Szonya ​professzor 98 csillagozás

Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről
Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szerelem vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? – ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni „négy fal között” nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig – mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül – e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Eredeti megjelenés éve: 1962

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Szofja Kovalevszkaja

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2016
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634154297 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2006
350 oldal · ISBN: 9631182401 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 1977
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631107647 · Illusztrálta: Zsoldos Vera

2 további kiadás


Kedvencelte 25

Most olvassa 2

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
Levandra
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nehezen tudtam azonosulni Szonyával és ennek a kevésbé érzelmes, inkább tényszerű történetvezetés lehetett az oka. Meglepő, hogy milyen könnyen lesznek betegek ezek a hősök és milyen fiatalon mennek el. Pedig kivételes akaraterővel rendelkeznek és talán éppen azért történik így, mert a tehetségükért, elhivatottságokért való küzdelem rengeteget kivett belőlük. Akárhogy is, nőként kétszeresen, de akár többszörösen is megdolgoznak a sikerért, mint férfi társuk. Szép és fájdalmas történet, de Kertész Erzsébetnek ezúttal sem sikerült az érzelmeket megragadni és átadni azokat. Mintha színes filmet néznék fekete-fehér szűrővel.

>!
Ibanez MP
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Valószínűleg tartom, hogy Kertész Erzsébet olvasta Kovalevszkaja naplóját, mielőtt megírta volna ezt a könyvet, hiszen elég sok pontos dolog van benne. Nem tudom, a naplóból mennyire tudta megalkotni a magánéleti és gondolati hátteret. Mert ha az alapján ténylegesen ilyen volt Szonya, akkor nekem nem lett valami szimpatikus nő. Igen, tisztelet érte, hogy tett önmagáért, teljesítette a vágyát, elindult az ismeretlenbe nőként, abban az időben és amit letett a tudomány asztalára. Úgy viszont, mint ember, abszolút nem vált tiszteletreméltóvá a szemben. Mindig másokra hagyatkozik, ő csak elvan a kis világában, a szülői járandóságból éveken át él, a barátnője figyel oda a ruháira, evésre, mindenre (mondhatnám: így könnyű egy dologgal foglalkozni, ha mindent a fenekünk alá tolnak)… Kovalevszkij sorsa szomorú, s azért kicsit több részvétet is érezhetett volna Szonya! A gyerekével se foglalkozik, állandóan mások nevelik, mintha az egyetemi professzorkodás mellett nem volna idő gyereket nevelni (főleg úgy, hogy otthon házvezetőnő-személyzet van). Megnézném, hány mai – egyedülálló – nő neveli úgy a gyerekét munka mellett, hogy otthon bizony főzni-mosni-takarítani kell! Nem, Szonyácska erre nem képes, hiszen nem olyan helyzetben nevelkedett (azért kézimunkázni megtanul a végére).

A férfiakkal szembeni elvárásai érthetők, de koraiak: igen, Maxim is csak a nőt akarja, az odaadó feleséget, akit eltarthat és akit bálozni vihet, de bocsánat, azokban az időkben a hozzájuk hasonlók (nem szegény rétegekből származók) között ez volt a norma, ezt nevelték bele, nem sok olyan férfi volt, aki mást is látott a nőkben (bezzeg az a kettő, aki elfogadta volna, nem volt elérhető, az egyik öreg, a másik már nős). Persze mindez nem von le tényleg semmit abból, hogy Szonya és sorstársai mennyire kőkeményen kezdték kitaposni az emancipáció útját, de egy közömbössé vált főhős nem volt túl jó választás.

>!
icu79 P
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Nagyon szeretem Kertész Erzsébet híres nőkről, asszonyokról szóló könyveit. Mindig tanulok valami újat belőlük, sőt, ez esetben megismertem egy számomra eddig ismeretlen híres embert is. Korábban még csak nem is hallottam Szofija Kovalevszkajáról, hiába no nagyon távol áll tőlem a matematikai. :) De ettől függetlenül nagyon példaértékű a kitartása, a hivatástudata. Az élete meglehetősen mozgalmas volt, de ezt nem mindig sikerült megelevenítenie az írónőnek, helyenként elég száraz, nehezen haladós a történet.

1 hozzászólás
>!
klaratakacs +SP
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Gyerekkoromban úgy 11-12 évesen egy nyár alatt vagy háromszor elolvastam ezt a könyvet. Már akkor csodálkoztam, most 30 év elteltével inkább dühített, az a kiszolgáltatottság és korlátozás, ami a női, sőt orosz női sorsot jellemezte. A tanulás akadályozása a legnagyobb bűn, amit egy nővel meg lehet tenni.
Szonya Kovalevszkaja egy gyerekkülsőbe bújt kemény harcos volt, akit a szeretetlenség hajszolt a matematika felé, mert a számok nem bántják őt. Férjhez megy, hogy tanuljon, majd elfogadja férjét szerelem nélkül valós házastársnak az egyetem végeztével. Sem a férje, sem későbbi szerelme nem képes elfogadni őt gondolkodó nőnek (aki ezen a téren valójában zseni), aki szereti a hivatását és nem akar választani szeretet és matematika között. Mai napig aktuális probléma, nem? Ahogy a hivatalok, akadémia, professzori kör hozzáállása a nőkhöz, egy női matematika professzorhoz sem éppen támogató. „Csak egy nő”. Szintén aktuális probléma. Szonya elhagyja Oroszországot azért, hogy taníthasson, képességének megfelelően, Svédországban, ahol elfogadják őt. Ismét egy aktuális probléma.
Kertész Erzsébet ebben az 1962-ben írt regényben olyan kérdéseket feszeget Szonya sorsában, amely ma, 2018-ban is égetően naprakész. Elszomorító…..

>!
Habók P
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

A mostani értékelésem bizony nem lenne öt csillag. Még talán négy sem. Lehet, hogy én öregedtem meg (mondjuk, ez biztos…), de nekem ez most túl… volt. A tények túl szárazak, az érzelmes részek kicsit csöpögtek, túl sok volt benne az ismétlés – és túl emancipáltnak találtam. Azt hiszem, Kertész Erzsébet regényeit nem fogom újraolvasni…

4 hozzászólás
>!
GSzabina 
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Ezekből a könyvekből én olyan sokat tanulok. Biztatnak, példát adnak, és terelnek a jó irányba. Szonya egyike azoknak a nagy nőknek, akik nem adták fel az álmaikat, terveiket, hanem harcoltak és akartak azért, hogy tanulhassanak. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy nekik köszönhetem azt, hogy nekem minden lehetőségem megvan a tanulásra és mindenre.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Igazi nőknek szóló könyv, de ez nem von le semmit sem az értékéből.
Ami miatt viszont levettem egy csillagot, az az, hogy már megint szenvedünk. Család vagy tudomány, munka vagy magánélet, az állandó harc önmagammal.
Azt mondják ama nemes férfiak, hogy ilyenek vagyunk mi nők, nekünk semmi sem elég jó.
De azért jó a könyv, én is szeretettel olvastam.

>!
anitaberta
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Diplomás nőként szinte kötelesség ilyen könyveket olvasni. A könyv kidolgozottsága, mintha Szonyával együtt komolyodott volna, az elején sokszor nagyon elnagyoltnak, szimpla tényközlésnek éreztem az események sorozatát, de aztán a végére ez a hiányérzet eltünt. Érdekes életút, irígylésre méltó kitartás…

>!
naravna
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Még gyerekként lett kedvenc, de most is szeretem. Szívesen adnám lányok kezébe, hogy „nézzétek, régen mennyit kellett harcolniuk a nőknek, csak hogy matematikát tanulhassanak!”. Ez mondjuk az én 16 éves önmagamon mit sem segített volna, de azért csak nevelődtem valamit, mert elsős egyetemistaként megismerkedtem Weierstrass professzor pár tételével :)
A könyv az anyaságot elég szenvtelenül mutatja be, ez nem annyira pozitív, de a történet adott volt.

>!
Morgana
Kertész Erzsébet: Szonya professzor

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

Kicsit talán sok a matek. :)


Népszerű idézetek

>!
Morgana

Olyan sokszor gondolkoztam ezen már: miért csak a betegeknek jár kímélet, gyendédség, miért a halottnak viszik a virágot? Élőnek miért nem jut ebből semmi?

83. oldal (Móra könyvkiadó, 2006)

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
icu79 P

Tökéletes megoldások csak a matematikában léteznek. Az életben, úgy látszik, csak félmegoldások vannak.

321. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Tünde_

Akit szeretünk, azt nem bántjuk, sohasem bántjuk…

336. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Pipőke

– A számok nem lélektelenek, és ugyanannyi fantázia van bennük, mint az emberekben – felelte Szonya –, amellett a számok jók, soha nem csalnak meg senkit. A számok részéről még sohasem ért sértés, bántás, az emberek részéről annál több … azért is félek tőlük!

252. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Pipőke

A szavak suták, félszegek ott, ahol igazi érzések húzódnak mögöttük.

344. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Tünde_

Milyen kiismerhetetlen, rejtélyes valami az ember… mennyivel rejtélyesebb, mint a számok. A bonyolult képleteket, furcsa jegyeket pillanatok alatt megérti, kristálytisztán állnak előtte, de Vlagyimir szavai mögött hiába keresi az értelmet, a lélek zárt kapuján hiába kopogtat.

88. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
kate101

A tudásszomjat magyar ősömtől, Corvin Mátyás királytól örököltem, a matematikát, zenei érzékemet s lírai hajlamomat német ükapámtól, a csillagász Schuberttől, egyéni szabadságszeretetemet a lengyelektől, egyik cigányasszony ősanyámtól a bolyongási vágyat és azt, hogy nagyon nehezen törődöm bele a konvencionális formákba – a többit az oroszoktól!

267. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
naravna

A női jogokról, a nők emberré válásáról ebben az időben sok szó esett Stockholmban. Elsősorban az újonnan megnyílt egyetem tanári kara tett hitet a női egyenjogúság mellett. Az uppsalai egyetem, amely órányi távolságra volt csak a stockholmitól, felfogásban, gondolkodásban évszázadokkal mögötte haladt. Az uppsalai egyetem tanárai fejcsóválva vették tudomásul a nők – szerintük – oktalan és érthetetlen térhódítását.

212. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Pipőke

Kis, jelentéktelen szürkeség, igazi verébfióka, talán azért menekül mindig a számokhoz, egy képzelt világba, hogy a valósággal ne kelljen szembenéznie…

30. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről

>!
Pipőke

(…) eljön egyszer valaki, aki feloldja a nagy magányosságodat, aki megtanít hinni az életben.

252. oldal

Kertész Erzsébet: Szonya professzor Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről


Hasonló könyvek címkék alapján

Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás!
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Balogh Béni: Szivárvány a Sajó felett
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Balogh Béni: Vadócok a Bükkben
Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Gerald Durrell: Életem értelme
Ecaterina Lazăr: Tizennyolc évesen