Szendrey ​Júlia 120 csillagozás

Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A „feleségek feleségét” komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Eredeti megjelenés éve: 1969

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Szendrey Júlia

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2018
384 oldal · ISBN: 9789634861027
>!
Móra, Budapest, 2012
384 oldal · ISBN: 9789631192100 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2008
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631184334 · Illusztrálta: Békés Rozi

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 17

Most olvassa 8

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Porcsinrózsa>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Kertész Erzsébetnek ez a regénye nálam hiánypótlás volt. Kár lett volna elhagyni a listáról. Az írónő, bár – kissé az alkotói fantázia által színezetten, ám mégis reális képet fest a két híres ember jelleméről, gondolkodásáról, kapcsolatáról. Elénk tárja a kor sorsdöntő eseményeit, felvillant ismert színházi, irodalmi alakokat.
Megismerjük Petőfinek azt az oldalát, melyet talán csak a hozzá legközelebb állók láttak és szenvedtek el. Meghagyva számára a költői babérokat, látnunk kell, hogy igen lobbanékony, hirtelen haragú, rendkívül nárcisztikus egyéniség volt. A költészet jogán elvárta, hogy körülötte forogjon a világ, sőt , még tán a lábai előtt is heverjen. S ha ez nem így történt, hát elöntötte a mély, megmásíthatatlan, engesztelhetetlen sértődöttség.
Olyan forrófejű ember volt, aki gyakran érzelmektől vezérelt, minden megfontolást nélkülöző döntéseket hozott, s ha ebbe belebukott, hát neki járt a segítség.
Rövid élete során nem igazán tudott a saját lábára állni, szinte állandó „potya” vendéglátásokon élt. Felelőtlen jellemére vall, hogy fiatal, törékeny feleségét, pici gyermekét is kitette a saját bizonytalan, hektikus életmódjának.
Nehéz lehetett a feleségének, aki, elkötelezve magát a nagy ember mellett, talán nem is igazán tudta, hogy mire vállalkozik. A regény végkicsengése az ő megkeseredett , magára hagyott, félbe tört élete.
Tanulságos regény, mely ismét arra ösztönöz, hogy lássuk meg a nagyság nimbusza mögött a valódi, hétköznapi embert.

11 hozzászólás
Katona_Zsuzsanna P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Kicsit vontatottra sikerült ez az önéletrajzi könyv. Nem került hozzám közelebb sem Petőfi, sem Júlia. Sőt igazából Petőfi elég ellenszenves a könyvben az alapján, ahogy például Júlia szüleivel viselkedik. Tudjuk persze róla, hogy forrófejű és forradalmár, de abba nem gondoltam bele, hogy ez a társas kapcsolatok szintjén, és főleg a mindennapokban mit jelenthet. Akivel viszont szimpatizálta, az Júlia apja, Szendrey Ignác. Ő megpróbálta megóvni a lányát a csélcsap költőtől, de hiába. Aztán szegény Júliának is elég szomorú sors jutott Petőfi halála után.

Tímea_Bernadett_Lőrinczné_Molnár P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Kertész Erzsébet sok-sok regényét, életrajzi regényét olvastam már, nem véletlenül tartozik a kedvenc íróim közé. Izgalmas volt olvasni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének, házasságának történetét. Júliát Petőfi múzsájaként ismertem csak, az iskolai irodalom tanulmányaim által. Meg kell mondjam, kőkeményen meglepett Júlia … Petőfi, mint zsák, megtalálta benne a foltját. Fiatal lányként is – a kor szellemét figyelembe véve – bátor, szókimondó, önmagát, gondolatait, érzelmeit vállaló „amazon” volt. Büszke voltam rá, ahogy az útját járta, ahogy kiállt magáért, a szerelméért. Kedveltem édesanyját, aki saját keserű sorsán okulva támogatta leányát. Az édesapa a társadalmi nyomásnak, elvárásnak engedve tiltotta a poéta és az ő szeme fénye kapcsolatát, de látva a leány elszántságát nem tudta megtagadni atyai szívének rajongását. Rövid élet, még rövidebb közös élet jutott a szerelmeseknek, Petőfi eszméjéhez híven az utolsóig küzdött imádott hazájáért és áldozott a harc mezején. Nagyon tetszett ez az eseménydús, történelmi fordulatokban gazdag, romantikával átitatott, hazánk meghatározó időszakát feldolgozó regény. Különösen örömmel töltött el, amikor megismerhettem az ismert és kevésbé ismert, Petőfi által Júliához írt verseinek keletkezési körülményeit, ihlető okait :-)

>!
Móra, Budapest, 2008
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631184334 · Illusztrálta: Békés Rozi
nagy_anikó>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Petőfi verseit szeretem, de Szendrey Júliáról nagyon keveset tudtam. Kertész Erzsébet könyve egy lebilincselő olvasmány. Júlia életének négy évet mutatja be részletesen. Barátságok, bálok, udvarlók, szatmári megyebál – Petőfivel való megismerkedés, Szendrey Ignác ellenkezése, édesanyja támogatása, politikai és irodalmi események. Nagyon sok minden van a regényben. És még egy dolog, amit nem tudtam: „Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi – 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt. Saját szellemi terméke, hogy a fejfedő helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.”
Kertész Erzsébet nagyon élvezetesen ír, biztosan fogok még olvasni az írónőtől.

Anó P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Örülök, hogy közelebbről és alaposabban megismerkedhettem e könyv által Szendrey Júliával. Okos, érzékeny, bájos volt fiatal lány korában, akit egyébként rideg édesapja rajongásig szeretett és kényeztetett. A Szendrey családban nem honolt boldogság – apjuk a nyomorból emelte ki egykor jövendő feleségét, akit valójában sosem szeretett. A szeretetlenség pedig beteggé és bizonytalanná tette az édesanyát. Szendrey Ignác három gyermeke közül csupán Júliát szerette – mind Gyula fiát, mind Marikát idegennek érezte. Júliának gazdag férjet képzelt, s elviselhetetlennek érezte, hogy a lány a koldusszegény, „verselgető” Petőfibe szeretett bele. Ebben a korban a költőket csak afféle csepűrágónak tartották legtöbben, ahogy erre maga Petőfi is utalt az Egy estém otthon című versében.
Petőfi alig várta, hogy Júliája az övé legyen, de az elkövetkező viharos, majd vérzivataros időszak nem kedvezett a boldog szerelemnek. A kierőltetett házasság után Júlia apja jó ideig haragudott rájuk. A rövid koltói boldogság után Pestre költöztek, ahol már forradalmi hangulat érlelődött. A forradalom és a hírnév vállára kapta a fiatal, lánglelkű költőt. De jöttek később a hétköznapok. Júlia egy ideig forradalmi hevülettel buzdította párját, de miután a háború kitört, ő pedig várandós lett, minden megváltozott. A meggondolatlan ifjú poéta kész volt a vészbe, harcba rohanni, de a fiatalasszony félt, sírt, féltette őt. Petőfi Jókaival való barátsága is megromlott, mert a költő nem szerette Laborfalvi Rózát. Júliát, majd később őt és a csecsemő Zoltánt hol itt, hol ott hagyta ismerősök, barátok körében, ő pedig rohant a harctérre.
A végkifejletet tudjuk mindannyian. Júlia nem adta fel, sokáig próbált férje nyomára bukkanni, hiába. Szendrey Júlia tragédiája az volt, hogy oly korban élt, mikor a nők számára egyedül a férjhez menés jelentett támaszt. S elkényeztetett úrilány létére éppen a hebrencs, lánglelkű poétába szeretett bele, aki ezt – különösen az akkori viszonyok között – nem tudta számára biztosítani. Magára hagyta az éppen csak húszéves asszonykát, aki nem volt oly talpraesett, sem olyan anyagi háttérrel nem rendelkezett, mint pl. Jókainé. Maradt a sírás, a kétségbeesés, s az a lépés, melyet a kétségbeesés szült: a házasság Horvát Árpáddal.
Rövid élet jutott a „feleségek feleségének”, kevés családi boldogsággal. Szántam szegényt emiatt.
.

TCV>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Nagyon imádtam ezt a könyvet! Szendrey Júliáról nem sok mindent tudtam, kb. annyit, hogy Petőfi Sándor felesége volt, és valahol még régebben olvastam egy cikket, hogy nagyon vagány nő volt, mert rövid hajat és nadrágot hordott. Ezeket a dolgokat azonban csak épphogy megemlítette a könyv, inkább Júlia leánykoráról, Petőfivel való megismerkedéséről, és arról szólt a könyv, hogy hogyan sikerült kiharcolniuk maguknak azt, hogy összeházasodhassanak, illetve, hogy hogyan teltek a napjaik rövid házasságuk alatt.
off
A könyvben csak érintőlegesen volt szó Júlia második házasságáról, ami engem szintén érdekelt volna, úgyhogy lehet, hogy majd elolvasom Szendrey Júlia naplóját, ami ennek a könyvnek az alapját szolgáltatta.

Szigno P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Nagyon szeretem Kertész Erzsébet életrajzi könyveit, de az eddig olvasottak közül ez tetszett legkevésbé. Petőfit az udvarlás alatt egy mindenen felfortyanó, rendkívül lobbanékony embernek írja le, a házasság alatt Júlia és Sándort párbeszédei pedig túlzottan bájolgósra sikerültek… ember így nem beszél tartósan, az biztos.

KBCsilla P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Megint sok gondolat viaskodik egymással a fejemben.
Olvasmányos a könyv, emellett érdekes is volt sok minden újat megtudni a Szendrey család életéről, ahol előbb-utóbb felbukkantak a sajnos negatív tulajdonságok is. Főleg magában Szendrey Lőrincben csalódtam, nem is kicsit. Ez a kihez adjam a lányomat téma eléggé megtépázta a lelkemet, de csalódnom kellett ugyanígy Júlia barátnőiben is. Az irigység nagyon rányomta bélyegét minden emberi kapcsolatra.
Kitartó, karakán nőszemélynek bizonyult Júlia, de a fiú-barátai viszik a pálmát nálam, amikor kart karba öltve, bár egyformán szerelmesen segítik saját álmuk beteljesülést Júlia álmának beteljesítésében. Ezt igen, becsületes, tisztességes emberi magatartásnak vélem.
A végkifejlet az ugye előre tudott volt, ezt mindannyian megtanultuk anno a középiskolában, vagy talán már általánosban is, főleg akkor, amikor március 15. még igazán ünnep volt.
Most eltökéltem magamban, hogy előkeresek néhány régi magyar könyvet a könyvespolcaim rejtekéből, hogy a többi oldalról is szerezzek bővebb ismereteket.
spoiler

Swoosh>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Nem vagyok nagy költészet rajongó de így olvasni erről a 2 emberről nagyon tetszett.
Kicsit szerettem volna még többet olvasni arról ami az utószóban van.

szakriszt P>!
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Érdekes volt, pörgős, olvasmányos. Tulajdonképpen történelmi romantikus. Én hiányoltam a Petőfi utáni életét. A házassága rossz volt, de született belőle több gyerek, dolgozott, szerintem ez is adhat boldogságot, megelégedettséget egy nő életében. Hosszú évtizedekig negatívan ítélték meg második házassága miatt, most viszont szerintem túlságosan az ő véleményét tartják igaznak. Valószínű a kettő között van az igazság. Ki tudja hogy Petőfivel hogyan alakult volna kapcsolatuk ha a költő nem hal meg? Ezt a lángolást nem lehetett volna fenntartani évtizedekig, pénztelenség, családi ellentétek, bújkálás ismeretlenségbe burkolózva, passzív ellenállás Petőfi hirtelen természetével nehezen lett összeegyeztethető. Utólag persze könnyű okosnak lenni de úgy tűnik, hogy mindketten dönthettek volna sokkal jobban sorsuk szempontjából. Mindenesetre én nagyon élveztem ezt a könyvet!


Népszerű idézetek

Haruspicibus>!

Szeretni valakit azokkal a hibákkal, amikért másokat meggyűlölünk, ez a szerelem…

Droci P>!

– Minden reggel valami nyugtalanság fog el, valamit várok a naptól, de nem tudom megmondani, hogy mit! És elmúlik a nap anélkül, hogy beteljesedett volna az, amire vártam!

37. oldal

Lexen P>!

Mari azt mondotta, hogy minden szerelem nyugtalansággal kezdődik.

101. oldal

Anó P>!

– Sándor mindenütt ott van, ahol a golyók sivítanak, s nem gondol arra, hogy mi lesz velünk, hogyha ő elpusztul. Csak Bem fontos neki, csak harci dalokat ír. Hát én már nem létezem?

latti>!

Eleinte … illetlennek találtam a verseket, furcsa volt a hangjuk. Gondolkoztam is később, amikor már minden sora nagyon tetszett, miért is voltam első időben úgy megbotránkozva. Rájöttem. A maga versei olyanok, mint amikor egy jól fűtött szobában kinyitják az ablakot. Az ablakon friss levegő tódul be, olyan erővel, hogy a szobában ölők kicsit összeborzonganak, az asztalon lévő papírlapok a földre hullanak, még a terítő csipkéje is meglebben. Aki nem szereti a friss levegőt, sietve bezárja az ablakot, felszedi a leesett papírokat, és visszaigazítja a terítőt. De aki szereti a friss levegőt, az … nem törődik a lehullott papírokkal, s kinyitja a másik ablakot is!

95. oldal

TCV>!

– Magának mostanában csakugyan kitűnő az étvágya – állt meg egy nap Sass Karcsi Júlia előtt, amikor a vizitszobába sietett-, de miért játszik olyan hosszasan Chopint? Úgy zokognak a keze alatt a billentyűk, hogy elfacsarodik a szívem! Mi bántja, mondja?

TCV>!

Szóljon már, Júlia, mondjon csak egy szót, mondja, hogy… mondja, hogy maga is érzi: mi összetartozunk!

Anó P>!

– Miért sírsz, kedves? – Ne kezdd az új esztendőt sírással! – Petőfi magához ölelte. – Meglátod, ebben az évben minden jóra fordul!
– Jóra fordul? Hiszen Windischgrätz már a fővárost fenyegeti! – Júlia sietve letörölte könnyeit. – Ki tudja, mikor ér ide? És te itt akarsz hagyni ezzel a csepp jószággal!

Anó P>!

– Dajkát kell fogadni, tekintetes asszony! – mondta egyik nap Ormosné, akinek házában laktak. – A kicsi csak szíja a mellét, de nem szopik semmit sem! Elpusztulnak így mind a ketten. Majd én szerzek valami jóravaló nőszemélyt! –ígérte meg, és fejcsóválva gondolta, hogyan is hagyhatták a szülei egyedül ezt a gyerekasszonyt gyerekférjével. Hiszen jól tudja a nagytiszteletű Könyves Tóth Mihálytól, hogy micsoda nagy ember Petőfi Sándor, de azért elkelne valami felnőtt is a gyerekházaspár mellé.

Anó P>!

Hol vannak ma a lángoló, forradalmi napok? És hol van az, a bátor, lelkes, forradalmat ünneplő Júlia? Hol van hite, ereje, biztonsága? Már csak asszony, aki a férjéért, anya, aki a gyermekéért reszket.


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
L. M. Montgomery: A kék kastély
L. M. Montgomery: Váratlan utazás
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Jókai Mór: A cigánybáró
Louisa M. Alcott: Régimódi lány
Louisa May Alcott: Jó feleségek
Jean Webster: A kismama
Laczkó Márta: Nádasdy Orsika