Teleki ​Blanka 120 csillagozás

Kertész Erzsébet: Teleki Blanka Kertész Erzsébet: Teleki Blanka Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.

Szeretném Blankát boldognak látni címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2018
400 oldal · ISBN: 9789634861041
>!
Móra, Budapest, 2010
396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631187960
>!
Madách, Bratislava, 1983
500 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631134237 · Illusztrálta: Keserü Ilona

3 további kiadás


Enciklopédia 9


Kedvencelte 27

Most olvassa 4

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

Eszter01>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Nemrégen jártam az újra megnyílt Szépművészeti Múzeumban, ott láttam egy Teleki Blanka (egyiptomi témájú) rajzot. Meg is lepődtem, mert akkor még csak annyit tudtam róla, hogy a neveléssel kapcsolatosan tevékenykedett. Aztán elmentem a könyvtárba, és a szememet magához vonzotta Teleki Blanka élete. Nem csalódtam. Sőt. Kedvenc olvasmány lett.
Olyan kapcsolatrendszer bontakozott ki, amiből nemcsak az ő életét, de valamennyire nagynénje, Brunszvik Terézét is megismerhettem, illetve Leövey Kláráét, Vasvári Pálét, Beethovenét, a Telekiekét, és még sorolhatnám. Bár már jártam a martonvásári kastélyban és óvodamúzeumban, ha legközelebb megyek, más szemmel fogom nézni a kiállítást.
Aztán, hogy a kör bezáruljon, még az is kiderült, hogy Teleki Blankát Ferenczy István tanította szobrászatra, az a Ferenczy, aki annak idején megvásárolta Olaszországban a Szépművészetiben kiállított Leonardo lovasszobrot.

2 hozzászólás
ppeva P>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Egy könyvcserélős polcról hoztam haza, vadonatúj példány, még ki se nyitották előttem.

Olvastam már néhány történelmi életrajzot Kertész Erzsébettől, fiatal koromban is, mostanában is. Ez sem volt csalódás, nagy élvezettel olvastam. Érdekes volt a történelmi, nőnevelési rész is, de igazából a legjobban azok a részek tetszettek, ahol a korabeli életet mutatja be, akár a kastélyokban, akár a nevelőintézetben, akár a bújdosás és fogság idején.

Volt néha egy kis rózsaszín árnyalata, de hát istenem, végül is fiatal lányoknak íródott. Nem hiányozhatott belőle a szerelem (főleg a tragikus és viszonzatlan), de a megszépített hősök sem.

Külön örömmel olvastam a Martonvásárról szóló részleteket, szeretem azt a kastélyt és a kastély parkját, meg persze a régi Budapestről szóló részeket is.

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Jó volt nosztalgiázni ezzel a lányregénnyel, tetszett.
Igaz nem az én korosztályomnak íródott, de nagyszerű asszonyról és izgalmas korszakról szólt.
Igen sokoldalú nő volt, sok mindenben részt vett, oktatásban, régészetben, szobrászatban. Nem is gondoltam, hogy abban a korban ennyi mindent megtehet egy arisztokrata hölgy a jótékonysági munka mellett.
Határozott egyéniség volt, igazán példaként szolgálhatott a kortársainak.

tschilla>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Miért így lett vége? Na hát ezzel nem vagyok kibékülve, egyáltalán nem!
Szeretem a Kertész Erzsébet könyveket, most sorozatban többet is olvastam. Ez a Teleki Blankáról szóló szerintem túl hosszú volt, és engem idegesített Teleki Blanka karaktere. Nyilván nem az írónő találta ki, de azért szerintem túl nagy szentet csinált belőle. Biztos mindenféle kutatásokat végzett, hogy milyen volt, de rengeteg apróságot hozzátett szerintem a saját szája íze szerint, és ez már így sok volt a jóból. Így egy idő után inkább volt olyan érzésem, hogy ez a nő egy mártírkodó balfék, már bocsánat. Na sebaj, átrágtam magam a könyvön, de egyszer elég is volt!

1 hozzászólás
Levandra P>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Ez a történet épp olyan szerteágazó, mint a Telekiek családfája. Bár Teleki Blankáról szól a regény, a közvetlen család és barátok életébe is betekintést nyerhetünk. Alapos munka, de valahogy nem áll össze az egész, nem lesz kerek történet. Sokszor vontatottnak éreztem, néhol untam a kitérőket és kevésnek találtam Blanka munkásságára vonatkozó részeket. De szerettem világot, amit Kertész Erzsébet olyan szépen tud ábrázolni, hogy elhiszem, magam is jelen vagyok.

Doresz>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Hé, én azt hittem, nem szeretem az életrajzi regényeket!
Azt sem tudtam, hogy szeretem a Kertész Erzsébet-könyveket. (Rendben, eddig csak ezt az egyet olvastam.)
Annyira könnyűnek tűnik ehhez hasonlót írni! Értitek, adott karakterek, adott cselekmény, adott helyszínek, mindebbe nehéz belekötni. De ugyanakkor ott van a megfelelő szavak kiválasztása, bizonyos események kiemelése, megint mások kihagyása, a szereplők háttértörténetéről eldönteni, kiről mennyit, úgy pakolni egymás után az eseményeket, hogy ne legyen kusza, de unalmasan egysíkú se, szóval azért van vele munka. Nem tudom, ezek közül mit csinált jól vagy mit csinált a legjobban Kertész Erzsébet, de szerintem a végeredmény úgy nagyszerű, ahogy van.
Sokáig olvastam, mert apránként haladtam vele, és utólag örülök, hogy nem ültem neki azzal, hogy „na, akkor most egész nap csak téged olvaslak!”. Így jobban megmaradt az egész, nem mosódott össze a hosszúfalvi gyerekkor, az első pesti látogatás, a nagy utazások Terézzel és Emmával, az intézetalapítás, a forradalom és a többi.
Ráadásul szeretem műveltebbnek érezni magam egy-egy könyv elolvasása után, vagy legalábbis azzal a gondolattal becsukni egy könyvet, hogy „megérte”. Na ez, ez teljesen megérte. Magyar történelem egy olyan szemszögből, amit az iskolában nem tanítanak meg. Történelmi, híres személyek, helyszínek, események olyan részletesen, hogy ha legközelebb visszaköszönnek valahonnan, már van valami fogalmam róla, hogy kik/mik/milyenek lehettek. És ezen kívül „burkolt” tanítás az értékes életről.

Morgiana>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Kicsit vontatottnak találtam a könyvet, valószínűleg azért, mert nem az én korosztályomnak íródott.
Mindettől eltekintve egy igazán izgalmas, érdekes asszonyról és korszakról szól ez a könyv, tetszett Blanka erős, határozott karaktere, hogy mást is akart (és ezt meg is valósította) azon kívül, ami akkor számára kötelező lett volna.
Szerettem azt is a könyvben, hogy igyekeztt bemutatni a körülötte élő személyeket is, mint Leövey Klára, Brunszvik Teréz, Vasvári Pál és Ferenczy István, illetve igyekezett korhűen is ábrázolni a korabeli szokásokat, viselkedést is.

marta_melyi>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Már el is felejtettem, hogy mekkora hatással volt rám Kertész Erzsébet, még akkor, amikor a Szendrey Júliát olvastam tőle.
Ettől a regénytől (is) csak könnyed nyári kikapcsolódást vártam, de sokkal többet kaptam. Kemény könyv, egy erős nőről, mégis kamaszlányoknak, de talán pont ezért, a regénybe annyi álmot, reményt és bátorságot sűrített az írónő, hogy ha valaki olvassa, úgy fogja érezni, hogy az álmai mind megvalósulhatnak, csak akarni kell.

aszor P>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Erős, kemény nőről szól Kertész Erzsébetnek ez a könyve is. Szeretem, mikor az irónő egy női sorson keresztül mutatja be a történelmet, hires nő áll a középpontban, és az ő életútja segit eligazodni a korban. Ez a regény nem csak Teleki Blankáról szól, hanem a családja és a barátai életébe is betekintést nyújt. Megismerjük nagynénjének Brunszvik Teréznek a mindennapjait, de olvasunk Leövey Kláráról, Vasvári Pálról, Beethovenről is. Egy olyan szemszögből mutatja be ezt a kort az irónő amit az iskolában nem tanitanak.
Van még itthon néhány könyve Kertész Erzsébetnek, azoknak az olvasására is sort keritek.

marilyn_marilyn>!
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Ismét egy Kertész Erzsébet könyv, amit megkönnyeztem.
Olyannyira a hatása alatt vagyok még mindig, hogy nehéz értékelést írni. Sok érzés kavarog most bennem.
Tisztelet, együttérzés, harag, csalódottság és szeretet.
Ez csak egy pár kiragadott érzés, hiszen annyi mindent ad ez a történet.
Megindító volt Brunszvik Teréz és Teleki Blanka szeretete egymás iránt is és a hivatásuk iránt is. Feláldoztak mindent azért, hogy a gyerekeket oktassák, hogy magyar történelemre és irodalomra oktassák. Rengeteg áldozat, meg nem értés és dilettantizmus kísérte munkájukat.
Meg kellett küzdeni a férfi uralommal, a nemesség butaságával és gőgjével, a habsburg elnyomással. Annyira feldühített az emberi ostobaság! Nem értünk valamit? Hát pusztítsuk el! Felháborító volt az a mód, ahogyan Teleki Blankával bántak a habsburgok, miután letartóztatták. Nem találtak ellene semmit, mégis tíz évre bezárták. Még a bírák sem mertek a szemébe nézni, mert tudták, hogy becstelenség, amit tesznek. Még sem tudták ezt a büszke és ízig vérig magyar asszonyt megtörni. Milyen nagy „bátorságra” vallott a börtönőrtől vagy az ideiglenesen kinevezett börtönigazgatótól, hogy megaláz két nőt és megvon tőlük minden kedvezményt. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy az emberi butaság mire képes. Miért érzi magát attól erősebbnek egy férfi, ha egy nőt bánthat?! Felfoghatatlan.
Olyan sok minden történt ebben a könyvben, mégis a kitartás, hit és szeretet a vezérelv. Nem meghunyászkodni, hanem bátran kiállni azért, amiben hiszünk.
Az írónő folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését, miközben óhatatlanul belekerül a történelem hullámvasútjára. Együtt érzünk a szereplőkkel, szinte ott érezzük magunkat a nagy történelmi pillanatokban és jobban megértjük talán, hogy mi hogyan történt.
Eddig is szerettem az írónő műveit, most már rajongója lettem.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Csoszi>!

Legyenek önálló céljaid, önálló törekvéseid, azt akarom, hogy önálló ember légy!

113. oldal

Szelén>!

Magyar anyák magyar gyerekeit akarom emberekké, igaz emberekké nevelni.

119. oldal

1 hozzászólás
marilyn_marilyn>!

És elsősorban a nőknek kellene ezt megtanulniuk, akikből anyák lesznek, akikre gyermekeik felnevelése vár. Éppen ezért tartotta Teréz a nőket az emberiség értékesebb felének. De a férfiakban oly kevés megértés volt a nők iránt. Hiszen még az óvodában is férfiakra bízták a kicsik gondozását."

118. oldal

minnie>!

Teréz nem tudott nemet mondani. Úgy érezte, nem lesz hűtlen az Ősz utcai szülői házhoz, testvéreihez, ha néhány hetet ebben a kellemes környezetben tölt. Nem annyira a világos, ízléses szoba vonzotta, mint a sok könyv.
„Tulajdonképpen a legjobban olvasni szeretek – gondolta –, sokkal jobban, mint írni! Igaz, édesapám, sőt édesanyám is azt állította, hogy az olvasás gyakran renyhe élvezet. De mit tegyek, ha úgy vonzanak a könyvek, hogy nehezen tudok szabadulni tőlük?”

252. oldal

BBetti86 >!

De nem elég szeretni, jól kell tudni szeretni!

160. oldal

Csoszi>!

Addig vagyok fiatal, míg él bennem a varázslat.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság
Csoszi>!

Neveléssel formálhatjuk az embert. És a nevelést egészen korán kell elkezdeni…

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nevelés
marilyn_marilyn>!

Miért ilyen gonosz az élet, miért változtatja meg az embereket? Miért csinál a tiszta, lelkes fiatalokból számító, önző, rideg felnőtteket?

134. oldal

ppeva P>!

Blanka szomorúan mosolygott.
– Nagyon fájó pontot érintett, kedves mester, amikor akár Pestről, akár külföldi tanulásról beszélt. Elfelejti, hogy nem rendelkezem szabadon önmagammal, nem akaszthatok tarisznyát a nyakamba, nem vehetek vándorbotot a kezembe, s nem indulhatok neki a nagyvilágnak. Nőnek születtem.
– Hát az elég hátrány! – Barabás megértően bólogatott. – Nőnek született, mégpedig grófnőnek.

208. oldal

ppeva P>!

– […] sok gróffal volt dolgom, akadt közöttük jó, kedves, megértő, de még azok is, akik jók, kedvesek és megértők voltak, valahogy úgy viselkedtek, mintha azt mondanák: Nézzetek ide, itt van ez a piktor, ez a Barabás! Most én úgy beszélek vele, mintha éppen olyan istenteremtménye lenne, mint jómagam! Pedig tudjátok, hogy nem az!

208-210. oldal

3 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Laczkó Márta: Nádasdy Orsika
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Daisy Goodwin: Viktória
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Kosáryné Réz Lola: Leányfurfang
Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme