Szonya ​professzor 106 csillagozás

Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről
Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szerelem vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? – ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni „négy fal között” nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig – mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül – e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Eredeti megjelenés éve: 1962

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Szofja Kovalevszkaja

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2016
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634154297 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2006
350 oldal · ISBN: 9631182401 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 1977
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631107647 · Illusztrálta: Zsoldos Vera

2 további kiadás


Kedvencelte 26

Most olvassa 3

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Levandra>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nehezen tudtam azonosulni Szonyával és ennek a kevésbé érzelmes, inkább tényszerű történetvezetés lehetett az oka. Meglepő, hogy milyen könnyen lesznek betegek ezek a hősök és milyen fiatalon mennek el. Pedig kivételes akaraterővel rendelkeznek és talán éppen azért történik így, mert a tehetségükért, elhivatottságokért való küzdelem rengeteget kivett belőlük. Akárhogy is, nőként kétszeresen, de akár többszörösen is megdolgoznak a sikerért, mint férfi társuk. Szép és fájdalmas történet, de Kertész Erzsébetnek ezúttal sem sikerült az érzelmeket megragadni és átadni azokat. Mintha színes filmet néznék fekete-fehér szűrővel.

Ibanez P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Valószínűleg tartom, hogy Kertész Erzsébet olvasta Kovalevszkaja naplóját, mielőtt megírta volna ezt a könyvet, hiszen elég sok pontos dolog van benne. Nem tudom, a naplóból mennyire tudta megalkotni a magánéleti és gondolati hátteret. Mert ha az alapján ténylegesen ilyen volt Szonya, akkor nekem nem lett valami szimpatikus nő. Igen, tisztelet érte, hogy tett önmagáért, teljesítette a vágyát, elindult az ismeretlenbe nőként, abban az időben és amit letett a tudomány asztalára. Úgy viszont, mint ember, abszolút nem vált tiszteletreméltóvá a szemben. Mindig másokra hagyatkozik, ő csak elvan a kis világában, a szülői járandóságból éveken át él, a barátnője figyel oda a ruháira, evésre, mindenre (mondhatnám: így könnyű egy dologgal foglalkozni, ha mindent a fenekünk alá tolnak)… Kovalevszkij sorsa szomorú, s azért kicsit több részvétet is érezhetett volna Szonya! A gyerekével se foglalkozik, állandóan mások nevelik, mintha az egyetemi professzorkodás mellett nem volna idő gyereket nevelni (főleg úgy, hogy otthon házvezetőnő-személyzet van). Megnézném, hány mai – egyedülálló – nő neveli úgy a gyerekét munka mellett, hogy otthon bizony főzni-mosni-takarítani kell! Nem, Szonyácska erre nem képes, hiszen nem olyan helyzetben nevelkedett (azért kézimunkázni megtanul a végére).

A férfiakkal szembeni elvárásai érthetők, de koraiak: igen, Maxim is csak a nőt akarja, az odaadó feleséget, akit eltarthat és akit bálozni vihet, de bocsánat, azokban az időkben a hozzájuk hasonlók (nem szegény rétegekből származók) között ez volt a norma, ezt nevelték bele, nem sok olyan férfi volt, aki mást is látott a nőkben (bezzeg az a kettő, aki elfogadta volna, nem volt elérhető, az egyik öreg, a másik már nős). Persze mindez nem von le tényleg semmit abból, hogy Szonya és sorstársai mennyire kőkeményen kezdték kitaposni az emancipáció útját, de egy közömbössé vált főhős nem volt túl jó választás.

klaratakacs P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Gyerekkoromban úgy 11-12 évesen egy nyár alatt vagy háromszor elolvastam ezt a könyvet. Már akkor csodálkoztam, most 30 év elteltével inkább dühített, az a kiszolgáltatottság és korlátozás, ami a női, sőt orosz női sorsot jellemezte. A tanulás akadályozása a legnagyobb bűn, amit egy nővel meg lehet tenni.
Szonya Kovalevszkaja egy gyerekkülsőbe bújt kemény harcos volt, akit a szeretetlenség hajszolt a matematika felé, mert a számok nem bántják őt. Férjhez megy, hogy tanuljon, majd elfogadja férjét szerelem nélkül valós házastársnak az egyetem végeztével. Sem a férje, sem későbbi szerelme nem képes elfogadni őt gondolkodó nőnek (aki ezen a téren valójában zseni), aki szereti a hivatását és nem akar választani szeretet és matematika között. Mai napig aktuális probléma, nem? Ahogy a hivatalok, akadémia, professzori kör hozzáállása a nőkhöz, egy női matematika professzorhoz sem éppen támogató. „Csak egy nő”. Szintén aktuális probléma. Szonya elhagyja Oroszországot azért, hogy taníthasson, képességének megfelelően, Svédországban, ahol elfogadják őt. Ismét egy aktuális probléma.
Kertész Erzsébet ebben az 1962-ben írt regényben olyan kérdéseket feszeget Szonya sorsában, amely ma, 2018-ban is égetően naprakész. Elszomorító…..

icu79 P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nagyon szeretem Kertész Erzsébet híres nőkről, asszonyokról szóló könyveit. Mindig tanulok valami újat belőlük, sőt, ez esetben megismertem egy számomra eddig ismeretlen híres embert is. Korábban még csak nem is hallottam Szofija Kovalevszkajáról, hiába no nagyon távol áll tőlem a matematikai. :) De ettől függetlenül nagyon példaértékű a kitartása, a hivatástudata. Az élete meglehetősen mozgalmas volt, de ezt nem mindig sikerült megelevenítenie az írónőnek, helyenként elég száraz, nehezen haladós a történet.

1 hozzászólás
Agatha_Emrys>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Harmadik Kertész könyvemként jó, hogy ez került kezembe, mivel reflektálhattam korábbi olvasmányaimra. A Vilma doktorasszonyban szóba jönnek azok a (főként orosz) nők, akik névházasságot kötnek, hogy külföldre mehessenek tanulni, itt pedig egy ilyen hölgy életét követhetjük végig. Még Vilma is felbukkan egy pillanatra.

Jósika Júlia Csipkeboltjánál szóvá tettem, hogy bár a főhős sok nehézségen ment keresztül, azok még sem lettek kellően mélyen ábrázolva. Na, ebben a könyvben viszont bőven kaptam emberi drámát, egy sziporkázóan tehetséges nő életét ismerhettem meg, annak minden édes-bús pillanatával.

Szonya az első katedrán oktató női professzor volt, az 1800-as évek második felében, de persze ezt nem szülőhazájában, hanem csak Svédországban tudta megvalósítani.

Elő is kerül gyakran a honvágy kérdése, na meg a szerelemé is, hiszen a számok hűvös világához képest, a valóságban nincsenek tökéletes megoldások, ahogy ezt az egyik szereplő meg is jegyzi. Amekkora tehetség matematikában, olyan gyámoltalan minden másban főhősünk, akit bevallok, nem kedveltem meg azonnal.
Úri hölgyként nem tanulta meg, hogyan gondoskodjon magáról vagy a háztartásról, de barátai mindig a segítségére voltak – bár néha túlzásnak éreztem milyen messzemenően „kiszolgálják”. Azt is furcsálltam, hogy miután megfogadja: lányával törődni fog, nehogy a saját elhagyatott gyerekkora köszönjön vissza – még is szinte azonnal lepasszolta az első baráthoz, amikor utazni indult.

Ennek ellenére a végére már inkább csak szánni tudtam szerencsétlent, szomorú végéről nem is beszélve. „Maga olyan szép, mint egy királynő a sakktáblán” bókol neki a szeretett férfi….és mekkorát téved! Szonja inkább volt gyalog (vagy futó, tekintve mennyit futkosott/utazgatott), akit ide-oda terelgettek mások, először csak azt mondták meg neki, hogy mit vegyen fel, később már azt is kit (nem) szerethet, vagy, hogy mivel foglalkozzon. (Fel is húztam magam kicsit Gustavon, aki annyira erőltette a matekot, még egy kis lazítást sem akart engedni – érdekes lenne ezt a könyvet a toxicitás/szóbeli bántalmazás szemszögéből elemezni.)

Ettől függetlenül minden elismerés Szonjáé, hogy kitartott és keresztül vitte az akaratát, sokat tett le az asztalra. Fizikai kinézete ellenére azért erős nő volt. És esendően emberi.

Nem azt kaptam ettől a könyvtől, amit vártam: egy felüdítő, katartikus lányregényt. Hanem egy komoly emberi drámát, ami több fontos kérdést is felvetett. Azt hiszem, még emésztenem kell, annyi gondolat kavarog a fejemben, úgy érzem ez az értékelés sem tudta egyenlőre jól összerendezni őket…

szakriszt>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nekem nagyon tetszett Kertész Erzsébet életrajzi regénye – főleg úgy hogy hetek óta rágom át magam egy másik szerző életrajzi regényén és nagyon nehezen haladok vele. Jól meg van írva, olvasmányos, érdekes.
A főhős alakja nekem szimpatikus volt. Egész más a XXI. századból megítélni valakit, amikor számunkra már teljesen természetes, hogy egy nő tanulhat, utazhat, dönthet a saját életéről – bár teljes egyenlőség még mindig nincs férfiak és nők helyzetében. Én is élvezem ezeket a lehetőségeket, de biztos vagyok benne, hogy nem lettem volna azok között, akik kiharcolják ezeket a jogokat. Én szépen ellettem volna a XIX. század által adott női szerepben. Nagy eltökéltség, céltudatosság, tehetség kellett ahhoz, hogy valaki ennyire a tanulásnak szentelje magát. Nem volt átlagnő és ez abban is látszott, hogy hajlandó volt az érzelmeket ennek alárendelni. Az is lehet, hogy nem is volt annyira érzelmes típus. Nem vagyunk egyformák. Én nem tudtam volna ezt tenni, de mivel a jogokat élvezem, amiket ezek a nők kiharcoltak, nem hiszem hogy jogom lenne elítélni az életmódját.

Habók P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

A mostani értékelésem bizony nem lenne öt csillag. Még talán négy sem. Lehet, hogy én öregedtem meg (mondjuk, ez biztos…), de nekem ez most túl… volt. A tények túl szárazak, az érzelmes részek kicsit csöpögtek, túl sok volt benne az ismétlés – és túl emancipáltnak találtam. Azt hiszem, Kertész Erzsébet regényeit nem fogom újraolvasni…

4 hozzászólás
Szigno P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Egy húzásra olvastam el. Igazából azt hiszem elindult egy folyamat: Alice Munro: Mennyi boldogság! története keltette fel az érdeklődésem Szofja Kovalevszkaja számomra eddig ismeretlen alakja iránt, ebből lett a Szonya professzor-olvasás. Ebben a könyvben meg Hugonnai Vilma alakja tűnik fel, úgyhogy Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony-a is nemsokára következik.
Számomra végig érdekfeszítő volt a könyv. Egy asszony (sőt tudós férfiak is) küzdelmét mutatta az alapvető boldogulásért, valamint a magánélet és a tudóslét közötti őrlődés nehézségeit is igazi romantikus, de nem csöpögős befejezéssel.

GSzabina>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Ezekből a könyvekből én olyan sokat tanulok. Biztatnak, példát adnak, és terelnek a jó irányba. Szonya egyike azoknak a nagy nőknek, akik nem adták fel az álmaikat, terveiket, hanem harcoltak és akartak azért, hogy tanulhassanak. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy nekik köszönhetem azt, hogy nekem minden lehetőségem megvan a tanulásra és mindenre.

kuliga P>!
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nagyon szeretem ezt a könyvet, valamikor réges régen kislány koromban olvastam és valahogy nagyon tudtam azonosulni Szonyával. Még most is csodabogárnak számít, ha egy lány érti, tudja és szereti a matematikát. Most újraolvasva, ugyanúgy meghatódtam, mint régen. Most anyaként a szeretet nélküli gyermek volt a megindítóbb a történetben. Csodálatos jellemrajzok, tájleírások és nekem nagyon tetszenek az illusztrációk is. Sohasem néztem utána, hogy mennyi a valós életrajzi adat és mennyi a mese a történetben, de nagyon valóságosan meseszerű a történet. Imádom a korcsolya jelenetet és a sakktábla-hercegnő párhuzamot, mind kettőhöz van illusztráció és már gyermekként is tetszettek. Ezekre a jelenetekre emlékeztem a leginkább régről. A szenvedő szeretetre éhező gyermek-felnőtt Szonyára már nem annyira. Nagyon megindító volt.


Népszerű idézetek

Morgana>!

Olyan sokszor gondolkoztam ezen már: miért csak a betegeknek jár kímélet, gyendédség, miért a halottnak viszik a virágot? Élőnek miért nem jut ebből semmi?

83. oldal (Móra könyvkiadó, 2006)

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

icu79 P>!

Tökéletes megoldások csak a matematikában léteznek. Az életben, úgy látszik, csak félmegoldások vannak.

321. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Tünde_>!

Akit szeretünk, azt nem bántjuk, sohasem bántjuk…

336. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Pipőke>!

– A számok nem lélektelenek, és ugyanannyi fantázia van bennük, mint az emberekben – felelte Szonya –, amellett a számok jók, soha nem csalnak meg senkit. A számok részéről még sohasem ért sértés, bántás, az emberek részéről annál több … azért is félek tőlük!

252. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Pipőke>!

A szavak suták, félszegek ott, ahol igazi érzések húzódnak mögöttük.

344. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Tünde_>!

Milyen kiismerhetetlen, rejtélyes valami az ember… mennyivel rejtélyesebb, mint a számok. A bonyolult képleteket, furcsa jegyeket pillanatok alatt megérti, kristálytisztán állnak előtte, de Vlagyimir szavai mögött hiába keresi az értelmet, a lélek zárt kapuján hiába kopogtat.

88. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

naravna>!

A női jogokról, a nők emberré válásáról ebben az időben sok szó esett Stockholmban. Elsősorban az újonnan megnyílt egyetem tanári kara tett hitet a női egyenjogúság mellett. Az uppsalai egyetem, amely órányi távolságra volt csak a stockholmitól, felfogásban, gondolkodásban évszázadokkal mögötte haladt. Az uppsalai egyetem tanárai fejcsóválva vették tudomásul a nők – szerintük – oktalan és érthetetlen térhódítását.

212. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Pipőke>!

Kis, jelentéktelen szürkeség, igazi verébfióka, talán azért menekül mindig a számokhoz, egy képzelt világba, hogy a valósággal ne kelljen szembenéznie…

30. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Pipőke>!

(…) eljön egyszer valaki, aki feloldja a nagy magányosságodat, aki megtanít hinni az életben.

252. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

kuliga P>!

– De hát miért haragusztok annyira rá? – kérdezte Szonya félénken. – Hát olyan nagy bűn az, ha valaki szeret valakit?
– Több mint bűn, hiba! – vetette oda Zsanna gúnyosan, majd látva megriadt arckifejezését, hozzátette: – Nem én találtam ki ezt, hanem egy francia államférfiú.
– Igaza volt! – helyeselt Anyuta. – Bűnöket még meg lehet bocsátani, a hibát azonban soha!

11-12

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről


Hasonló könyvek címkék alapján

Daisy Goodwin: Viktória
Cselenyák Imre: A tölgyek alatt
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja
Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás!
Fehér Tibor: Tűzön-vízen át
Katherine Arden: A medve és a csalogány
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Szabó Magda: Álarcosbál
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze