, de olyan régóta halogattam ezt a könyvet, de kár volt. Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert ez egy bámulatos történet egy bámulatos nőről.
Nagyon jól felépített a könyv, egészen a gyermekkorától kezdve megismerhetjük az orvosnőt. Olyan szívszorítóak voltak a gyermekévei, aztán az első házasságában telt évek. Bámulatos, hogy mindezen családi sorsok mellett kitartott az elhatározása mellett és tanult. Elképesztő akarattal és kitartással bírt, és még az itthoni helyzetek ellenére sem adta fel a hivatását.
Csodálatos, hatalmas élmény volt róla olvasni.

>!
Móra, Budapest, 1965
378 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Keserü Ilona
2 hozzászólás
Gyöngyi0309>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Szeretem Kertész Erzsébet könyveit, érdekes témákat boncolgat. Hugonnai Vilma történetére régóta kíváncsi voltam. Nagyon nehéz lehetett neki az akkori körülmények között. Nem csak a tanulás, az elhelyezkedés, a sok megalázás, a meg nem értettség. Az ilyen úttörő nőkre sokszor büszkeséggel gondolunk, sokat köszönhetünk nekik. Ma sok minden őrzi a nevüket, de a saját korukban borzasztó nehéz életük lehetett. Ennyi tanulás.. Ekkora munkabírás ami Vilma életét meghatározta példaértékű.
Egy dolgot hiányoltam, a könyvben két gyermeket említenek, de a valóságban 3 volt.
Annak viszont örülök, hogy Vilma Wartha Vincében megtalálta a társát.
Az akkori kor nőkhöz való hozzáállása azért sokszor bicskanyitogató volt, viszont sok esetben a nők is tehettek erről. Fruzsina örök gyerek karaktere nekem nagyon bájos volt, illetve Vilma volt-férjéhez való hozzáállása is páratlan.
off

2 hozzászólás
KBCsilla P>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Érdekes, hogy még ilyen korosodó fejjel is belebotlok olyan könyvekbe, melyekről egyszerűen nem értem, hogy történhetett, hogy nem olvastam eddig. Valószínűleg benne van az is, amiről mostanában egyre többen írnak, hogy valamiért kerüljük a magyar könyveket, vagy legalábbis fenntartással kezeljük őket. De itt van példának okáért Kertész Erzsébet, aki nem holmi csöpögős, sírós-rívós lányregényeket ír, hanem bizony komoly és híres emberek életművét dolgozza fel. Gondolok itt a Szonya professzorra, Szendrey Júliára és társaikra.
Érdemes lenne betenni néhányat közülük a középiskolás ajánlott olvasmányok közé, ha van még egyáltalán ilyen kategória. Nem elég az – szerintem – hogy az összes „sztárkönyv” felkerül az elolvasandók listájára, függően attól, melyiket olvasta már a pedagógus. spoiler
A könyvet egyébként tökéletesnek ítélem meg, csak annyi információt kaptam, amennyi valóban érdekelt, és a cselekmény is szépen, határozottan haladt előre, hogy aztán egy kiegyensúlyozott, kerek véget érjen.
Milyen fura, hogy ma már boldog-boldogtalan egyetemre jár, az én időmben pedig még szinte dicsőségnek számított ha valaki eljutott egy főiskolára, esetleg annak ellenére, hogy az Isten háta mögül indult el. És mekkora dicsőség volt, így teljesen át tudom érezni Vilma lelkének gyötrődéseit, munkálkodását, hogy elérhesse vágyott álmának beteljesülését.

havas>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Megmártózás egy XIX. századvégi – cseppet sem átlagos – nő élettörténetében, és ez mögé „olvasva”, a kor egy szeletkéjébe. A férfi-női szerepkörök, az anya-gyermek kapcsolat, a külsőségektől való „függés” (szűklátókörűség) élesbe menő kitárulkozása.
Női orvosra „nincs precedens”, mondja ezt egy kultuszminiszter. Nos, az idő. Az valahogy mindig behozza az elmaradásokat. Vilma a precedens, és igen, neki (is) köszönheti az utána következő leánygenerációk sokasága, hogy egyetemi hallgató lehet, orvos. Úgy hiszem, nem kevés tisztelettel kéne (néha) emlékeznünk rá.
Igen, szeretem ezeket a bátorító, kitartó jellemeket, mint Vilmáé! Felráznak.

Nyctea>!
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Ez a könyv olyan olvasmányélményt nyújtott, amilyet tinikoromban éltem át nagyon sokszor: mikor végtelen időm volt arra, hogy belemerüljek egy jó történetbe és hagyjam, hogy magával vigyen, messzire… A körülmények azóta megváltoztak, de az érzet valahogy ugyanaz volt most is. :)
Hugonnai Vilma életregénye igazi kellemes, sodró, belemerülős olvasmány. Egy történet az elhivatottságról, a kitartásról, a belső erőről. Remekül ábrázolja az 1800-as évekbeli világot, a nők lehetőségeit, korlátait, problémáit, és nem mellőzi a romantikát sem, de csak szolidan. Nagyszerű könyv. :)


Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta P>!

A második szigorlatot decemberben tette le. Belgyógyászatból Korányi professzor vizsgáztatta, de a vizsga hamarosan átcsapott beszélgetésbe. Korányi Rose diftériás műtétjei iránt érdeklődött, s kérte Vilmát, küldjön egy példányt doktori disszertációjából.

379. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: diftéria, torokgyík · szigorlat
Jagika>!

Igen, a gyermekek azt hiszik, a felnőtteknek mindent szabad. Nem gondolnak arra, hogy azok sem élhetnek kedvük szerint, s gyakran még szigorúbb parancsnak kell engedelmeskedniük, mint a gyermekeknek.

22. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: gyermek
2 hozzászólás
rilla_my_rilla>!

A műveltségre minden embernek, férfinak, nőnek egyaránt szüksége van – írta –, micsoda szűk látókörűség, hogy a nőket el akarják zárni a tanulástól. Amikor én fiatal lány voltam, csak azt kívánták, hogy tudjak szépen zongorázni, kézimunkázni, festegetni, idegen nyelveken csacsogni. Arra nem gondoltak, hogy a legtöbb fiatal lányból egyszer anya lesz, s hogy nevelje fel az anya a gyermekeit, ha őt nem tanították, s éppen ezért olyan keveset tud? Azt szeretném, kis Vilmám, hogy minél tovább maradjon az intézetben. Meglátja, a könyvek sok mindenért kárpótolni fogják!

60. oldal (Móra, 1965)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: műveltség
Jagika>!

„A magyarok különös emberek […]. Hevülékeny, romantikus nép.”

234. oldal (Móra Könyvkiadó, 2017)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

minialoe>!

Általában – tette hozzá kesernyésen – a bajok nem szűnnek meg, ha nem veszünk róluk tudomást…

222. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Csilla‿ P>!

Azért, professzor úr, mert magyar vagyok. Nem tudom mennyire ismeri Magyarországot, hallott-e róla valamit. Diáktársaim, társnőim nemigen tudják, merre van, sokan kétségbe vonják: létezik-e egyáltalán. Az egyetem dékáni hivatalában úgy tartják számon, mint Ausztria egy részét, tartományát.
Pedig ez az ország önálló ország, nagyon sok vért áldozott azért, hogy megtarthassa önállóságát.

231. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Csilla‿ P>!

Édesanyja azt kívánta, hogy tanuljon,sokat tanuljon, művelt nő váljék belőle. „A műveltségre minden embernek,férfinak,nőnek egyaránt szüksége van…”

58. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: műveltség
Csilla‿ P>!

A fehér pergamenen gondosan rajzolt betűkkel latin nyelvű írás: Hugonnai Vilmát 1879. február 3-án az orvostudományok doktorává avatta.

236. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: 1879 · Hugonnai Vilma
Pipőke>!

… magam választottam ezt a pályát. Szeretem. Nincs annál jobb érzés, mint az, ha valaki azt a munkát végzi, amit szeret!

245. oldal (3. rész, 4. fejezet)

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Csilla‿ P>!

… Magyarország önálló ország, nem tartománya Ausztriának, tüntessék fel külön minden kimutatásban a magyar hallgatókat.

182. oldal

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország

Hasonló könyvek címkék alapján

Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó
Jules Verne: Sándor Mátyás
Laczkó Márta: Nádasdy Orsika
Jókai Mór: Bárou-l dă cîgán / A cigánybáró
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Mikszáth Kálmán: A kis primás
Móra Ferenc: Rab ember fiai
Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme
Fekete István: Zsellérek