Szendrey ​Júlia 101 csillagozás

Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A „feleségek feleségét” komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Eredeti megjelenés éve: 1969

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Szendrey Júlia

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek

>!
Móra, Budapest, 2018
384 oldal · ISBN: 9789634861027 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2012
384 oldal · ISBN: 9789631192100 · Illusztrálta: Békés Rozi
>!
Móra, Budapest, 2008
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631184334 · Illusztrálta: Békés Rozi

2 további kiadás


Kedvencelte 14

Most olvassa 8

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
Porcsinrózsa
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Kertész Erzsébetnek ez a regénye nálam hiánypótlás volt. Kár lett volna elhagyni a listáról. Az írónő, bár – kissé az alkotói fantázia által színezetten, ám mégis reális képet fest a két híres ember jelleméről, gondolkodásáról, kapcsolatáról. Elénk tárja a kor sorsdöntő eseményeit, felvillant ismert színházi, irodalmi alakokat.
Megismerjük Petőfinek azt az oldalát, melyet talán csak a hozzá legközelebb állók láttak és szenvedtek el. Meghagyva számára a költői babérokat, látnunk kell, hogy igen lobbanékony, hirtelen haragú, rendkívül nárcisztikus egyéniség volt. A költészet jogán elvárta, hogy körülötte forogjon a világ, sőt , még tán a lábai előtt is heverjen. S ha ez nem így történt, hát elöntötte a mély, megmásíthatatlan, engesztelhetetlen sértődöttség.
Olyan forrófejű ember volt, aki gyakran érzelmektől vezérelt, minden megfontolást nélkülöző döntéseket hozott, s ha ebbe belebukott, hát neki járt a segítség.
Rövid élete során nem igazán tudott a saját lábára állni, szinte állandó „potya” vendéglátásokon élt. Felelőtlen jellemére vall, hogy fiatal, törékeny feleségét, pici gyermekét is kitette a saját bizonytalan, hektikus életmódjának.
Nehéz lehetett a feleségének, aki, elkötelezve magát a nagy ember mellett, talán nem is igazán tudta, hogy mire vállalkozik. A regény végkicsengése az ő megkeseredett , magára hagyott, félbe tört élete.
Tanulságos regény, mely ismét arra ösztönöz, hogy lássuk meg a nagyság nimbusza mögött a valódi, hétköznapi embert.

5 hozzászólás
>!
nagy_anikó
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Petőfi verseit szeretem, de Szendrey Júliáról nagyon keveset tudtam. Kertész Erzsébet könyve egy lebilincselő olvasmány. Júlia életének négy évet mutatja be részletesen. Barátságok, bálok, udvarlók, szatmári megyebál – Petőfivel való megismerkedés, Szendrey Ignác ellenkezése, édesanyja támogatása, politikai és irodalmi események. Nagyon sok minden van a regényben. És még egy dolog, amit nem tudtam: „Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi – 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt. Saját szellemi terméke, hogy a fejfedő helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.”
Kertész Erzsébet nagyon élvezetesen ír, biztosan fogok még olvasni az írónőtől.

>!
vica_ P
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Sokkal jobban tetszett, mint A három Róza.
Valahogy sikerült jól kiválasztani az olvasmányaim, mert párhuzamosan olvastam Nyáry Krisztián: Életemnél is jobban c. könyvével, amiben az itt megjelent „szereplők" is feltűntek. Sok név nem csengett idegenül pont ezáltal. :)
Petőfi verseit nagyon szeretem. Volt a könyvben egy idézet, amit nem írtam ki, de a lényege az volt, hogy mikor a költő verseit olvassuk, olyan egyszerűen peregnek a szavak, mintha velünk szemben ülne és úgy beszélne hozzánk. Valahogy én is így érzem. Egyszerű, az átlag ember számára is könnyen megérthető vesek, nem nyakatekert formában. Lehet pont ez volt a titka.
Érdekes volt, ebben a könyvben jobban megismerni a költőt és Júliát, akinek egy kicsit javult a megítélése a szememben.
Nem tudom mennyire hiteles a regény, de nem is foglalkoztatott olvasás közben. Lekötött, nagyon szépen van elmesélve a két fiatal szerelme. A végén volt egy kis hiányérzetem. Azt hittem lesz még szó Júlia új házasságáról is, bár abból már lehet, egy másik könyv kerekedne ki.

6 hozzászólás
>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Megint sok gondolat viaskodik egymással a fejemben.
Olvasmányos a könyv, emellett érdekes is volt sok minden újat megtudni a Szendrey család életéről, ahol előbb-utóbb felbukkantak a sajnos negatív tulajdonságok is. Főleg magában Szendrey Lőrincben csalódtam, nem is kicsit. Ez a kihez adjam a lányomat téma eléggé megtépázta a lelkemet, de csalódnom kellett ugyanígy Júlia barátnőiben is. Az irigység nagyon rányomta bélyegét minden emberi kapcsolatra.
Kitartó, karakán nőszemélynek bizonyult Júlia, de a fiú-barátai viszik a pálmát nálam, amikor kart karba öltve, bár egyformán szerelmesen segítik saját álmuk beteljesülést Júlia álmának beteljesítésében. Ezt igen, becsületes, tisztességes emberi magatartásnak vélem.
A végkifejlet az ugye előre tudott volt, ezt mindannyian megtanultuk anno a középiskolában, vagy talán már általánosban is, főleg akkor, amikor március 15. még igazán ünnep volt.
Most eltökéltem magamban, hogy előkeresek néhány régi magyar könyvet a könyvespolcaim rejtekéből, hogy a többi oldalról is szerezzek bővebb ismereteket.
spoiler

>!
Arabella
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet. A történet kezdetén 16 éves Júlia, 20 amikor véget ér. Tulajdonképpen minden akkor ér véget, amikor a segesvári csatában látják meghalni Petőfit. Számomra éppen így volt teljes ez a könyv, éppen azért , mert ez a 4 év volt Júlia igazán rövidnek (39 évet élt) mondható életében a legfontosabb 4 év. Igaz, hogy Petőfivel a sors csak 2 évet adott neki, de legalább megszületett Zoltánka. Aki, mint tudjuk 21 évesen tüdőbajban elhunyt. Kertész Erzsébettől ez a könyv volt az első amit olvastam, biztos vagyok benne, hogy valaminek a kezdete. Türelmetlenül várom a következőt.

>!
szakriszt
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Érdekes volt, pörgős, olvasmányos. Tulajdonképpen történelmi romantikus. Én hiányoltam a Petőfi utáni életét. A házassága rossz volt, de született belőle több gyerek, dolgozott, szerintem ez is adhat boldogságot, megelégedettséget egy nő életében. Hosszú évtizedekig negatívan ítélték meg második házassága miatt, most viszont szerintem túlságosan az ő véleményét tartják igaznak. Valószínű a kettő között van az igazság. Ki tudja hogy Petőfivel hogyan alakult volna kapcsolatuk ha a költő nem hal meg? Ezt a lángolást nem lehetett volna fenntartani évtizedekig, pénztelenség, családi ellentétek, bújkálás ismeretlenségbe burkolózva, passzív ellenállás Petőfi hirtelen természetével nehezen lett összeegyeztethető. Utólag persze könnyű okosnak lenni de úgy tűnik, hogy mindketten dönthettek volna sokkal jobban sorsuk szempontjából. Mindenesetre én nagyon élveztem ezt a könyvet!

>!
gizmo6 I
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Kertész Erzsébet híres magyar nőkről írt regényeit nagyon szeretem, és örülök, hogy végre a Szendrey Júliáról szólót is elolvashattam. Bár fikcióról beszélünk, a regény mégis rendkívül alapos kutatómunkán alapul, és hűen követi a forrásokon alapuló eseményeket. Bár mindannyian tudjuk, mi lesz a történet vége, mégis szívszorító Júlia és Petőfi szerelme, és az ember nem tudja megállni, azért szurkol végig, hogy bár másképp alakulna a történet…
Külön örültem, hogy Júliának a Petőfivel való megismerkedése életéről is képet kapunk. Talán ez volt a regény legjobb része. Amit viszont hiányoltam, az Júlia Petőfi halála utáni élete, hiszen életének második felét a költő nélkül töltötte.
Összességében azonban nagyon tetszett a regény, hiszen annak ellenére, hogy valós, hiteles eseményeket dolgoz fel, olvasmányos, megható, lányregény.

>!
sheena
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Ennek a könyvnek köszönhetem, hogy Petőfi-rajongó lettem.

>!
PöttyösPanni
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Olyan sok gondolat kavarog a fejemben és érzelmek a szívemben a könyvvel kapcsolatban, kérlek nézzétek el nekem, ha csapongó lesz az értékelésem.
Szendrey Júlia élettörténete újraolvasás volt számomra, amikor először olvastam, olyan 15 éves körüli lehettem. Akkor is nagyon tetszett, de teljesen más szemmel láttam, másképp értelmeztem, mint most.
Akkor egy kedves lányregény, egy tündérmese volt a számomra: Petőfi a hősszerelmes, aki tűzön-vízen át, de eljött szerelméért; Júlia pedig a szeretett férfiért mindent feladó fiatal gyönyörű leányzó. Akkor csak az volt a lényeg, hogy beteljesedett a szerelmük és örültem nekik.
Mai fejjel már átérzem a fiatal pár gyötrelmét, Júlia szenvedését, hogy választania kellett szülei és szerelme között. És persze híres költőnk vívódásait, a szegénységgel, az érzelmek kavalkádjával, mely szeretett hazájáért lángolt benne. Nem volt könnyű életük: bár tartalmas volt, még ha rövid is, de fájdalmakkal teli.
Aki szereti e fájdalmasan szép történetet, annak ajánlani tudom hozzá Harsányi Zsolt Az üstökös c.könyvét, mely – mondhatni – mindezt a költő szemszögéből mutatja be.
Amúgy Petőfi a kedvenc költőm, mindig is szerettem a verseit. Júliáról szeretnék még többet megtudni, s olyan jó lenne egyszer megnézni a Koppenhágában felállított életnagyságú szobrát.

>!
Ordi97
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Annyira szépen van megfogalmazva, ahogy elmeséli.hogy egy apa árnyéka mögött élő lányból, hogyan lesz szerelmes, majd áldozat hozó asszony, aki bár férjét maga mellett szeretné tudni mégis beleegyezik ,hogy harcoljon a hazáért, és végül , aki mindent megtenne ,hogy újra élve lássa élete párját.
.. ÉS még folytathatnám, az érvelést, hogy miért gyönyörű ez a könyv.
NEKEM NAGYON TETSZETT :D


Népszerű idézetek

>!
Droci P

– Minden reggel valami nyugtalanság fog el, valamit várok a naptól, de nem tudom megmondani, hogy mit! És elmúlik a nap anélkül, hogy beteljesedett volna az, amire vártam!

37. oldal

>!
Haruspicibus

Szeretni valakit azokkal a hibákkal, amikért másokat meggyűlölünk, ez a szerelem…

>!
KarmazsinPlatina P

Mari azt mondotta, hogy minden szerelem nyugtalansággal kezdődik.

101. oldal

>!
latti

Eleinte … illetlennek találtam a verseket, furcsa volt a hangjuk. Gondolkoztam is később, amikor már minden sora nagyon tetszett, miért is voltam első időben úgy megbotránkozva. Rájöttem. A maga versei olyanok, mint amikor egy jól fűtött szobában kinyitják az ablakot. Az ablakon friss levegő tódul be, olyan erővel, hogy a szobában ölők kicsit összeborzonganak, az asztalon lévő papírlapok a földre hullanak, még a terítő csipkéje is meglebben. Aki nem szereti a friss levegőt, sietve bezárja az ablakot, felszedi a leesett papírokat, és visszaigazítja a terítőt. De aki szereti a friss levegőt, az … nem törődik a lehullott papírokkal, s kinyitja a másik ablakot is!

95. oldal

>!
Ordi97

Ő írta le ezt a mondatot , amit sokan kritika nélkül átvettek: „ Petőfivel meghalt az ő Juliskája is” .

>!
PöttyösPanni

A költők azt mondják el, amit mi is érzünk, csak éppen… nem találjuk meg a szavakat, hogy kimondjuk őket.

25. oldal, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya
Hegedüs Géza: A milétoszi hajós
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma