Teleki ​Blanka 94 csillagozás

Kertész Erzsébet: Teleki Blanka Kertész Erzsébet: Teleki Blanka Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.

Szeretném Blankát boldognak látni címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1966

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2010
398 oldal · ISBN: 9789631187960 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Madách, Bratislava, 1983
502 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631134237
>!
Móra, Budapest, 1983
500 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631132994

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 24

Most olvassa 3

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
Eszter01 P
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Nemrégen jártam az újra megnyílt Szépművészeti Múzeumban, ott láttam egy Teleki Blanka (egyiptomi témájú) rajzot. Meg is lepődtem, mert akkor még csak annyit tudtam róla, hogy a neveléssel kapcsolatosan tevékenykedett. Aztán elmentem a könyvtárba, és a szememet magához vonzotta Teleki Blanka élete. Nem csalódtam. Sőt. Kedvenc olvasmány lett.
Olyan kapcsolatrendszer bontakozott ki, amiből nemcsak az ő életét, de valamennyire nagynénje, Brunszvik Terézét is megismerhettem, illetve Leövey Kláráét, Vasvári Pálét, Beethovenét, a Telekiekét, és még sorolhatnám. Bár már jártam a martonvásári kastélyban és óvodamúzeumban, ha legközelebb megyek, más szemmel fogom nézni a kiállítást.
Aztán, hogy a kör bezáruljon, még az is kiderült, hogy Teleki Blankát Ferenczy István tanította szobrászatra, az a Ferenczy, aki annak idején megvásárolta Olaszországban a Szépművészetiben kiállított Leonardo lovasszobrot.

2 hozzászólás
>!
Levandra P
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Ez a történet épp olyan szerteágazó, mint a Telekiek családfája. Bár Teleki Blankáról szól a regény, a közvetlen család és barátok életébe is betekintést nyerhetünk. Alapos munka, de valahogy nem áll össze az egész, nem lesz kerek történet. Sokszor vontatottnak éreztem, néhol untam a kitérőket és kevésnek találtam Blanka munkásságára vonatkozó részeket. De szerettem világot, amit Kertész Erzsébet olyan szépen tud ábrázolni, hogy elhiszem, magam is jelen vagyok.

>!
tschilla
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Miért így lett vége? Na hát ezzel nem vagyok kibékülve, egyáltalán nem!
Szeretem a Kertész Erzsébet könyveket, most sorozatban többet is olvastam. Ez a Teleki Blankáról szóló szerintem túl hosszú volt, és engem idegesített Teleki Blanka karaktere. Nyilván nem az írónő találta ki, de azért szerintem túl nagy szentet csinált belőle. Biztos mindenféle kutatásokat végzett, hogy milyen volt, de rengeteg apróságot hozzátett szerintem a saját szája íze szerint, és ez már így sok volt a jóból. Így egy idő után inkább volt olyan érzésem, hogy ez a nő egy mártírkodó balfék, már bocsánat. Na sebaj, átrágtam magam a könyvön, de egyszer elég is volt!

>!
Doresz
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Hé, én azt hittem, nem szeretem az életrajzi regényeket!
Azt sem tudtam, hogy szeretem a Kertész Erzsébet-könyveket. (Rendben, eddig csak ezt az egyet olvastam.)
Annyira könnyűnek tűnik ehhez hasonlót írni! Értitek, adott karakterek, adott cselekmény, adott helyszínek, mindebbe nehéz belekötni. De ugyanakkor ott van a megfelelő szavak kiválasztása, bizonyos események kiemelése, megint mások kihagyása, a szereplők háttértörténetéről eldönteni, kiről mennyit, úgy pakolni egymás után az eseményeket, hogy ne legyen kusza, de unalmasan egysíkú se, szóval azért van vele munka. Nem tudom, ezek közül mit csinált jól vagy mit csinált a legjobban Kertész Erzsébet, de szerintem a végeredmény úgy nagyszerű, ahogy van.
Sokáig olvastam, mert apránként haladtam vele, és utólag örülök, hogy nem ültem neki azzal, hogy „na, akkor most egész nap csak téged olvaslak!”. Így jobban megmaradt az egész, nem mosódott össze a hosszúfalvi gyerekkor, az első pesti látogatás, a nagy utazások Terézzel és Emmával, az intézetalapítás, a forradalom és a többi.
Ráadásul szeretem műveltebbnek érezni magam egy-egy könyv elolvasása után, vagy legalábbis azzal a gondolattal becsukni egy könyvet, hogy „megérte”. Na ez, ez teljesen megérte. Magyar történelem egy olyan szemszögből, amit az iskolában nem tanítanak meg. Történelmi, híres személyek, helyszínek, események olyan részletesen, hogy ha legközelebb visszaköszönnek valahonnan, már van valami fogalmam róla, hogy kik/mik/milyenek lehettek. És ezen kívül „burkolt” tanítás az értékes életről.

>!
Rebeka_C
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Ha filmet nézünk törin, szinte sose figyelek oda, kivéve, ha valami híres nőt emlegetnek. Így volt ez most is. Hétfőn felírtam magamnak Teleki Blanka nevét, pár nappal később a kezembe akadt ez a könyv a könyvtárban… Nem bántam meg, hogy kivettem, mert Blanka története (így ebben a formában főleg) óriási!
Bátor, és küzd ezért, amiben hisz, és a börtönt is hősiesen bírja… Ő tényleg egy tiszteletre méltó nő volt :)
Tetszett: jó volt a 48-as eseményekről olvasni úgy, hogy az emberek mindennapjai álltam a középpontban, nem pedig a forradalmi események.

>!
marta_melyi
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Már el is felejtettem, hogy mekkora hatással volt rám Kertész Erzsébet, még akkor, amikor a Szendrey Júliát olvastam tőle.
Ettől a regénytől (is) csak könnyed nyári kikapcsolódást vártam, de sokkal többet kaptam. Kemény könyv, egy erős nőről, mégis kamaszlányoknak, de talán pont ezért, a regénybe annyi álmot, reményt és bátorságot sűrített az írónő, hogy ha valaki olvassa, úgy fogja érezni, hogy az álmai mind megvalósulhatnak, csak akarni kell.

>!
Andru P
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Mindig érdekes életrajzokat olvasni, én legalábbis szeretek. A reformkort különösen kedvelem, hiszen akkoriban olyan sok embert lehetett új tudással és új eszmékkel 'megtéríteni', ahogy a későbbi korokban szerintem nem.
A legnagyobb kedvencem Emma a regényben, aki sokkal gyakorlatiasabb. Valószínűleg ezért áll hozzám közelebb. Brunszvik Teréz is tetszett, szívesen olvasnék az ő életéről is, mert eddig ez még kimaradt.
Kertész Erzsébet pedig ismét színesen rajzolta meg az élettörténeten keresztül a történelmet, illetve azt, amit az emberek átéltek reformkor címszó alatt.

>!
tomgabee
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Azt hittem, nem szeretem az életrajzi, történelmi regényeket. Tévedtem. Elejétől a végéig lenyűgözött ez a könyv. Az írónő gyönyörűen, szeretettel, tisztelettel ír a szereplőiről, akik valóban minden tiszteletet megérdemelnek és igazi erkölcsi óriások. Emellett a történet végig nagyon izgalmas, fordulatos. Megszerettem Kertész Erzsébetet.

2 hozzászólás
>!
Pity
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Ez volt az első könyv, amit Kertész Erzsébettől olvastam, és azt kell mondanom, teljesen elkápráztatott. Jó érzés volt a korról és azokról a nőkről olvasni, akik elérték nekünk az egyenjogúságot. Természetesen a szerelmi szál sem maradhat ki egy regényből… Szerintem csodálatos, ahogyan bemutatja egy-egy nő életét és ezzel példát állít bármelyik nő elé. :D

>!
Szofja P
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Kertész Erzsébet és hősei gyermekkorom meghatározó alakjai voltak, pontosabban a mai napig azok. Többek között Brunszvik Teréz, Teleki Blanka és Florence Nightingale is példaképemmé váltak bizonyos szempontból. Úgy hiszem pozitív irányba befolyásolták a személyiségfejlődésemet.


Népszerű idézetek

>!
Csoszi

Legyenek önálló céljaid, önálló törekvéseid, azt akarom, hogy önálló ember légy!

113. oldal

>!
Csoszi

Addig vagyok fiatal, míg él bennem a varázslat.

88. oldal

>!
minnie

Teréz nem tudott nemet mondani. Úgy érezte, nem lesz hűtlen az Ősz utcai szülői házhoz, testvéreihez, ha néhány hetet ebben a kellemes környezetben tölt. Nem annyira a világos, ízléses szoba vonzotta, mint a sok könyv.
„Tulajdonképpen a legjobban olvasni szeretek – gondolta –, sokkal jobban, mint írni! Igaz, édesapám, sőt édesanyám is azt állította, hogy az olvasás gyakran renyhe élvezet. De mit tegyek, ha úgy vonzanak a könyvek, hogy nehezen tudok szabadulni tőlük?”

252. oldal

>!
Csoszi

Neveléssel formálhatjuk az embert. És a nevelést egészen korán kell elkezdeni…

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nevelés
>!
Szelén

Magyar anyák magyar gyerekeit akarom emberekké, igaz emberekké nevelni.

119. oldal

>!
Rebeka_C

– Igen, Teréz néni boldog. Ő boldogságra született --Blanka hangja kicsit keserűen csengett –, egyszer azt mondta nekem, hogy amíg csak nem lesz por és hamu, mindig örülni fog ennek a szép világnak, amiben élhet, és boldog lesz benne. Én nem tudok ennyire örülni a világnak, s nem tudom az embereket olyan jónak látni, mint néném. Neki a bölcsőben a tündérek a legszebb ajándékot adták, egy csodálatos szemüveget. Ezzel a szemüveggel mindent szépnek és mindent jónak lát.

>!
KleineKatze

"Milyen gyönyörű, milyen hibátlanul szép vonásai vannak – gondolta –, rábeszélem, fessen egy önarcképet! Saját magánál szebb modellt úgysem talál egykönnyen.

167. oldal

>!
Szelén

Fiatalok mind a ketten, nem szabad, hogy eleve feladják a harcot, mielőtt valójában küzdöttek volna.

97. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Herczeg Ferenc: Pro Libertate!
Csalog Zsolt: Parasztregény
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Harsányi Zsolt: Ecce homo
Passuth László: Medúzafej
Barát Endre: Boszorkánytánc
Tamási Áron: Ábel
Kis Péter Pál: Édesanyja szemefénye
Lily Skat: Csavargó
Gárdonyi József: Szabolcska